A fehér babák Géza női – Bereményi Géza díszmeghívott a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten

Bereményi Géza a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét több eseményén is feltűnik •  Fotó: Facebook/KolozsvariUnnepiKonyvhet

Bereményi Géza a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét több eseményén is feltűnik

Fotó: Facebook/KolozsvariUnnepiKonyvhet

Bereményi Géza író, filmrendező, dalszöveg- és forgatókönyvíró a június 3. és 6. között zajló 10. kolozsvári ünnepi könyvhét díszmeghívottja, aki elsősorban Cseh Tamás dalainak szövegírójaként ismert, de munkássága ennél sokrétűbb, gazdagabb. Az alkotót Mile Lajos, Magyarország kolozsvári főkonzulja és Demeter András István kulturális államtitkár köszöntötték a rendezvény csütörtöki nyitónapján, Nyáry Krisztián író pedig többek között a legújabb könyvéről faggatta őt.

Tóth Gödri Iringó

2021. június 04., 13:242021. június 04., 13:24

2021. június 04., 15:262021. június 04., 15:26

Bereményi Gézát – aki a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét több eseményén is feltűnik, többek között Eldorádó című filmjét is levetítik egy közönségtalálkozó kíséretében – az impozáns Bánffy-palota udvarában köszöntötte a közönség és a meghívottak.

Mile Lajos, Magyarország kolozsvári főkonzulja beszédében rámutatott, hogy lehetetlen pár szóban, sorban összegezni Bereményi életművét, így rövid elmélkedőbb szöveggel készült, mellyel utazásra invitálta a jelenlevőket a Bereményi életét átszövő különböző műfajok között.

Demeter András István államtitkár egy személyes történettel köszöntötte a meghívottat, melyben Eperjes Károly színművész, Cseh Tamás és jómaga voltak a főszereplők, valamint visszarepített általa 1993-ba, amikor Demeter András István megpályázta a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház igazgatói állását, és meg is kapta azt. A most elhangzott történetből kiderült, hogy

nemcsak a színház kapott akkor új vezetőt, hanem Cseh Tamás és Demeter András István fogadásának hála egy temesvári Cseh Tamás-koncert gondolatát is akkor fogalmazták meg.

Az államtitkár nem csak köszöntötte Bereményit, hanem köszönetet is mondott a „közel negyven éve ismert ismeretlennek”.

Nyáry Krisztián író, irodalomtörténész azzal nyitotta a beszélgetést – mely többek között Bereményi 2020-ban megjelent Libri irodalmi díjas, Magyar Copperfield című regényére koncentrált –, hogy kifejtette: vannak olyan írók, akik valamilyen formában egész életükben a saját regényüket írják, és szerinte Bereményi Géza is ilyen.

Meglátása szerint Bereményi neve, személye évtizedekig nem társult műveihez, de a Magyar Copperfieldben, az által „visszavette az életét”. Bereményi világát megismertük a filmekből, a dalszövegekből, de nem volt mellettük ott a hús-vér ember.

Bereményi elmondta, hogy talán rég meg kellett volna írnia ezt a könyvet, de csak most tudta megírni, csak most tudott megfelelően visszatekinteni a gyerekkorára, felidézni a legkorábbi emlékeit. Ennek kapcsán azt is elmesélte, hogy bár sokáig azt hitte, hogy az első emléke az, amikor a nagyanyja megpróbálta bilire szoktatni, de ahogy egyre mélyebbre ásott, talált régebbi emléket is – talán csak pár hónapos korából –: a nagyanyja arcát, amikor tisztába teszi, az érzést, ahogy a kibontott haja csiklandozta a hasát.

Ezzel az emlékkel indul a regény, amely az író gyerekkorát mutatja be sajátosan, bensőségesen. A regény nem tényekre alapoz, nem az író későbbi ismereteire, hanem a gyerek szemszögéből igyekszik bemutatni a világát. Az olvasó végig követheti, ahogy a kisgyerek életében egyre több személy jelenik meg – először a nagyapa, majd a szomszédok –, azt, ahogyan kitágul a világ, megismeri az udvart, az utcát, az óvodát. Az óvodai emlékek kapcsán Bereményi elmesélte, kezdetben apácák voltak az óvónői, ám történt egy nagy váltás, aminek nyomán az óvoda „kiképzéssé” vált, kiképezték őket a korabeli szovjet marxizmussal, és arra is, hogy felismerjék a kapitalista ellenséget, a kémeket.

Nyáry Krisztián beszélgetett Bereményi Gézával •  Fotó: Facebook/KolozsvariUnnepiKonyvhet Galéria

Nyáry Krisztián beszélgetett Bereményi Gézával

Fotó: Facebook/KolozsvariUnnepiKonyvhet

A könyv címe kapcsán elhangzott, Bereményi saját gyerekkori felismerése volt, hogy élete párhuzamba állítható Charles Dickens hősének sorsával: a „gonosz” – egyébként erdélyi, nagybányai származású – apa, a fiatal „gyanútlan és csacsi” édesanya, a távol élő rokonok – akikhez menekülni lehet – révén. A rokonok felemlegetése kapcsán az is szóba került, hogy

az írónak nemcsak a nevelőapja, hanem az édesapja is erdélyi származású, ma is élnek rokonai Kolozsváron, többek között a szobrász Vetró Artúr szintén szobrász fia, Vetró András – aki az eseményen is részt vett nézőként.

Bereményi Géza gyerekkorának egy érdekes mozzanata az „első halála”, amit emlékei alapján ír le, és ami a diftéria betegséggel folytatott harcát jelentette. A betegségét, lábadozást egy novellában is leírta, amit az orvos szakma olyan hitelesnek vélt, hogy egy epidemiológiai szaklapban is publikáltak.

Arról is szó esett, hogy bár a megjelent könyv csak Bereményi gyerekkorát mutatja be, tervben van a folytatás, melyről sokáig azt mondta, hogy nem egyes szám első személyben fogja megírni, de úgy döntött, hogy marad ennél a megoldásnál. A folytatásban kapnak helyet fiatalkora történetei, az, hogy milyen volt „fiatal íróként” publikálni, hiszen huszonnégy éves korában jelent meg az első novellás kötete, ami akkor ritkaság volt, hiszen a fiatal írók vagy disszidáltak, vagy nem írtak magyarul, Magyarországon. Ám Bereményi is hamar eldöntötte különböző hatások miatt, hogy többet nem ír prózát, így a versek, a dalszövegek, majd később a filmek felé fordult.

Filmes munkássága kapcsán elmesélte, hogy rendező karrierje sem szokásosan kezdődött, mivel több forgatókönyv megírása után épp készült a filmes szakmának (is) búcsút mondani, ám az akkori stúdióvezető, Nemeskürty István – aki tudta, hogy hamarosan távoznia kell pozíciójából – felkínálta neki a lehetőséget, hogy írja meg és rendezze meg a saját filmjét.

Azt mondta, hogy ezt az utolsó „csínyt” még megengedheti magának. Így született meg A tanítványok című film.

A beszélgetés utolsó húsz percében, főként dalszövegírói munkásságáról, illetve a Cseh Tamáshoz fűződő kapcsolatáról, barátságukról esett szó. Elmesélte, hogy amikor megismerte Cseh Tamást, szinte semmit sem tudott róla – csak annyit meséltek róla, hogy „őrült”, ami akkor egy „elismerés volt”. Bereményi maga ajánlotta fel a nyaranta a Bakonyban indiánosdit játszó, gitározó rajztanárnak, hogy írna neki dalszövegeket.

Elmondása szerint Cseh Tamás kezdetben nagyon bizonytalan volt, „belügyisnek”, besúgónak vélte Bereményit, aki pár nappal később már be is költözött hozzá szobatársnak – cserébe pedig mindennap írt neki egy-két dalszöveget.

Kezdetben úgy egyeztek, hogy Bereményi csak akkor ír Cseh Tamásnak, ha a dalok baráti körben maradnak, nem kerülnek nagyközönség – és egyúttal cenzor elé.

Ám végül másként alakultak a dolgok, hiszen Gyurkó László író a 25. színház, az első magyar alternatív színház vezetője kereste meg őket azzal, hogy szeretné a színházban közönség elé tárni ezeket a dalokat – cenzúrázás nélkül. Cseh Tamás lelkes volt, Bereményi tiltakozott. Aztán egy franciaországi út során Bereményi mégis csak beadta a derekát, amikor Cseh Tamás azt mondta, hogy ha nem énekelheti nyilvánosan a dalokat, akkor ő disszidál. Tovább biztosította Bereményit, hogy az ő gyenge idegeivel is fogja bírni az ezzel járó feszültséget.

Bereményi Géza azt is megjegyezte, a közönség mindig azt hitte, hogy Cseh Tamás írja a dalszövegeket, és ez ellen nem is tiltakozott az énekes.

„Egyetlen egyben ellenkezett. Ha azt mondták neki, hogy milyen szép az a Fehér babák takarodója című összeállítás, ahol a lányokról írsz, hogy milyen lányokkal jártál, meg minden. Akkor ő tiltakozott: nem, nem azok a Géza női”.

Bereményi elmondta, hogy őt ez sosem zavarta, ő „elvolt” a műfajok közötti vergődéssel. A dalszövegek – melyeket Bereményi mind tud kívülről – verseskötet formájában is megjelentek, tudatosítva az olvasókban, hogy ki a szerzőjük.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. március 15., szombat

Nem magánakció az irodalom, akkor van értelme, ha közösségi élménnyé válik – Nagy Zalán költő a rendhagyó irodalomórákról

Rendhagyó irodalomórákat tartottak az elmúlt hónapokban számos erdélyi településen a kolozsvári Helikon folyóirat szerkesztői.

Nem magánakció az irodalom, akkor van értelme, ha közösségi élménnyé válik – Nagy Zalán költő a rendhagyó irodalomórákról
2025. március 14., péntek

Kossuth-díjat kapott Petrás Mária, a csángó magyar kultúra őrzője

Március 15. alkalmából Kossuth-díjjal tüntették ki Petrás Máriát, a moldvai csángó magyar kultúra kiemelkedő népdalénekesét és keramikusművészét, aki évtizedek óta fáradhatatlanul dolgozik a csángó zenei és tárgyi örökség megőrzéséért.

Kossuth-díjat kapott Petrás Mária, a csángó magyar kultúra őrzője
2025. március 14., péntek

Kossuth-díjat kapott Nemes Levente, a Tamási Áron Színház egykori igazgatója

A magyar kultúra művelésének és ápolásának elismeréseként járó legmagasabb magyar állami kitüntetést vehetett át pénteken délután Nemes Levente, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház nyugdíjas színművésze, egykori igazgatója.

Kossuth-díjat kapott Nemes Levente, a Tamási Áron Színház egykori igazgatója
2025. március 14., péntek

Gy. Szabó Béla Dante-sorozatából nyílik kamarakiállítás Nagyváradon

Gy. Szabó Béla 20 metszetből álló Dante-sorozatából nyílik kamarakiállítás március 22-én, szombaton 17 órakor, a nagyváradi Római Katolikus Barokk Püspöki Palota második emeleti folyosóján – tájékoztatott pénteken a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség.

Gy. Szabó Béla Dante-sorozatából nyílik kamarakiállítás Nagyváradon
2025. március 14., péntek

Fejedelmek aranya: március 15-től Budapesten látható a tárlat, a belépőkkel a székelyföldi múzeumokat is támogatják

Március 15-től a Magyar Nemzeti Múzeumban látható a Fejedelmek aranya – Uralkodói reprezentáció Erdélyben című tárlat – közölte Hankó Balázs csütörtökön Budapesten.

Fejedelmek aranya: március 15-től Budapesten látható a tárlat, a belépőkkel a székelyföldi múzeumokat is támogatják
2025. március 13., csütörtök

Erdélyi alkotók is részesültek magyar állami kitüntetésben a nemzeti ünnep alkalmából

Erdélyben élő vagy erdélyi származású alkotók is részesültek állami kitüntetésekben és művészeti díjakban a nemzeti ünnep alkalmából.

Erdélyi alkotók is részesültek magyar állami kitüntetésben a nemzeti ünnep alkalmából
2025. március 12., szerda

Sebestyén Márta és Andrejszki Judit Nagybányán ad ingyenes koncertet március 15-én

Nagybányán lép fel március 15-én ingyenes koncerten Sebestyén Márta Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar népdalénekes, előadóművész és Andrejszki Judit, a magyar régizenei élet jelentős alakja, barokk szoprán, csembalista és orgonista.

Sebestyén Márta és Andrejszki Judit Nagybányán ad ingyenes koncertet március 15-én
2025. március 11., kedd

Új középkor témában brillírozhatnak Csíkban az erdélyi dizájnerek

Az új középkor a témája az idei Transylvanian Design Week (TDW) kiállításnak, mely március 20. és április 20. között tekinthető meg a csíkszeredai Csíki Székely Múzeumban – közölték kedden az MTI-vel a szervezők.

Új középkor témában brillírozhatnak Csíkban az erdélyi dizájnerek
2025. március 11., kedd

Rossz hír sok Párizsba utazónak: öt évre bezárt a Pompidou Központ modern művészeti múzeuma

Bezárt öt évre a világ egyik legjelentősebb kortárs képzőművészeti gyűjteményével rendelkező párizsi Pompidou Központ modern művészeti múzeuma.

Rossz hír sok Párizsba utazónak: öt évre bezárt a Pompidou Központ modern művészeti múzeuma
2025. március 11., kedd

Magyar gyermekek, akik a román hatóságok túszai voltak – riportregényt mutatnak be Kolozsváron

B. Kovács András Kiskorúak halállistán című kötetét mutatják be csütörtökön, március 13-án 18 órától Kolozsváron a Vallásszabadság Házában.

Magyar gyermekek, akik a román hatóságok túszai voltak – riportregényt mutatnak be Kolozsváron