Cselekvési kényszerben. Romániának sürgősen intézkedéseket kell foganatosítania költségvetési deficit csökkentésére
Fotó: Pixabay
Amennyiben Romániát augusztusban leminősítik, és bekerül a befektetésre nem ajánlott, vagy bóvli (angolul junk) minősítésű országok sorába, a 2009-eshez hasonló helyzet alakulna ki – figyelmeztet Adrian Codirlașu, a pénzügyi elemzők szakmai szervezete, a CFA Románia elnöke, emlékeztetve, akkor a lej 20 százalékkal leértékelődött, a kamatok pedig 4 százalékról 20 százalékra emelkedtek. Vagyis egy leminősítéssel Románia a csőd szélére sodródik.
2025. június 18., 21:022025. június 18., 21:02
„2009-ben, amikor két hitelminősítő intézet is bóvli kategóriába taszított minket, Romániának két lehetősége volt: csőd jelenteni, vagy elfogadni az IMF-fel (Nemzetközi Valutaalap – szerk. megj.) kötött megállapodást. Elfogadta az IMF-megállapodást és az IMF által előírt feltételeket, az árfolyam leértékelését, ami akkor 20 százalékos volt, és a kamatok emelkedését, amik 4 százalékról 20 százalékra nőttek. A forgatókönyv most is hasonló lenne, ha belépnénk a bóvliba” – kongatták meg a vészharangot az Economica.net gazdasági portál által idézett előrejelzésükben a CFA Románia elemzői.
Adrian Codirlașu, a CFA elnöke rámutatott: az idei évben miközben a bevételek nőttek, a kiadások még inkább emelkedtek. Ezért intézkedéseket sürget.
A Mentsétek meg Románát Szövetség (USR) parlamenti képviselője, Oana Țoiu szerint a jövendőbeli koalíciót alkotó pártok megállapodtak a deficitcsökkentő intézkedéscsomag 80 százalékáról.
Az elemző szerint legalább három intézkedés javíthatna a helyzeten.
Az elsőként említette a tőzsdén jegyzett állami vállalatok újabb részvénypakettjének felkínálását, illetve újabb állami vállalatok – például a CEC Bank, a Salrom, a Tarom stb. – bevezetését a tőzsdére.
A második intézkedésnek az állami befektetések leállítását sürgette ott, ahol a befektetések megvalósulhatnak európai pénzből. A harmadik intézkedés a fordított általános forgalmi adó (áfa/TVA) lehetne.
A második lépés az adó százalékos emelése lehetne, attól függően, hogy milyen területen található az ingatlan, majd ezt követné a helyi hatóságok átszervezése.
Az elemzők arra is ráirányították a figyelmet, hogy Románia nem fog tudni a végtelenségig hitelt felvenni, különösen mivel a kamatköltségek emelkedni fognak, és az ország már most is olyan kamatlábak mellett vesz fel hitelt, mint egy befektetésre nem ajánlott állam.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Mint ismeretes, Románia a bruttó hazai termék 9,3 százalékára rúgó költségvetési hiánnyal zárta a tavalyi évet, a 2025-ös évi állami költségvetésben pedig azt vállalta, hogy 7 százalék alá szorítja a deficitet. A kiadások és bevételek eddigi alakulása szerint ez a vállalás nagy valószínűség szerint nem teljesíthető, a leendő kormánynak mindenesetre június 20-áig egy meggyőző deficitcsökkentő programot kell bemutatnia az Európai Bizottságnak, ellenkező esetben komoly európai uniós pénzek úszhatnak el, az államadósságot pedig nagyon magas kamatok mellett lehetne csak finanszírozni, az ország pedig kockáztatná a leminősítését.
Egyelőre csak a kormányprogramról, a lehetséges deficitcsökkentő intézkedésekről tárgyalnak a nyugatbarát politikai alakulatok, nincs szó nevekről – jelentette ki szerdán Nicușor Dan államfő.
Románia fizetésképtelenné válhat, ha a kormány nem csökkenti gyorsan az elmúlt évek túlzott kiadásait – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök egy, a Bloombergnek adott interjúban.
A Fitch nemzetközi hitelminősítő pénteken megerősítette Románia szuverén minősítését BBB-/ F3 szinten a hosszú és rövid lejáratú devizahitelek tekintetében, de negatív kilátásokat jelez, közölte a pénzügyminisztérium.
Egyértelmű fölényben volt a közalkalmazotti átlagfizetés az országos átlagkeresethez képest az elmúlt tíz évben, ráadásul a bérkülönbség a 2015-ben jegyzett 600 lejről mára 1500 lejre nőtt az állami szektorban dolgozók javára.
Az idei év első felében látványosan megváltozott a romániai lakáspiac képe: egyre többen döntenek a régi építésű, azonnal beköltözhető lakások mellett, és mind gyakrabban készpénzzel fizetik ki az ingatlant.
Megszűnik az 50 000 lejes minimális bevételi küszöb, és minden kereskedőnek biztosítania kell mind a készpénzes fizetés, mind az elektronikus eszközökkel történő fizetés lehetőségét – jelentette be Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Az előző három hónaphoz viszonyítva Romániában nőtt a legnagyobb mértékben a bruttó hazai termék (GDP) 2025 második negyedévében az Európai Unióban – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
A külföldön egy évnél hosszabb ideig dolgozó román állampolgárok által hazautalt pénzösszegek 2025 második negyedévének végén 1,07 milliárd eurót tettek ki, ami növekedést jelent az előző időszakhoz képest.
Korlátozza a kormány az Anghel Saligny országos beruházási program, az országos helyi fejlesztési program és az országos építési program beruházásait egy, a kabinet csütörtöki ülésén tárgyalt törvénytervezet szerint.
Az idei második negyedévben a nyers adatok szerint 0,3 százalékkal, a szezonálisan kiigazított adatok szerint 2,1 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) a múlt év azonos időszakához képest – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Mintegy 300 millió euróval tartoznak a napelemes áramtermelő-fogyasztóknak az energiaszolgáltatók a 2023 óta az országos hálózatba betáplált villamos energiáért, ugyanis a törvény szerint a szolgáltatók a számlázás után 2 évvel fizethetnek.
szóljon hozzá!