Fotó: László Ildikó
Orbán Balázs néprajzi gyűjtő, történetíró, politikus, a Székelyföld krónikása munkásságáról és életéről jelent meg átfogó monográfia a kolozsvári Kriterion és a magyarországi Magyar Napló közös kiadásában.
2023. március 05., 09:322023. március 05., 09:32
Balázs Ádám magyarországi irodalmár A legnagyobb székely, Orbán Balázs élete és munkássága című kötetéről a Kriterion honlapján az olvasható, Orbán Balázsról számos tanulmány született, továbbá két történelmi regény és több dokumentumfilm; ám az átfogó, monografikus feldolgozás váratott magára.
Holott már kortársai felismerték kivételes értékét, s az utókor féltve őrzi emlékét. Logikailag közelítve a választ, azt mondhatjuk: azért nem írtak tudományos könyvet Orbán Balázsról, mert azt túlságosan nehéz feladatnak tartották.”
Fotó: Kriterion kiadó
A feladat nehézsége mindenekelőtt abban áll, hogy Orbán Balázs reneszánsz alkat volt; szenvedélyes gyűjtő, tudós polihisztor, kutató-rendszerező elme.
Balázs Ádám több évtizedes kutatómunkája során nemcsak anyaországi és erdélyi levéltárak részben ismeretlen dokumentumait dolgozta fel, hanem török és francia forrásokat is.
Kifejtette, egyetemi hallgató volt az ELTE-n, amikor a Kortárs főszerkesztője megbízta, írjon recenziót Orbán Balázs 1971-ben megjelent, Székelyföld képekben című könyvéről. Ez volt az első munkahelye, de mindig olyan helyen dolgozott, ahol az íráskészségére szükség volt. Legutóbb a diplomácia területén, de ott is sajtó- és kulturális attasé volt. Kritikákat, recenziókat is írt, nemrég pedig megjelent egy színház- és filmtörténeti monográfiája, amit édesapjáról, a Kossuth-díjas színészről, Balázs Samuról írt. Orbán Balázs egyénisége lenyűgöző, egyébként ő maga is nagyon színesen írt, különösen élete végén, amikor visszaemlékezéseit írta.
Ösztöndíjas tanulmányútján végiglátogatta a törökországi magyar emlékhelyeket, majd bukaresti és párizsi diplomáciai szolgálata idején is folytatta a kutatást. „Ez a monográfia a teljességre törekszik. Ami újszerű benne, mindaz, ami A Székelyföld leírása című fő műve előtt és után történt. Előtte az emigrációban töltött éveire gondolok. Orbán Balázs 18 éves korában ment el Törökországba, majd
Az itt töltött idő és a Victor Hugóval való kapcsolatának leírása teljesen újszerű. A másik újdonság az, amikor élete végén ellenzéki országgyűlési képviselőként dolgozott” – mondta el a szerző a Magyar Nemzetnek.
Orbán Balázs 1829. február 3-án született az udvarhelyszéki Lengyelfalván, Budapesten hunyt el 1890-ben. Élete bővelkedett olyan fordulatokban, amelyek nem engedték lankadni az érdeklődést tettei iránt – olvasható a wikipédián. 1849-ben szabadcsapatot szervezett Konstantinápolyban a magyar szabadságharc megsegítésére. A világosi fegyverletétel után francia forradalmárok körében élt Jersey, majd Guernesey szigetén,
1859-es hazatérése után függetlenségi programmal országgyűlési képviselő, a budapesti parlament szélsőbaloldalán foglalt helyet. A demokrácia, a liberalizmus, a humanizmus és a béke elveiért szállt síkra beszédeiben, egyazon szenvedéllyel védelmezve székely szülőföldje érdekeit. E színes életrajzhoz illett az a korabeli legenda, hogy halálakor íróasztala kettéhasadt.
Munkái, a hatkötetes A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi szempontból (1868-73) fontos mű, akárcsak a szintén hatkötetes Utazás Keleten (1861).
Sokan gyűltek össze Székelyudvarhely központjában, hogy Orbán Balázsra emlékezzenek a legnagyobb székely születésének 194. évfordulóján.
Újabb bővítéseket kezdeményezett a Székelyudvarhely melletti Szejkefürdőn a Haáz Rezső Múzeum, a Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítvány és a Székelyföldi Legendárium. Egy újabb, Zetelakáról származó székely kaput állítanak ki.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!