A fehér babák Géza női – Bereményi Géza díszmeghívott a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten

A fehér babák Géza női – Bereményi Géza díszmeghívott a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten

Bereményi Géza a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét több eseményén is feltűnik

Fotó: Facebook/KolozsvariUnnepiKonyvhet

Bereményi Géza író, filmrendező, dalszöveg- és forgatókönyvíró a június 3. és 6. között zajló 10. kolozsvári ünnepi könyvhét díszmeghívottja, aki elsősorban Cseh Tamás dalainak szövegírójaként ismert, de munkássága ennél sokrétűbb, gazdagabb. Az alkotót Mile Lajos, Magyarország kolozsvári főkonzulja és Demeter András István kulturális államtitkár köszöntötték a rendezvény csütörtöki nyitónapján, Nyáry Krisztián író pedig többek között a legújabb könyvéről faggatta őt.

Tóth Gödri Iringó

2021. június 04., 13:242021. június 04., 13:24

2021. június 04., 15:262021. június 04., 15:26

Bereményi Gézát – aki a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét több eseményén is feltűnik, többek között Eldorádó című filmjét is levetítik egy közönségtalálkozó kíséretében – az impozáns Bánffy-palota udvarában köszöntötte a közönség és a meghívottak.

Mile Lajos, Magyarország kolozsvári főkonzulja beszédében rámutatott, hogy lehetetlen pár szóban, sorban összegezni Bereményi életművét, így rövid elmélkedőbb szöveggel készült, mellyel utazásra invitálta a jelenlevőket a Bereményi életét átszövő különböző műfajok között.

Demeter András István államtitkár egy személyes történettel köszöntötte a meghívottat, melyben Eperjes Károly színművész, Cseh Tamás és jómaga voltak a főszereplők, valamint visszarepített általa 1993-ba, amikor Demeter András István megpályázta a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház igazgatói állását, és meg is kapta azt. A most elhangzott történetből kiderült, hogy

nemcsak a színház kapott akkor új vezetőt, hanem Cseh Tamás és Demeter András István fogadásának hála egy temesvári Cseh Tamás-koncert gondolatát is akkor fogalmazták meg.

Az államtitkár nem csak köszöntötte Bereményit, hanem köszönetet is mondott a „közel negyven éve ismert ismeretlennek”.

Nyáry Krisztián író, irodalomtörténész azzal nyitotta a beszélgetést – mely többek között Bereményi 2020-ban megjelent Libri irodalmi díjas, Magyar Copperfield című regényére koncentrált –, hogy kifejtette: vannak olyan írók, akik valamilyen formában egész életükben a saját regényüket írják, és szerinte Bereményi Géza is ilyen.

Meglátása szerint Bereményi neve, személye évtizedekig nem társult műveihez, de a Magyar Copperfieldben, az által „visszavette az életét”. Bereményi világát megismertük a filmekből, a dalszövegekből, de nem volt mellettük ott a hús-vér ember.

Bereményi elmondta, hogy talán rég meg kellett volna írnia ezt a könyvet, de csak most tudta megírni, csak most tudott megfelelően visszatekinteni a gyerekkorára, felidézni a legkorábbi emlékeit. Ennek kapcsán azt is elmesélte, hogy bár sokáig azt hitte, hogy az első emléke az, amikor a nagyanyja megpróbálta bilire szoktatni, de ahogy egyre mélyebbre ásott, talált régebbi emléket is – talán csak pár hónapos korából –: a nagyanyja arcát, amikor tisztába teszi, az érzést, ahogy a kibontott haja csiklandozta a hasát.

Ezzel az emlékkel indul a regény, amely az író gyerekkorát mutatja be sajátosan, bensőségesen. A regény nem tényekre alapoz, nem az író későbbi ismereteire, hanem a gyerek szemszögéből igyekszik bemutatni a világát. Az olvasó végig követheti, ahogy a kisgyerek életében egyre több személy jelenik meg – először a nagyapa, majd a szomszédok –, azt, ahogyan kitágul a világ, megismeri az udvart, az utcát, az óvodát. Az óvodai emlékek kapcsán Bereményi elmesélte, kezdetben apácák voltak az óvónői, ám történt egy nagy váltás, aminek nyomán az óvoda „kiképzéssé” vált, kiképezték őket a korabeli szovjet marxizmussal, és arra is, hogy felismerjék a kapitalista ellenséget, a kémeket.

Galéria

Nyáry Krisztián beszélgetett Bereményi Gézával

Fotó: Facebook/KolozsvariUnnepiKonyvhet

A könyv címe kapcsán elhangzott, Bereményi saját gyerekkori felismerése volt, hogy élete párhuzamba állítható Charles Dickens hősének sorsával: a „gonosz” – egyébként erdélyi, nagybányai származású – apa, a fiatal „gyanútlan és csacsi” édesanya, a távol élő rokonok – akikhez menekülni lehet – révén. A rokonok felemlegetése kapcsán az is szóba került, hogy

az írónak nemcsak a nevelőapja, hanem az édesapja is erdélyi származású, ma is élnek rokonai Kolozsváron, többek között a szobrász Vetró Artúr szintén szobrász fia, Vetró András – aki az eseményen is részt vett nézőként.

Bereményi Géza gyerekkorának egy érdekes mozzanata az „első halála”, amit emlékei alapján ír le, és ami a diftéria betegséggel folytatott harcát jelentette. A betegségét, lábadozást egy novellában is leírta, amit az orvos szakma olyan hitelesnek vélt, hogy egy epidemiológiai szaklapban is publikáltak.

Arról is szó esett, hogy bár a megjelent könyv csak Bereményi gyerekkorát mutatja be, tervben van a folytatás, melyről sokáig azt mondta, hogy nem egyes szám első személyben fogja megírni, de úgy döntött, hogy marad ennél a megoldásnál. A folytatásban kapnak helyet fiatalkora történetei, az, hogy milyen volt „fiatal íróként” publikálni, hiszen huszonnégy éves korában jelent meg az első novellás kötete, ami akkor ritkaság volt, hiszen a fiatal írók vagy disszidáltak, vagy nem írtak magyarul, Magyarországon. Ám Bereményi is hamar eldöntötte különböző hatások miatt, hogy többet nem ír prózát, így a versek, a dalszövegek, majd később a filmek felé fordult.

Filmes munkássága kapcsán elmesélte, hogy rendező karrierje sem szokásosan kezdődött, mivel több forgatókönyv megírása után épp készült a filmes szakmának (is) búcsút mondani, ám az akkori stúdióvezető, Nemeskürty István – aki tudta, hogy hamarosan távoznia kell pozíciójából – felkínálta neki a lehetőséget, hogy írja meg és rendezze meg a saját filmjét.

Azt mondta, hogy ezt az utolsó „csínyt” még megengedheti magának. Így született meg A tanítványok című film.

A beszélgetés utolsó húsz percében, főként dalszövegírói munkásságáról, illetve a Cseh Tamáshoz fűződő kapcsolatáról, barátságukról esett szó. Elmesélte, hogy amikor megismerte Cseh Tamást, szinte semmit sem tudott róla – csak annyit meséltek róla, hogy „őrült”, ami akkor egy „elismerés volt”. Bereményi maga ajánlotta fel a nyaranta a Bakonyban indiánosdit játszó, gitározó rajztanárnak, hogy írna neki dalszövegeket.

Elmondása szerint Cseh Tamás kezdetben nagyon bizonytalan volt, „belügyisnek”, besúgónak vélte Bereményit, aki pár nappal később már be is költözött hozzá szobatársnak – cserébe pedig mindennap írt neki egy-két dalszöveget.

Kezdetben úgy egyeztek, hogy Bereményi csak akkor ír Cseh Tamásnak, ha a dalok baráti körben maradnak, nem kerülnek nagyközönség – és egyúttal cenzor elé.

Ám végül másként alakultak a dolgok, hiszen Gyurkó László író a 25. színház, az első magyar alternatív színház vezetője kereste meg őket azzal, hogy szeretné a színházban közönség elé tárni ezeket a dalokat – cenzúrázás nélkül. Cseh Tamás lelkes volt, Bereményi tiltakozott. Aztán egy franciaországi út során Bereményi mégis csak beadta a derekát, amikor Cseh Tamás azt mondta, hogy ha nem énekelheti nyilvánosan a dalokat, akkor ő disszidál. Tovább biztosította Bereményit, hogy az ő gyenge idegeivel is fogja bírni az ezzel járó feszültséget.

Bereményi Géza azt is megjegyezte, a közönség mindig azt hitte, hogy Cseh Tamás írja a dalszövegeket, és ez ellen nem is tiltakozott az énekes.

„Egyetlen egyben ellenkezett. Ha azt mondták neki, hogy milyen szép az a Fehér babák takarodója című összeállítás, ahol a lányokról írsz, hogy milyen lányokkal jártál, meg minden. Akkor ő tiltakozott: nem, nem azok a Géza női”.

Bereményi elmondta, hogy őt ez sosem zavarta, ő „elvolt” a műfajok közötti vergődéssel. A dalszövegek – melyeket Bereményi mind tud kívülről – verseskötet formájában is megjelentek, tudatosítva az olvasókban, hogy ki a szerzőjük.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. július 17., szerda

A kolozsvári bíró és A Zördög: nyolc állomásos magyarországi turnén az Aradi Kamaraszínház

Tizenhat előadást tart Magyarországon az Aradi Kamaraszínház, amely 8 településen lép fel két produkciójával.

A kolozsvári bíró és A Zördög: nyolc állomásos magyarországi turnén az Aradi Kamaraszínház
2024. július 16., kedd

„Olvassunk Méhes Györgyöt, de ne legyenek róla elnevezett díjak” – Balázs Imre József irodalomtörténész az író ügynökmúltjáról

Nem befolyásolja a kollaboráns múlt felszínre kerülése Méhes György esetében az író által betöltött irodalomtörténeti helyet Balázs Imre József irodalomtörténész szerint.

„Olvassunk Méhes Györgyöt, de ne legyenek róla elnevezett díjak” – Balázs Imre József irodalomtörténész az író ügynökmúltjáról
2024. július 16., kedd

Új, Janovics című előadásával már augusztusban visszavárja közönségét, évadot értékelt a kolozsvári színház

Idén is mozgalmas évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház: a 2023/2024-es évadban négy bemutatóra és egy előbemutatóra került sor.

Új, Janovics című előadásával már augusztusban visszavárja közönségét, évadot értékelt a kolozsvári színház
2024. július 15., hétfő

Nem karanténban tartani, hanem egymásba oltani az egyes régiók magyar irodalmát – Tricikli fesztivál Szentgyörgyön

Kortárs magyar irodalomról, műfordításokról, a szocializmus okozta kollektív traumáknak a művészeten keresztüli feldolgozásáról is szó esett a három országban működő, ezúttal Sepsiszentgyörgyön rendezett Tricikli Fesztivál keretében.

Nem karanténban tartani, hanem egymásba oltani az egyes régiók magyar irodalmát – Tricikli fesztivál Szentgyörgyön
2024. július 15., hétfő

Kisvárosi miliők és bádogember: két nyári tárlat nyílik a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban

Két nyári kiállítás nyílik a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban: Incze János Dés (1909-1999), valamint az 1980-ban született Szabó András Kolozsváron alkotó művész munkáiból.

Kisvárosi miliők és bádogember: két nyári tárlat nyílik a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban
2024. július 15., hétfő

Józsa János több mint 70 éve alkotó korondi fazekasról szól az Értékek útján sorozat új része

A több mint hetven alkotó korondi fazekasmestert, Józsa Jánost és mesterségét mutatja be hirado.hu saját gyártású, hetente jelentkező, Értékek útján című sorozata.

Józsa János több mint 70 éve alkotó korondi fazekasról szól az Értékek útján sorozat új része
2024. július 14., vasárnap

Aratókoszorú a mestergerendán, fájdaloműző kéve – számos néphagyomány kapcsolódik július havához

Számos népi megfigyelés, szokás és hagyomány kapcsolódik júliushoz, az aratás hónapjához.

Aratókoszorú a mestergerendán, fájdaloműző kéve – számos néphagyomány kapcsolódik július havához
2024. július 12., péntek

Budapesti vendégszerepléssel zárja évadát a Kolozsvári Állami Magyar Színház

Az Ifjú barbárok című előadással Budapesten zárja évadát a Magyar Zene Házában a Kolozsvári Állami Magyar Színház.

Budapesti vendégszerepléssel zárja évadát a Kolozsvári Állami Magyar Színház
2024. július 10., szerda

Útjára indul a TIFF-karaván, a filmek eljutnak a Székelyföldre, Szatmárra és Brassóba is

A kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) idén is bejárja az országot Caravana TIFF Unlimited elnevezésű projektjével.

Útjára indul a TIFF-karaván, a filmek eljutnak a Székelyföldre, Szatmárra és Brassóba is
2024. július 10., szerda

Idén is világhírű muzsikusok lépnek fel a szörényordasi Gărâna Jazz Fesztiválon

Kezdődik a Krassó-Szörény megyei Szörényordason (Gărâna) az immár 27 éves múltra visszatekintő Gărâna Jazz Fesztivál, amely csütörtöktől vasárnapig tart.

Idén is világhírű muzsikusok lépnek fel a szörényordasi Gărâna Jazz Fesztiválon