Rohonyi D. Iván, Papp Annamária, Gaal György és Benkő Levente a kötetbemutatón
Fotó: Vallásszabadság Háza
Elkezdődtek a kincses városbeli Vallásszabadság Háza szabadtéri rendezvényei: kedden este mutatták be Papp Annamária történész, újságíró Megsebzett Kolozsvár című, a várost ért 1944. június 2-i amerikai légitámadásról és annak következményeiről szóló kötetét.
2020. június 24., 14:352020. június 24., 14:35
2020. június 24., 18:082020. június 24., 18:08
A rendezvényen, amelyet online is közvetítettek, a szerzőn kívül Gaal György történész, a kötet előszavának szerzője, valamint a könyvben látható archív képek gyűjtésében és digitalizálásában közreműködő Rohonyi D. Iván fotós is részt vett. A beszélgetést Benkő Levente történész moderálta, a kötetből részleteket Laczkó Vass Róbert színművész olvasott fel. Gaal György elmondta,
A megrázó visszaemlékezéseket is tartalmazó, az Exit Kiadó gondozásában megjelent kötet a néhai Szabó Dénes fotósnak a bombázás utáni napokat dokumentáló fényképeivel látott napvilágot. Papp Annamária korábban a Krónikának elmondta, a túlélők emlékeinek rögzítése mellett megpróbálta áttekinteni az elérhető levéltári forrásokat, dokumentumokat, fényképeket, hiszen mindezeket rögzíteni kell.
Az új könyv – amelyet eredetileg a tragikus események 75. évfordulóján terveztek megjelentetni – tulajdonképpen folytatása Papp Annamária korábbi kötetének: 2014-ben látott napvilágot a néhai Asztalos Lajos helytörténésszel közösen összeállított, Kolozsvár bombázása – 1944. június 2. című könyv. Abban a szövegen, a túlélők emlékezésein volt a hangsúly, a mostani könyvben viszont a képek dominálnak. Gaal György azt mondta, Papp Annamáriára és férjére, Benkő Leventére vár, hogy feltárják Kolozsvárnak a második világháborút megelőző korszakát is. Benkő Levente javaslatára a könyvbemutatón egyperces néma csenddel adózott a közönség az 1944. június 2-i bombázás áldozatai, Szabó Dénes és Asztalos Lajos emlékének.
A Megsebzett Kolozsvár születéséről a szerző elmondta, az első könyv bemutatóján tudta meg Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspöktől, hogy létezik Szabó Dénes fotógyűjteménye.
Viszontagságos út volt, Maksai Ádám építész segített nekem. Aztán kiderült, hogy a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság páncélszekrényében volt elhelyezve a fotóalbum. Egyébként már az első kötetnél éreztük, hogy lesz folytatás, hiszen túlélők jelezték, hogy vannak emlékek, adatok, amiket közkinccsé kell tennünk” – mondta Papp Annamária.
Hozzátette, hálás, hogy a bombázás túlélői bizalommal fordultak hozzá, hogy hajlandók voltak beszélni a szörnyű emlékekről a nagyközönség előtt is. Rohonyi D. Iván úgy fogalmazott, Szabó Dénes képei technikai szempontból kiválóak,
„Szenzációsan hívta elő a filmeket, hiszen nagy mestere volt a képeslapoknak. A fotókat állványról készítette, fénymérője nem volt, az agyában és a laborban volt a fénymérő” – mondta a kötet képi anyagát előkészítő Rohonyi.
Benkő Levente kérésére Lönhárt Tamás egyetemi adjunktus, történész európai kontextusba helyezve magyarázta el, hogyan és miért történt Kolozsvár bombázása. Az események tragikumát azzal az adattal is alátámasztotta, hogy a kincses városban reggel 9 óra 5 perckor szólaltak meg a szirénák,
hiszen a város terültén 9.15-kor kezdődtek a becsapódások. A repülők Besztercétől visszafordultak, és visszatérve megint megszórták a várost – mutatott rá a történész.
Furu Árpád építész Benkő Levente kérdésére elmondta, az ő családját is érintette a támadás. Mint kifejtette, fura fintora volt a sorsnak az az epizód, amikor idegenvezetőként a 2000-es évek elején amerikai csoportot kalauzolt. „A Bukarestbe érkező vendégek közt volt egy mogorva öregúr, aki mindenáron azt akarta, hogy ablak mellett foglalhasson helyet. Ploiești mellett elhaladva megszólalt:
– mondta Furu Árpád. Az eseményen Klein András, Szabó Dénes egykori „inasa” beszélt a fényképészről. Mint mondta, Szabó Dénes különleges ember volt, olyan egyéniség, aki akárkivel le tudott ülni beszélgetni, falusi gazdákkal, akadémikusokkal egyaránt.
Papp Annamária a Krónikának korábban kifejtette, mivel a második bécsi döntés nyomán Magyarországhoz visszakerült Észak-Erdély területén nemigen voltak hadászati szempontból jelentős célpontok, a szövetséges légierő többnyire csak akkor bombázta ezt a területet, amikor azt az európai hadszíntéren valamilyen más, jelentősebb hadművelet indokolttá tette. Az 1944. június 2-ai amerikai légitámadás valójában a szövetségesek 1944. június 6-ai normandiai partraszállásával függött össze, így próbálták ugyanis megakadályozni Németország és szövetségesei csapatainak esetleges átcsoportosítását a keleti frontról nyugatra.
Ugyanakkor a hadászati, stratégiai elgondolások mellett a másik cél a helyi lakosság megfélemlítése és megtörése volt.
Ez elsősorban a vasúti állomások és pályaudvarok ellen irányult, de gyakorlatilag a bombaszőnyeg elcsúszásával az egész környéket sújtotta, még a belvárosba is hulltak bombák Kolozsváron. Sok fontos középület, így a Református Diakonissza Intézet és Kórház is telitalálatot kapott, több beteg és szolgálatát teljesítő diakonissza vesztette életét. Rengeteg kis családi ház megsemmisült, egész életek munkája dőlt romba mindössze néhány perc alatt, sokan egyik pillanatról a másikra földönfutóvá váltak. És ami ennél is fájdalmasabb volt, hogy a bombák több száz ártatlan polgár életét oltották ki, férfiakét, asszonyokét és gyermekekét. Az áldozatok és a sebesültek számát pontosan a mai napig nem lehet tudni, sokak holtteste soha nem került elő, illetve évtizedek múltán is találtak emberi csontokat az építkezések alkalmával.
„Célunk az volt, hogy a Kolozsvárt ért 1944. június 2-ai bombatámadásról szóló kötet intő jelként szolgáljon az utókor számára. A túlélők emlékeinek rögzítése mellett megpróbáltam áttekinteni az elérhető levéltári forrásokat, dokumentumokat, fényképeket, hiszen mindezeket rögzíteni ke
Életének 88. évében elhunyt Paulovics László szatmárnémeti születésű, évtizedekig Németországban élő, majd Szentendrén megtelepedett festő- és grafikusművész, díszlettervező – közölte pénteken Szatmárnémeti polgármesteri hivatala.
B. Kovács András sepsiszentgyörgyi szerző Bukaresti napló I.-II., 1978-1988 című kötetét mutatják be Kolozsváron.
A Székely Kalendárium 2025. évre szóló kiadása már kapható lapárusuknál és az ismertebb könyvesboltokban. Székelyföld kincsestárának sorban huszonkettedik kötete szokásához híven színes, változatos tartalmat kínál olvasóinak.
A Kolozsvári Magyar Opera Puccini-sorozatának következő darabja a Manon Lescaut című előadás, amit csütörtökön láthat a közönség. Az előadást beharangozó gondolatokat közöljük.
Multikulturális helyszínen tartják a romániai kisebbségi társulatok találkozóját, a vasárnapig tartó Ifesztet. Szatmárnémeti pezsgő fesztiválhangulattal várja a kétévente megszervezett, ismét a Harag György Társulat tereiben zajló interetnikai szemlét.
Vecsei H. Miklós színművész és QJÚB nevű csapata erdélyi turnéra indul. Az első állomás Kolozsvár.
Kolozsvár emblematikus épületét, a volt Központi Szállót járhatták be kedden délután az érdeklődők. A magyar néptáncoktatás, a hagyományőrzés egyik erdélyi fellegvárának szánt impozáns, felújított épület történetiségét művészettörténész ismertette.
Borsodi L. László csíkszeredai költő, irodalomtörténész, kritikus, tanár kapta az Év szerzője díjat a 30. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron – közölték szombaton a rendezvény szervezői.
Ifj. Vidnyánszky Attila rendezései elképesztően sodró erejűek, dinamikusak és „fiatalosak”, de mély gondolatiságúak is, így óriási az esélyük, hogy megszólítsák az ifjú generációkat.
A minap mutatták be azt az albumot, amely az aradi Kölcsey Egyesület újkori történetének egyik sikeres rendezvénysorozatát, a Kölcsey Galéria 2013 és 2023 közötti képzőművészeti kiállításait foglalja össze.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!