Fotó: Facebook/Helikon
Az ifjú tehetségek felkarolása, baráti szóval való biztatása a Helikonra korábban is jellemző volt, és továbbra is jellemző lesz – mondta el a Krónikának Karácsonyi Zsolt, az irodalmi folyóirat főszerkesztője annak kapcsán, hogy a Helikon erdélyi fiataloknak hirdetett pályázatot, amelyre április 20-ig lehet jelentkezni.
2021. április 05., 21:062021. április 05., 21:06
Erdélyi középiskolásoknak, egyetemistáknak hirdetett pályázatot a Helikon Kulturális Egyesület és a Helikon folyóirat több mint harmincéves műhelyhagyományának folytatásaként. Az Amit nem lát a webkamera című kezdeményezés célja szakmai tanácsadást és megjelenést biztosítani az irodalmi tehetségeknek a Helikon Pavilon 420 című rovatában és a Helikon online felületén.
Az irodalmi lap főszerkesztője, Karácsonyi Zsolt megkeresésünkre elmondta, a Helikon, de már lapelődje, az Utunk is fontosnak tartotta a tehetséggondozást. „Ez a fiatal szerzőkkel való állandó kapcsolattartásban is megnyilvánult az idők folyamán. Ez a mai időkben sajnos nehézkesebb, hiszen a személyes találkozásokra nincs lehetőség. A tehetséggondozás jó része korábban is a fiataloknak szánt oldalak szerkesztőjén múlott, hogy ez működjön” – mondta Karácsonyi Zsolt. Hozzátette,
„Abban bízunk, hogy az új tehetségek ebből bátorságot merítenek, hiszen sokan vannak, akik bizonytalanok, hogy egyáltalán merjenek-e szöveget küldeni egy irodalmi lapnak. Gyakorta előfordul, hogy a fiatalok megkérdezik: küldhetnek-e szöveget, és a szerkesztő erre azt feleli, hogy igen” – mondta a főszerkesztő. Arra is kitért, egy ilyen pályázat biztató és bátorságra okot adó, és szerencsére vannak tehetséges fiatal szerzők.
– mondta a főszerkesztő. Mint fogalmazott, az ifjú tehetségek felkarolása, baráti szóval való biztatása a Helikonra korábban is jellemző volt, és továbbra is jellemző lesz, és ez Erdély-szerte működik. „Ennek is köszönhető, erős, jó szerzők jelennek meg folyamatosan az itteni irodalmi prérin” – mondta Karácsonyi Zsolt.
Az Amit nem lát a webkamera pályázatra vers vagy próza kategóriában lehet jelentkezni, vers kategóriában összesen 3, próza kategóriában összesen 2, eddig publikálatlan pályaművel. Internetes felületen, közösségi oldalakon (Facebook vagy Instagram) való közlés is publikációnak minősül – amelyek összterjedelme nem haladhatja meg a 30 000 leütést, szóközökkel együtt.
A pályaműveket .doc vagy .docx dokumentum formájában, csatolt fájlként a helikonpalyazatok@gmail.com címre várják a Helikon szerkesztői csapatából kikerülő zsűritagok 2021. április 20-ig. A beküldött e-mail tárgyában jelezni kell a pályázat kategóriáját (vers vagy próza). A zsűri mindkét kategóriát külön-külön díjazza. A pályázat jeligés, ehhez mérten a jelentkezőknek egy külön dokumentumban mellékelniük kell a jelige feloldását. A jeligének szerepelnie kell a beküldött pályaművek fájlnevében, illetve a művek címe fölött. A pályázók neve semmiképp ne jelenjen meg a pályaműveket tartalmazó dokumentumban vagy annak fájlnevében.
A pályázat eredményéről a díjazottak, illetve a színvonalasabbnak talált pályaművek szerzői e-mailben értesítést kapnak 2021. május 30-ig. Amennyiben lehetőség nyílik rá, egy felolvasással egybekötött díjkiosztóra is sor kerül.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.
Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!