Edelényi Vivien debreceni színművész Váradon mutatta be az Anne Frank naplója alapján készült előadást
Fotó: Borostyán Produkciós Iroda
A majdnem hetvenhat éve meggyilkolt Anne Frank figuráját idézte meg nagyváradi előadásában Edelényi Vivien. A debreceni Csokonai Színház fiatal művésznője átlényegülten közvetítette az 1940-es évek félelemmel teli, ám az akkori fiatalokat is tervszövő álmokra serkentő világát.
2020. február 20., 11:482020. február 20., 11:48
Edelényi Vivien, a debreceni Csokonai Színház fiatal művésznője nagy élményt szerzett hétfőn a Borostyán Produkciót vendégül látó nagyváradi zsidó hitközség dísztermében összegyűlt szépszámú közönségnek: Anne Frank figurája elevenedett meg a színpadon.
A zsidó származású német lányt az „Anne Frank naplója” címmel kiadott, a második világháború idején írt naplójegyzetei tették világhírűvé. Naplójában családjáról és barátairól, érzéseiről, meglátásairól, írt holland nyelven, tizenharmadik születésnapjától kezdve 1944. augusztus 1-jéig.
Az emberélet első nagy forradalma a kamaszkor: a gyerekkorból épp kinövő kisember akkor szembesül először a körülötte lévő mikrovilág problémáival, kritikusan kezdi nézni szülei életét, megjelenik a barátság és a szerelem közti lényeges különbség felismerése, vagyis a serdülő elindul a felnőtté válás útján. Tervekkel, álmokkal van teli és minden kamasz azt hiszi, ő majd más lesz, mint a környezete, sőt az egész világ megváltására is hajlandó volna. Csakhogy a világ nem mindig hajlandó megváltozni, s ha nagy nehezen rá is áll, jobban szereti a lassú, csendes folyamatokat. És vannak korok, amikor a világ nemcsak ellenáll a szebbnél szebb kamaszálmoknak, hanem le is gyilkolja azokat. A szó legszorosabb értelmében. Ahogy tette a tizenöt éves leányka álmaival is, bármennyire igyekezett az egész családjuk elbújni a gyilkolás elől.
Szomorú vigasz, hogy mintegy halál utáni elégtétele a máig tartó világhírnév a sok hiábavalóan, barbár módon elveszejtett fiatal álmainak, de ez az igazság:
Tizenharmadik születésnapjára kapja azt a füzetet, amit – korát megelőzve – a jóval később divatossá váló beszélgető könyvvé alakít, vagyis nem a bakfislányok szokásos, banális feljegyzéseivel tölti meg, hanem egy fiktív barátnőjével társalogva írja le véleményét a kegyetlen időszakáról. A Frank család nem él behunyt szemmel, látják, mi történik körülöttük és megpróbálnak idejében elbújni a zsidóságra olyan élesen figyelő szemek elől. Ismerősök fogadják be a négytagú családot, lakásuk „hátsó traktusába”, vagyis a cselédség szálláshelyére.
A naplóban fontos hellyé válik ez a hátsó traktus, ami egyrészt egyelőre jó búvóhelynek bizonyul, másrészt viszont a fiatal lány alapvető célkitűzésévé válik a kiszabadulás a – gyűjtőnéven – friss levegőnek nevezett világba. Nem meglepő, hogy Anne naprakészen tudja a háború állását, hisz állandóan hallgatja a rádiót, pontos adatai vannak a németek ellen harcoló szövetségesek felszereltségéről, csak azt nem érti, miért késik a beígért invázió, a partraszállás. Miközben figyeli a háború alakulását, azt is követi, mi történik a családjában. Anyjával egyáltalán nem felhőtlen a viszonya, úgy érzi, a nővérét nálánál sokkal jobban kedvelő anya eltaszítja magától, állandóan kritizálja, az apja viszont épp ellenkezőleg: neki Anne a kedvence. De a háziaknak is mindig akad valami baja a lánnyal, neveletlennek, szemtelennek mondják, kivéve a fiukat, Petert, akivel Anne bensőséges barátságot ápol, mondhatni kezdődő szerelmet, de ezt még ilyen határozottan nem tudja a két kamasz megfogalmazni. Amit viszont Anne biztosan tud, az a jövőjére vonatkozik: újságíró, majd író lesz belőle. És talán lett is volna, ha néhány napot sikerült volna még átvészelniük, hisz amikor a családra rábukkantak a zsidókat üldözők, a partraszállás már megtörtént. De így odaveszett az egész Frank család.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.
Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.
szóljon hozzá!