Fotó: Simó Helga
Én nem értek ehhez, én érzek ehhez – vallotta Kézdi Imola Miniallűrök című verseskötetének kolozsvári bemutatóján. A Jászai Mari-díjas erdélyi magyar színésszel Balázs Imre József költő, irodalomkritikus, szerkesztő beszélgetett a Planetarium kávéházban csütörtök este. Arról, hogy milyen színészként verseket írni és, hogy milyen ennek a két művészeti ágnak a találkozása.
2022. március 11., 10:032022. március 11., 10:03
2022. március 11., 10:262022. március 11., 10:26
A csíkszeredai születésű Kézdi Imola a Kolozsvári Állami Magyar Színház társulatának tagja, azonban költőként most debütált, ez az első verseskötete. Balázs Imre József ajánlotta a Koinónia kiadó figyelmébe a színész verseit, aki a könyv megjelenése előtt már publikált a Korunk és a Helikon folyóiratokban.
A szerző úgy érzi, hogy ennek a kötetnek a megjelenése nem egy váltás számára, egyik művészeti ágból a másikba, hanem valami újnak a kezdete. Valószínűnek tartja, hogy azért kezdett el éppen most verseket írni, mert a színház mellett, ami nagyon hangos volt nagyon sok ideig, nem történt meg az elcsendesülés, egészen 2019-ig, a pandémia kezdetéig.
– magyarázta a költő.
Aki elárulta azt is, hogy egy olyan világban élünk, amikor folyamatosan megosztunk mindent, a boldogságot és a szörnyűséget egyaránt, és álmodni sem merte volna, hogy ilyen formában publikálhatja majd a verseit. Hiszen már azt is nehéz volt elhinnie, hogy a Korunk és a Helikon korábban „lehozta” őket.
„Én nem értek ehhez, én érzek ehhez” – vallotta a szerző az alkotói folyamatról. Hozzátéve, hogy ugyanazt teszi, mint a színpadon. Ugyanúgy jár körül egy-egy gondolatot vagy képet. Amikor jöttek a versek, hallotta a fejében a hangokat, és ezeket le kellett jegyeznie.
Arról is beszélt, hogy többek között Demény Péter és Kovács András Ferenc szerkesztették a kötetét. Amikor az első 10 verset átküldte Demény Péternek, ő azt javasolta, tegyen úgy, mint amikor a színpadon dolgozik, legyen mindegyik költeményben egy-egy titok. „És valóban, szeretem, ha minden megformált szerepemben van egy titok, amiről lehet, hogy csak én tudok és nem derül ki a nézők számára, de olyan érzése van az embernek, hogy még egy sor nincs leírva. Azzal a szemüveggel, amit ő rám adott, fél óra alatt túl voltam a szerkesztési folyamaton” – számolt be a színházi felkészülés és a szerkesztői munka összekapcsolásáról.
Ahogy Balázs Imre József fogalmazott, egy lélegzetvételű versek jelennek meg a kötetben, amelyek a telefonon nagyjából egy képernyőnyi hosszúságúak. Legutóbb azonban egy „kokett-szonettet” kapott Kézdi Imolától.
– összegezte a költő a kötetét.
Ugyanakkor rengeteg személyes nyom található ebben a könyvben például, hogy kislánya rajzai is helyet kaptak benne. A kötetet egyébként Orosz Annabella illusztrálta.
Emellett a 200 vers közül végül egészen véletlenszerűen úgy sikerült válogatni 69-et, 3 ciklusra bontva, éppen akkor, amikor az édesapja 69 éves lett volna, és mivel ő volt a legnagyobb rajongója, így neki ajánlotta a könyvet.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Az erdélyi magyar irodalom irodalomtörténészeinek, kritikusainak palettáján a legjobbak közt van a napokban elhunyt Láng Gusztáv helye, aki a transzilvanizmusnak is egyik legkiválóbb szakértője volt.
A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata közölte, hogy mely frissen díjazott alkotásokat fogják vetíteni a június 13. és 22. közt tartandó, immár 24. alkalommal szervezendő kolozsvári szemlén.
Hetvenedik születésnapján Háromszék kultúrájáért-díjjal köszöntötték Pozsony Ferenc néprajzkutató professzort szülőfalujában, Zabolán.
szóljon hozzá!