Réthelyi Orsolya történész, a kiállítás másik kurátora hozzátette: a tárlat bemutatja a korabeli kontextust, majd a résztvevő gyerekek – mások mellett Bibó István vagy Karády Katalin – tapasztalatait is, ügyelve arra, hogy ne mossa össze a különböző egyéni sorsokat. A BTM Vármúzeum Barokk csarnokának egyik falát a Keleti pályaudvar szinte életnagyságú, korabeli képe borítja, hiszen minden gyermekvonat innen indult az akció során, majd

A kiállítás felidézi, hogy Magyarországot 1920-ban egyszerre sújtották a világháborús vereség következményei, a megszállás, a spanyolnáthajárvány és az élelmiszerhiány. Eközben az új határokon túlról tömegek menekültek át, ám sokan közülük – például a „vagonlakók” – csak nyomorúságos körülmények között tudtak tengődni, de általános jelenség volt, hogy immár a középosztály is nélkülözött.

Tábori Kornél újságíró ezért „nyomorrazziákat” szervezett a külföldi hatalmak képviselőinek bemutatandó az elkeserítő magyarországi szociális helyzetet, de több holland magánszemély is akciókat indított a nélkülöző magyarok megsegítésére.

és a következő tíz évben Hollandiában 28 ezer, Belgiumban 21 ezer, Svájcban pedig 10 ezer magyar gyereket fogadtak be ideiglenesen helyi nevelőszülők, de Svédországba és Nagy-Britanniába is kijutott egy-egy vonatnyi gyerek.

Voltak közülük, akik végül nevelőszüleiknél maradtak vagy az idősebbek közül olyanok, akik rövidesen külföldön házasodtak meg, az akcióban résztvevő gyerekek 90-95 százaléka – pontos statisztikák nem maradtak fenn – azonban visszatért Magyarországra.

a holland Vilma királynőnek például szabályos kultusza alakult ki Magyarországon. Számos külföldi nevelőszülőben is érdeklődés támadt Magyarország felé, szervezett vonatokkal vagy külön úton is sokan ide látogattak, némelyek még a trianoni határok revíziójának is lelkes támogatóivá váltak.

A kiállítás utolsó szekciója 14 gyerek személyes sorsán keresztül mutatja be az akciót, néha szívszorító, de többségében boldog történeteket felidézve. Mint a személyes családi történetekből kiderül, sok helyen még ma is őrzik a befogadott magyar gyerekek emlékét, és előfordul az is,

Mint a kurátorok kiemelték, a 2022. március 27-ig látogatható kiállítás egyik célja is éppen az, hogy további történetek, emléktárgyak és dokumentumok előkerülését ösztönözze.