Balázs-Bécsi Gyöngyi
Fotó: MTI
Magyar népművészet és közművelődés kategóriában kapott Prima Primissima díjat a válaszúti Kallós Zoltán Alapítvány a hét végén Budapesten. Az elismerésről, az idény elhunyt néprajzkutató által indított alapítvány célkitűzéseiről Balázs-Bécsi Gyöngyi, a Kolozs megyei szervezet elnöke beszélt a Krónikának.
2018. december 09., 14:232018. december 09., 14:23
2018. december 09., 15:342018. december 09., 15:34
Megerősítést, ugyanakkor felelősséget is jelent a Kallós Zoltán Alapítvány Prima Primissima díja – mondta el a Krónikának az idén februárban elhunyt Kossuth-díjas néprajzkutató által alapított válaszúti szervezet elnöke, Balázs-Bécsi Gyöngyi. Az alapítvány képviselői ugyanis a hét végén vehették át a Prima Primissima díjat Budapesten,
Tíz kategóriában 16. alkalommal vehettek át elismeréseket a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában megtartott pénteki gálaesten. Csányi Sándor, a Prima Primissima Alapítvány kuratóriumának elnöke a díjátadó gálán elmondta: az idén 16 éves alapítvány erkölcsi és anyagi támogatás terén is egyedülálló, a díj jelentős hozzájárulást jelent a kulturális sokszínűség megőrzéséhez, a nem termelői szférában dolgozó tudósok, művészek, köznevelők és sportolók elismeréséhez, munkásságuk megismertetéséhez. „Mindannyiukban közös, hogy kimagasló tehetségük sok éven át, akár egész életen át tartó kemény munkával és áldozatvállalással párosul” – hangsúlyozta az elnök.
Balázs-Bécsi Gyöngyi a Krónikának elmondta, a díj nagy erkölcsi elismerést jelent, mert azt jelzi, hogy az alapítvány munkájának nemcsak jelentősége, hanem felelőssége is kiemelkedő.
– mondta az elnök. Hozzátette, egy ilyen rangos elismerés ugyanakkor felelősségre is ösztönöz, eddig is igyekeztek tevékenységeiket úgy szervezni, hogy programjaik maximális szakmai szintűek legyenek, de ezután helye sem lesz a tévedésnek. „Nemcsak a név kötelez bennünket, hanem a most kapott díj is” – mondta az oktatás, közművelődés és a népművészeti hagyományok ápolása terén tevékenykedő szervezet elnöke. Úgy fogalmazott, a három terület szorosan összefügg, nem választható el egymástól, ugyanakkor oktatás terén fontosnak tartják, hogy a mezőségi, vegyes házasságból származó gyerekeket bevonják a magyar oktatási rendszerbe.
Ebben nagy segítségünkre van, amit Kallós Zoltán összegyűjtött: a népi játék, néptánc, mondókák, népdalok – a népi kultúra minden szeletét fejlesztésre lehet használni” – mondta Balázs-Bécsi Gyöngyi. Azt is kifejtette, ezeknek a gyerekeknek igyekeznek olyan alapot adni, ami egész életüket végigkíséri majd. Kolozs és Maros megyei gyerekek járnak a válaszúti és nagysármási szórványkollégiumba, ugyanakkor mezőgazdasági szakiskolások is tanulnak az alapítványnak köszönhetően.
Fotó: Biró István
– mondta az elnök.
A népművészet ápolásáról szólva kifejtette, Kallós Zoltán gazdag hagyatékát múzeumpedagógiai foglalkozásokkal, vándorkiállításokkal népszerűsítik, ugyanakkor a múzeumból „kiviszik” a tudást, iskolákba, nyári táborokba, szórványtáborokban, pedagógusoknak szervezett továbbképzéseken és igyekeznek minden korosztálynak átadni a népi kultúra kincseit.
A Kallós Zoltán Alapítványt 1992-ben hozta létre Kallós Zoltán Kossuth-díjas népzenekutató. A szervezet a Mezőség és a Kisszamosháti régió oktatási, kulturális, szociális életében jelentős szerepet tölt be. Felállása óta rendkívül fontos értékőrző, a hagyományos magyar kultúra alapjaira épülő tevékenységeket indított el oktatási, gyűjteményi, tudományos területeken, ezzel a mezőségi magyar szórványtelepülések központjává tette Válaszutat. A szórványoktatási központok, a népművészeti központ, a kézműves ház, a Felsőtőki Tangazdaság évente több ezer embert vonzanak a településre.
Kallós Zoltánra emlékezve ballagtak el csütörtökön a válaszúti Kallós Zoltán Alapítvány mezőgazdasági szakképzésének végzős diákjai.
Prima Primissima díjat kaptak még: Nagy Csaba építész; Sótonyi Péter orvos, patológus, egyetemi tanár; a Portfolio.hu, Korniss Péter fotográfus, Falus Iván pedagógus, egyetemi tanár, Magyar Zoltán tornász, Fischer Ádám karmester, Görgey Gábor író, Szirtes Ági színésznő. A közönségdíjat L. Ritók Nóra pedagógus kapta.
Dzsafar Panahi világhírű iráni rendező titokban forgatott Egy egyszerű baleset című thrillerének ítélte az Arany Pálmát a 78. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon a Juliette Binoche francia filmszínésznő által vezetett nemzetközi zsűri szombat este.
Csütörtökön debütál a Hunyadi-sorozat a Filmión. A magyar filmek és sorozatok streamingplatformján a tízrészes széria magyar szinkronos változata mellett a rendezői (eredeti) változat is elérhető.
Harag György ikonikus színházi rendező munkássága és öröksége előtt tiszteleg az a centenáriumi emlékhét, amelyet június 1. és 9. között szervez a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Tizenkét nagyjátékfilm és tíz dokumentumfilm versenyez a június 13. és 22. közt szervezendő, 24. kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon – jelentették be csütörtökön a szervezők.
Korodi Janka és Pálffy Tibor, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház színészei kapták idén a Gábor Miklós-díjat, mellyel évről évre a legjobb magyar nyelvű Shakespeare-alakításokat díjazza a szakma.
Zenés bábelőadás készül a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház legkisebb nézőinek. A Plüm-Plüm kalandjai című előadást május 28-án 10 órától mutatja be először a társulat.
Berecz András Kossuth-díjas előadóművész Szívverés a magasban című fotókiállítását nyitják meg Kolozsváron május 20-án.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház május 20-án 19 órától mutatja be a Madárka című új előadását, amely barátságról, traumáról és az emberi lélek törékenységéről mesél.
Életműdíjjal tüntette ki a filmkritikusok nemzetközi szövetsége (FIPRESCI) Szabó Istvánt péntek este a 78. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Az első világháború után a budapesti Szépművészeti Múzeum letétjeként közel száz ritka műalkotás, köztük három Munkácsy-kép maradt Aradon, ezek is láthatók május 17-én a Kultúrpalota második emeleti Képtárában.
szóljon hozzá!