Bereményi Géza a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét több eseményén is feltűnik
Fotó: Facebook/KolozsvariUnnepiKonyvhet
Bereményi Géza író, filmrendező, dalszöveg- és forgatókönyvíró a június 3. és 6. között zajló 10. kolozsvári ünnepi könyvhét díszmeghívottja, aki elsősorban Cseh Tamás dalainak szövegírójaként ismert, de munkássága ennél sokrétűbb, gazdagabb. Az alkotót Mile Lajos, Magyarország kolozsvári főkonzulja és Demeter András István kulturális államtitkár köszöntötték a rendezvény csütörtöki nyitónapján, Nyáry Krisztián író pedig többek között a legújabb könyvéről faggatta őt.
2021. június 04., 13:242021. június 04., 13:24
2021. június 04., 15:262021. június 04., 15:26
Bereményi Gézát – aki a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét több eseményén is feltűnik, többek között Eldorádó című filmjét is levetítik egy közönségtalálkozó kíséretében – az impozáns Bánffy-palota udvarában köszöntötte a közönség és a meghívottak.
Mile Lajos, Magyarország kolozsvári főkonzulja beszédében rámutatott, hogy lehetetlen pár szóban, sorban összegezni Bereményi életművét, így rövid elmélkedőbb szöveggel készült, mellyel utazásra invitálta a jelenlevőket a Bereményi életét átszövő különböző műfajok között.
Demeter András István államtitkár egy személyes történettel köszöntötte a meghívottat, melyben Eperjes Károly színművész, Cseh Tamás és jómaga voltak a főszereplők, valamint visszarepített általa 1993-ba, amikor Demeter András István megpályázta a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház igazgatói állását, és meg is kapta azt. A most elhangzott történetből kiderült, hogy
Az államtitkár nem csak köszöntötte Bereményit, hanem köszönetet is mondott a „közel negyven éve ismert ismeretlennek”.
Nyáry Krisztián író, irodalomtörténész azzal nyitotta a beszélgetést – mely többek között Bereményi 2020-ban megjelent Libri irodalmi díjas, Magyar Copperfield című regényére koncentrált –, hogy kifejtette: vannak olyan írók, akik valamilyen formában egész életükben a saját regényüket írják, és szerinte Bereményi Géza is ilyen.
Bereményi elmondta, hogy talán rég meg kellett volna írnia ezt a könyvet, de csak most tudta megírni, csak most tudott megfelelően visszatekinteni a gyerekkorára, felidézni a legkorábbi emlékeit. Ennek kapcsán azt is elmesélte, hogy bár sokáig azt hitte, hogy az első emléke az, amikor a nagyanyja megpróbálta bilire szoktatni, de ahogy egyre mélyebbre ásott, talált régebbi emléket is – talán csak pár hónapos korából –: a nagyanyja arcát, amikor tisztába teszi, az érzést, ahogy a kibontott haja csiklandozta a hasát.
Ezzel az emlékkel indul a regény, amely az író gyerekkorát mutatja be sajátosan, bensőségesen. A regény nem tényekre alapoz, nem az író későbbi ismereteire, hanem a gyerek szemszögéből igyekszik bemutatni a világát. Az olvasó végig követheti, ahogy a kisgyerek életében egyre több személy jelenik meg – először a nagyapa, majd a szomszédok –, azt, ahogyan kitágul a világ, megismeri az udvart, az utcát, az óvodát. Az óvodai emlékek kapcsán Bereményi elmesélte, kezdetben apácák voltak az óvónői, ám történt egy nagy váltás, aminek nyomán az óvoda „kiképzéssé” vált, kiképezték őket a korabeli szovjet marxizmussal, és arra is, hogy felismerjék a kapitalista ellenséget, a kémeket.
Nyáry Krisztián beszélgetett Bereményi Gézával
Fotó: Facebook/KolozsvariUnnepiKonyvhet
A könyv címe kapcsán elhangzott, Bereményi saját gyerekkori felismerése volt, hogy élete párhuzamba állítható Charles Dickens hősének sorsával: a „gonosz” – egyébként erdélyi, nagybányai származású – apa, a fiatal „gyanútlan és csacsi” édesanya, a távol élő rokonok – akikhez menekülni lehet – révén. A rokonok felemlegetése kapcsán az is szóba került, hogy
Bereményi Géza gyerekkorának egy érdekes mozzanata az „első halála”, amit emlékei alapján ír le, és ami a diftéria betegséggel folytatott harcát jelentette. A betegségét, lábadozást egy novellában is leírta, amit az orvos szakma olyan hitelesnek vélt, hogy egy epidemiológiai szaklapban is publikáltak.
Arról is szó esett, hogy bár a megjelent könyv csak Bereményi gyerekkorát mutatja be, tervben van a folytatás, melyről sokáig azt mondta, hogy nem egyes szám első személyben fogja megírni, de úgy döntött, hogy marad ennél a megoldásnál. A folytatásban kapnak helyet fiatalkora történetei, az, hogy milyen volt „fiatal íróként” publikálni, hiszen huszonnégy éves korában jelent meg az első novellás kötete, ami akkor ritkaság volt, hiszen a fiatal írók vagy disszidáltak, vagy nem írtak magyarul, Magyarországon. Ám Bereményi is hamar eldöntötte különböző hatások miatt, hogy többet nem ír prózát, így a versek, a dalszövegek, majd később a filmek felé fordult.
Filmes munkássága kapcsán elmesélte, hogy rendező karrierje sem szokásosan kezdődött, mivel több forgatókönyv megírása után épp készült a filmes szakmának (is) búcsút mondani, ám az akkori stúdióvezető, Nemeskürty István – aki tudta, hogy hamarosan távoznia kell pozíciójából – felkínálta neki a lehetőséget, hogy írja meg és rendezze meg a saját filmjét.
A beszélgetés utolsó húsz percében, főként dalszövegírói munkásságáról, illetve a Cseh Tamáshoz fűződő kapcsolatáról, barátságukról esett szó. Elmesélte, hogy amikor megismerte Cseh Tamást, szinte semmit sem tudott róla – csak annyit meséltek róla, hogy „őrült”, ami akkor egy „elismerés volt”. Bereményi maga ajánlotta fel a nyaranta a Bakonyban indiánosdit játszó, gitározó rajztanárnak, hogy írna neki dalszövegeket.
Kezdetben úgy egyeztek, hogy Bereményi csak akkor ír Cseh Tamásnak, ha a dalok baráti körben maradnak, nem kerülnek nagyközönség – és egyúttal cenzor elé.
Ám végül másként alakultak a dolgok, hiszen Gyurkó László író a 25. színház, az első magyar alternatív színház vezetője kereste meg őket azzal, hogy szeretné a színházban közönség elé tárni ezeket a dalokat – cenzúrázás nélkül. Cseh Tamás lelkes volt, Bereményi tiltakozott. Aztán egy franciaországi út során Bereményi mégis csak beadta a derekát, amikor Cseh Tamás azt mondta, hogy ha nem énekelheti nyilvánosan a dalokat, akkor ő disszidál. Tovább biztosította Bereményit, hogy az ő gyenge idegeivel is fogja bírni az ezzel járó feszültséget.
Bereményi Géza azt is megjegyezte, a közönség mindig azt hitte, hogy Cseh Tamás írja a dalszövegeket, és ez ellen nem is tiltakozott az énekes.
Bereményi elmondta, hogy őt ez sosem zavarta, ő „elvolt” a műfajok közötti vergődéssel. A dalszövegek – melyeket Bereményi mind tud kívülről – verseskötet formájában is megjelentek, tudatosítva az olvasókban, hogy ki a szerzőjük.
Rendhagyó irodalomórákat tartottak az elmúlt hónapokban számos erdélyi településen a kolozsvári Helikon folyóirat szerkesztői.
Március 15. alkalmából Kossuth-díjjal tüntették ki Petrás Máriát, a moldvai csángó magyar kultúra kiemelkedő népdalénekesét és keramikusművészét, aki évtizedek óta fáradhatatlanul dolgozik a csángó zenei és tárgyi örökség megőrzéséért.
A magyar kultúra művelésének és ápolásának elismeréseként járó legmagasabb magyar állami kitüntetést vehetett át pénteken délután Nemes Levente, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház nyugdíjas színművésze, egykori igazgatója.
Gy. Szabó Béla 20 metszetből álló Dante-sorozatából nyílik kamarakiállítás március 22-én, szombaton 17 órakor, a nagyváradi Római Katolikus Barokk Püspöki Palota második emeleti folyosóján – tájékoztatott pénteken a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség.
Március 15-től a Magyar Nemzeti Múzeumban látható a Fejedelmek aranya – Uralkodói reprezentáció Erdélyben című tárlat – közölte Hankó Balázs csütörtökön Budapesten.
Erdélyben élő vagy erdélyi származású alkotók is részesültek állami kitüntetésekben és művészeti díjakban a nemzeti ünnep alkalmából.
Nagybányán lép fel március 15-én ingyenes koncerten Sebestyén Márta Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar népdalénekes, előadóművész és Andrejszki Judit, a magyar régizenei élet jelentős alakja, barokk szoprán, csembalista és orgonista.
Az új középkor a témája az idei Transylvanian Design Week (TDW) kiállításnak, mely március 20. és április 20. között tekinthető meg a csíkszeredai Csíki Székely Múzeumban – közölték kedden az MTI-vel a szervezők.
Bezárt öt évre a világ egyik legjelentősebb kortárs képzőművészeti gyűjteményével rendelkező párizsi Pompidou Központ modern művészeti múzeuma.
B. Kovács András Kiskorúak halállistán című kötetét mutatják be csütörtökön, március 13-án 18 órától Kolozsváron a Vallásszabadság Házában.
szóljon hozzá!