Átadták az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjakat Kolozsváron

Kelemen Hunor •  Fotó: Gönczy Tamás

Kelemen Hunor

Fotó: Gönczy Tamás

„Meg kell tudnunk vizsgálni, hogy száz évvel azt követően, hogy többségből számbeli kisebbség lettünk, milyen állapotban vagyunk. Mit tettünk száz év alatt hozzá a magyar kultúrához?" – mondta Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke vasárnap este Kolozsváron az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjak átadóján. A Szövetség elismeréseit Bréda Ferenc írónak, esszéistának, Kele Brigitta szoprán énekesnőnek, Betuker István képzőművésznek adták át a magyar kultúra napja alkalmából.

Kiss Judit

2018. január 21., 19:282018. január 21., 19:28

2018. január 21., 20:322018. január 21., 20:32

Bréda Ferenc írónak, esszéistának, Kele Brigitta szoprán énekesnőnek és Betuker István képzőművésznek adta át vasárnap este az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjakat az RMDSZ a kolozsvári Sétatéri Kaszinóban. „Meg kell tudnunk vizsgálni, hogy száz évvel azt követően, hogy többségből számbeli kisebbség lettünk, milyen állapotban vagyunk. Mit tettünk száz év alatt hozzá a magyar kultúrához?" – mondta Kelemen Hunor, a szövetség elnöke.

Az RMDSZ hat évvel ezelőtt döntött úgy, hogy a magyar kultúra napján díjazza azokat a művészeket, akik irodalom, képzőművészet, előadóművészet terén kiemelkedő teljesítményt nyújtottak.

A kultúra által vagyunk azok, akik vagyunk

Kelemen Hunor úgy fogalmazott, a Himnusz születésének, befejezésének napja ez, s így maga az ünnep az alkotónak az ünnepe is.

Idézet
Alkotó nélkül nincs kulturális érték, kultúra nélkül nincs emberi lét. Születésünktől egy kulturális kontextusnak a részeként élünk, és a világban eligazodni is csak akkor és olyan mértékben tudunk, amikor és amilyen mértékben készen áll az a kulturális fegyverzetünk, páncélunk, amely biztonságot nyújt, világítótorony és útjelző cölöp egyszerre”

– mondta Kelemen Hunor.

Rámutatott, a kultúra múlt, jelen és jövő, hozunk valamit magunkkal, amely burok és rejtett tudás egy időben, őrizzük, újraértelmezzük, rátámaszkodunk, neki vetjük a hátunkat. Ám ennél több is, hisz jelenvaló, benne élünk, vele élünk, belőle és általa élünk és vagyunk azok, akik, anélkül, hogy minden áldott percben erre reflektálnánk, mint ahogy a lélegzéssel sem bíbelődünk sokat. Csak akkor kapjuk fel a fejünket, amikor baj van.

A szövetségi elnök arra is felhívta a figyelmet, 2018 számunkra, romániai magyarok számára érdekesnek ígérkező év, hiszen tele vagyunk kérdésekkel és szorongással, bizakodunk is, mert ismerjük azt az erős talapzatot, amelyen állunk, és ez némi ünneplésre és bizakodásra is okod ad.

Idézet
Ünnepelhetjük, mondhatnánk ironikusan, hogy egyáltalán még itt vagyunk, hisz olyan száz esztendőt tudunk magunk mögött, amely alatt többször célul tűzték ki, hogy a magyar kultúra nyomait is eltörlik ebből a tájból.

És bizakodóak vagyunk, mert tudjuk, hogy mit akarunk. Milyen hatások értek és érnek bennünket, és hogyan és milyen mértékben hatunk mi másokra, mondjuk a velünk együtt élő románok kultúrájára?” – fogalmazott Kelemen.

Mint mondta, fel kell tudnunk mutatni, hogy Kós Károly nemzedékétől mit tettünk le az asztalra, mivel gazdagítottuk a magyar kultúrát, és mivel járultunk hozzá annak a társadalomnak a gazdagításához, amelyben kerek évszázada telnek napjaink. „A Romániai Magyar Demokrata Szövetség ezért is indította útjára az 1000 év Erdélyben, 100 év Romániában programot.

Idézet
Nagy örömmel és némi izgalommal jelentem be, hogy a Communitas Alapítvánnyal közösen drámaíró pályázatot hirdetünk, amely a mi transzilván létünk utolsó száz esztendejét hivatott központi témájává tenni.

A felhívás szövege január 22-én fog megjelenni” – mondta a szövetség elnöke.

•  Fotó: Gönczy Tamás Galéria

Fotó: Gönczy Tamás

A béke és univerzalitás felé vezető életmű

Egyed Péter filozófus Bréda Ferenc méltatása során elmondta, az író, esszéista életműve a béke és univerzalitás útja felé vezet, egyfajta szakrális utazás folyamatát mutatja be, életünk értelmének folyamatos keresését.

Idézet
Bréda Ferenc sokféle irodalmi, filozófiai kezdeményezés elindítója, a szó eredeti értelmében vett tanító, útmutató volt több mint negyven éven át, Kolozsvár mostani szellemisége az ő kisugárzásának is köszönhető. Életművének üzenete: az ember szerepe az ég és föld, transzcendens és immanens közötti közvetítés"

– mondta Egyed Péter.

Bréda Ferenc 1956-ban született Déván, 1975-től a kolozsvári egyetem hallgatója volt magyar-francia szakon. A kolozsvári Klasszika-Filológia Tanszék ógörög és latin fakultatív kurzusait is látogatta. Ekkor mélyült el a skolasztika és a középkori filozófia nagy szerzőinek (Canterburyi Szent Anzelm, Aquinói Szent Tamás, Albertus Magnus, Occam, Pierre Abélard, Duns Scotus) szövegszintű tanulmányozásába. 1985-től 1991-ig az Angers-i Egyetemen doktorandusz-hallgató a francia irodalomtörténet kutatási területén Georges Cesbron irodalomtörténész tanítványaként. 1991-től 1994-ig a kolozsvári Brassai Sámuel Líceumban francia nyelvet és irodalmat adott elő.

A kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarán doktorált irodalomelméletből 1999-ben Gabriel Marcel francia egzisztencialista filozófus irodalom- és drámakritikai munkásságát bemutató dolgozatával. 1995-től adjunktusi fokozatban a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Színházi és Televíziózási Karán tanított egyetemes színháztörténetet az Ókor szakterületén, dramaturgiai alapfogalmakat, színházesztétikát, magyar irodalmat és retorikát. Reinhold Alfréd (Alfred Reynolds) (1907, Budapest – 1993, London) magyar költő és angol író munkásságának irodalomtörténeti fölfedezője. Francia és román nyelvből fordított.

Az ember helyzete egy elidegendett világban

Bács Ildikó rendező, dramaturg méltatása szerint Betuker István szatmárnémeti születésű művész festészetének különböző korszakaiban, ha ugyan a stílus, anyag, színhasználat, kompozíció meg is változik, de a téma, a problematika megmarad: az ember és ennek környezetéhez való kapcsolódása, viszonya, az ember helyzete egy elidegenedett világban.

Idézet
Az ember gyötrődése, tehetetlensége, önmaga keresése, magánya. Üres terei sem érintetlen, önmaguk valóságában létező terek, hiszen éppen az ember hiányáról árulkodnak. Aki épp most ment ki az ajtón, épp most szált ki az ágyból, épp most olvadt bele a tájba”

– hangzott a méltatásban.

Betuker István 1984-ben született Szatmárnémetiben. Kolozsváron végzett a Ion Andreescu képzőművészeti egyetem festészet szakán. Kolozsváron él és alkot, a Bázis csoport tagja. Kiállított Olaszországban, Franciaországban, Németországban, Dániában és Magyarországon. 2008-ban Louis Vuitton és Moet Hennesy díjban részesült. A méltatás szerint szorgalmának és szakmája iránti elhivatottságának jutalma az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díj.

Kolozsvárról a világ nagy operaszínpadaira

Kele Brigitta szoprán énekesnő munkásságát Szép Gyula, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója méltatta. Mint mondta, az intézmény jelenkori történelmének egyik legkiemelkedőbb művésze kétségtelenül Kele Brigitta. Zenei pályafutását szülővárosában, Nagyváradon kezdte, zongorista-orgonista testvére biztatására templomokban. Így győződött meg arról, hogy zenei tehetségét énekesként megéri fejleszteni, képezni. Felsőfokú tanulmányait Nagyváradon kezdte, majd Kolozsváron mesterizett, ebben az időszakban, 2005-2007 között már tagja a Magyar Opera énekkarának.

Idézet
Gyönyörű hangja és impozáns megjelenése miatt már énekkarosként felfigyeltek rá az opera művészeti vezetői, karmesterei, rendezői, és kérték fel szóló szerepek eljátszására”

– hangzott a méltatásban. Szép Gyula elmondta, Kele Brigitta művészi útja a Kolozsvári Magyar Operából indult el a világ nagy operaszínpadai felé. Düsseldorf, Párizs, Peking, Tel Aviv, Strasbourg, Budapest, és persze a legnagyobb kihívás a New York-i Metropolitan volt, ahol több sorozatban énekelte Puccini Bohéméletében Musette szerepét. De hangfajának megfelelően az egyetemes operajátszás legjelentősebb női főszerepeit is elénekelte már. Gianni Schicchi, Turandot, Álarcosbál, Traviata, Carmen, La finta Giardiniera, Don Giovanni, Bajazzók, Figaro házassága. A kortárs operák közül főszerepeket énekelt a Szirén, Bizánc, Gólyakalifa operákban. Primadonna a Csárdáskirálynő, Cirkuszhercegnő, Bál a Savoyban és a Gül baba operettekben.

Mesterei közül Selmeczi Györgyöt emeli ki, aki mint rendező és karmester is irányította pályafutásának alakulását. Düsseldorfban Andreas Homokit emeli ki, akivel szívesen dolgozott. New Yorkban a Zefirelli-féle Bohéméletben szerepelt Marco Armiliato karmester irányítása mellett. „Amint látszik, a világ különböző nagyvárosaiban látják szívesen, de ő csak odautazik, és haza mindig Kolozsvárra, Erdélybe jön” – hangzott a méltatásban. Az estet a kolozsvári színészzenekar, a Loose Neckties Society koncertje zárta.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 09., szerda

Újra a bábok a főszereplők a kolozsvári Bánffy-palotában

A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.

Újra a bábok a főszereplők a kolozsvári Bánffy-palotában
2025. július 08., kedd

Eseménydús évadot zárt a kolozsvári színház az anyagi nehézségek ellenére

Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.

Eseménydús évadot zárt a kolozsvári színház az anyagi nehézségek ellenére
2025. július 07., hétfő

Makkai István kortárs szobrászművésznek nyílik meg az első átfogó tárlata az Erdélyi Művészeti Központban

Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.

Makkai István kortárs szobrászművésznek nyílik meg az első átfogó tárlata az Erdélyi Művészeti Központban
2025. július 05., szombat

Az egyedi kézdivásárhelyi udvartereket mutatja be egy képzőművészeti kiállítás

Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.

Az egyedi kézdivásárhelyi udvartereket mutatja be egy képzőművészeti kiállítás
2025. július 05., szombat

Kulturális „magyar–magyar csúcs”: anyaországi kollégájával tárgyalt az RMDSZ minisztere

Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.

Kulturális „magyar–magyar csúcs”: anyaországi kollégájával tárgyalt az RMDSZ minisztere
2025. július 02., szerda

Főként a színészi játékra épül A mi kis városunk: évadzáró premier a kolozsvári színházban

A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.

Főként a színészi játékra épül A mi kis városunk: évadzáró premier a kolozsvári színházban
2025. június 30., hétfő

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly

Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly
2025. június 30., hétfő

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron

Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron
2025. június 30., hétfő

Erdélyi sikerek a Kisvárdai Fesztiválon: a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi társulat is díjjal tér haza

A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.

Erdélyi sikerek a Kisvárdai Fesztiválon: a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi társulat is díjjal tér haza
2025. június 29., vasárnap

Otthonról, házasságról, írásról és egymásról: Szabó T. Anna és Dragomán György a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten

Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.

Otthonról, házasságról, írásról és egymásról: Szabó T. Anna és Dragomán György a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten