Fotó: László Ildikó
Orbán Balázs néprajzi gyűjtő, történetíró, politikus, a Székelyföld krónikása munkásságáról és életéről jelent meg átfogó monográfia a kolozsvári Kriterion és a magyarországi Magyar Napló közös kiadásában.
2023. március 05., 09:322023. március 05., 09:32
Balázs Ádám magyarországi irodalmár A legnagyobb székely, Orbán Balázs élete és munkássága című kötetéről a Kriterion honlapján az olvasható, Orbán Balázsról számos tanulmány született, továbbá két történelmi regény és több dokumentumfilm; ám az átfogó, monografikus feldolgozás váratott magára.
Holott már kortársai felismerték kivételes értékét, s az utókor féltve őrzi emlékét. Logikailag közelítve a választ, azt mondhatjuk: azért nem írtak tudományos könyvet Orbán Balázsról, mert azt túlságosan nehéz feladatnak tartották.”
Fotó: Kriterion kiadó
A feladat nehézsége mindenekelőtt abban áll, hogy Orbán Balázs reneszánsz alkat volt; szenvedélyes gyűjtő, tudós polihisztor, kutató-rendszerező elme.
Balázs Ádám több évtizedes kutatómunkája során nemcsak anyaországi és erdélyi levéltárak részben ismeretlen dokumentumait dolgozta fel, hanem török és francia forrásokat is.
Kifejtette, egyetemi hallgató volt az ELTE-n, amikor a Kortárs főszerkesztője megbízta, írjon recenziót Orbán Balázs 1971-ben megjelent, Székelyföld képekben című könyvéről. Ez volt az első munkahelye, de mindig olyan helyen dolgozott, ahol az íráskészségére szükség volt. Legutóbb a diplomácia területén, de ott is sajtó- és kulturális attasé volt. Kritikákat, recenziókat is írt, nemrég pedig megjelent egy színház- és filmtörténeti monográfiája, amit édesapjáról, a Kossuth-díjas színészről, Balázs Samuról írt. Orbán Balázs egyénisége lenyűgöző, egyébként ő maga is nagyon színesen írt, különösen élete végén, amikor visszaemlékezéseit írta.
Ösztöndíjas tanulmányútján végiglátogatta a törökországi magyar emlékhelyeket, majd bukaresti és párizsi diplomáciai szolgálata idején is folytatta a kutatást. „Ez a monográfia a teljességre törekszik. Ami újszerű benne, mindaz, ami A Székelyföld leírása című fő műve előtt és után történt. Előtte az emigrációban töltött éveire gondolok. Orbán Balázs 18 éves korában ment el Törökországba, majd
Az itt töltött idő és a Victor Hugóval való kapcsolatának leírása teljesen újszerű. A másik újdonság az, amikor élete végén ellenzéki országgyűlési képviselőként dolgozott” – mondta el a szerző a Magyar Nemzetnek.
Orbán Balázs 1829. február 3-án született az udvarhelyszéki Lengyelfalván, Budapesten hunyt el 1890-ben. Élete bővelkedett olyan fordulatokban, amelyek nem engedték lankadni az érdeklődést tettei iránt – olvasható a wikipédián. 1849-ben szabadcsapatot szervezett Konstantinápolyban a magyar szabadságharc megsegítésére. A világosi fegyverletétel után francia forradalmárok körében élt Jersey, majd Guernesey szigetén,
1859-es hazatérése után függetlenségi programmal országgyűlési képviselő, a budapesti parlament szélsőbaloldalán foglalt helyet. A demokrácia, a liberalizmus, a humanizmus és a béke elveiért szállt síkra beszédeiben, egyazon szenvedéllyel védelmezve székely szülőföldje érdekeit. E színes életrajzhoz illett az a korabeli legenda, hogy halálakor íróasztala kettéhasadt.
Munkái, a hatkötetes A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi szempontból (1868-73) fontos mű, akárcsak a szintén hatkötetes Utazás Keleten (1861).
Sokan gyűltek össze Székelyudvarhely központjában, hogy Orbán Balázsra emlékezzenek a legnagyobb székely születésének 194. évfordulóján.
Újabb bővítéseket kezdeményezett a Székelyudvarhely melletti Szejkefürdőn a Haáz Rezső Múzeum, a Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítvány és a Székelyföldi Legendárium. Egy újabb, Zetelakáról származó székely kaput állítanak ki.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház május 20-án 19 órától mutatja be a Madárka című új előadását, amely barátságról, traumáról és az emberi lélek törékenységéről mesél.
Életműdíjjal tüntette ki a filmkritikusok nemzetközi szövetsége (FIPRESCI) Szabó Istvánt péntek este a 78. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Az első világháború után a budapesti Szépművészeti Múzeum letétjeként közel száz ritka műalkotás, köztük három Munkácsy-kép maradt Aradon, ezek is láthatók május 17-én a Kultúrpalota második emeleti Képtárában.
A csomaközi kelta harcos sírját, a rituális temetkezési eszközöket és a kelta sisakot is megtekinthetik a látogatók a Maros Megyei Múzeumban. A Szatmár megyében feltárt őskori tárgyak a Romániában fellelt vaskori kelta leletek közül a leglátványosabbak.
Több mint 3.5 millió forint értékben osztottak ki díjakat május 14-én, szerdán este a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban, a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány irodalmi díjait erdélyi folyóirat szerkesztősége és erdélyi alkotó is átvehette.
A bukaresti Bulandra Színház látja vendégül a Háromszék Táncszínház Ecce Homo című előadását, amely Munkácsy-festmények színházi megközelítése. Tapasztó Ernő, a tavaly év elején bemutatott produkció egyik rendezője értékelt a Krónikának.
Időszakos kiállítás keretében mutatja be a 250 éve született Bolyai Farkas polihisztor tevékenységét a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár és a Teleki Téka Alapítvány.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum május 15-én, csütörtökön 15 órától nyitja meg KÓS 140 | Kós Károly műhelye című, legújabb időszakos kiállítását az intézmény Bartók Béla termében.
Robert de Nirótól Tom Cruise-on át Scarlett Johanssonig az amerikai mozi minden nemzedéke képviselteti magát a kedden kezdődő 78. cannes-i nemzetközi filmfesztiválon, amelynek hivatalos programjában több mint száz filmet mutatnak be.
Színvonalas kulturális programot kínál a bányavidéki magyarságnak a 2007 óta majdnem minden év májusában megszervezett Teleki Napok.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!