Rögzíteni a történelem emberi mélységeit – Papp Annamária Megsebzett Kolozsvár című kötetéről

A Horea (akkor Horthy Miklós) utat is bombázás érte 1944. június 2-án a kincses városban

A Horea (akkor Horthy Miklós) utat is bombázás érte 1944. június 2-án a kincses városban

„Célunk az volt, hogy a Kolozsvárt ért 1944. június 2-ai bombatámadásról szóló kötet intő jelként szolgáljon az utókor számára. A túlélők emlékeinek rögzítése mellett megpróbáltam áttekinteni az elérhető levéltári forrásokat, dokumentumokat, fényképeket, hiszen mindezeket rögzíteni kell” – mondta el a Krónikának Papp Annamária történész, aki a frissen megjelent, Megsebzett Kolozsvár című kötet anyagát gyűjtötte, sajtó alá rendezte, bevezetővel és jegyzetekkel látta el. 

Kiss Judit

2020. április 28., 19:232020. április 28., 19:23

2020. április 28., 23:592020. április 28., 23:59

– Egyetlen szomorú napról készült az Exit Kiadó gondozásában most napvilágot látott, Megsebzett Kolozsvár című kötet: a várost ért 1944. június 2-ai amerikai légitámadásról és annak súlyos következményeiről. Mi a történelmi jelentősége ennek a napnak, illetve miért tartottad fontosnak, hogy könyv szülessen róla?

– Nem véletlenül emlékeznek 1944. június 2-ára a kolozsvári magyarok úgy, mint egy nagyon szomorú napra. Gyönyörű, verőfényes nyári napra ébredt ezen a péntek reggelen a város, és jóllehet még javában dúlt a háború, valójában senki nem gondolt arra, hogy hamarosan itt lesz maga a pokol.

Idézet
Látszólag minden a szokásos kerékvágásban zajlott, amikor hirtelen megszólalt a légiriadó, és mire az emberek felocsúdtak, meg is jelentek a tiszta égbolton az amerikai harci gépek, s hullni kezdtek a bombák.

Mivel a második bécsi döntés nyomán Magyarországhoz visszakerült Észak-Erdély területén nemigen voltak hadászati szempontból jelentős célpontok, a szövetséges légierő többnyire csak akkor bombázta ezt a területet, amikor azt az európai hadszíntéren valamilyen más, jelentősebb hadművelet indokolttá tette.

Az 1944. június 2-ai amerikai légitámadás valójában a szövetségesek 1944. június 6-ai normandiai partraszállásával függött össze, így próbálták ugyanis megakadályozni Németország és szövetségesei csapatainak esetleges átcsoportosítását a keleti frontról nyugatra. Ugyanakkor a hadászati, stratégiai elgondolások mellett a másik cél a helyi lakosság megfélemlítése és megtörése volt. A Kolozsvárt is súlyosan érintő, úgynevezett Frantic Joe I. légi hadműveletet tulajdonképpen az első közös, amerikai–szovjet összehangolt hadi cselekménynek tekintik a történészek. Ez elsősorban a vasúti állomások és pályaudvarok ellen irányult, de gyakorlatilag a bombaszőnyeg elcsúszásával az egész környéket sújtotta, még a belvárosba is hulltak bombák Kolozsváron.

Sok fontos középület, így a Református Diakonissza Intézet és Kórház is telitalálatot kapott, több beteg és szolgálatát teljesítő diakonissza vesztette életét. Rengeteg kis családi ház megsemmisült, egész életek munkája dőlt romba mindössze néhány perc alatt, sokan egyik pillanatról a másikra földönfutóvá váltak. És ami ennél is fájdalmasabb volt, hogy a bombák több száz ártatlan polgár életét oltották ki, férfiakét, asszonyokét és gyermekekét. Az áldozatok és a sebesültek számát pontosan a mai napig nem lehet tudni, sokak holtteste soha nem került elő, illetve évtizedek múltán is találtak emberi csontokat az építkezések alkalmával.

Idézet
A könyv megjelenését mindenekelőtt azért tartottuk fontosnak, hogy emlékezzünk, illetve emlékeztessünk mindazokra, akik életüket vesztették a légitámadás során. Ugyanakkor a képek, az emlékek és a további adatok közlésével jobban megismerjük ennek a szomorú júniusi napnak a történetét.

Mindent összevetve, alapvető célunk az volt, hogy a kiadvány tanulságul, intő, figyelmeztető jelként szolgáljon az utókor számára. Vagyis felhívjuk arra a figyelmet, hogy az elszabadult indulatok, a gyűlölet és a harag semmi jóra nem vezet, mindez ártatlan emberek életét teheti tönkre, semmisítheti meg.
 
– A kötetben látható fényképgyűjteményt viszontagságos úton sikerült megtalálnod. Mesélj az album felfedezéséről, illetve a kötetet előkészítő munkádról. Mik voltak a nehézségei, szépségei?

– A kiadvány mintegy folytatása az esemény hetvenedik évfordulójára, 2014-ben megjelent, néhai Asztalos Lajos helytörténésszel közösen összeállított, Kolozsvár bombázása – 1944. június 2. című kötetünknek. Abban a szövegen, a túlélők emlékezésein volt a hangsúly, a mostani könyvben viszont a képek dominálnak. Az 1944-es időszakot kutatva, valósággal szembejött velem a téma, és minél mélyebbre ástam, annál inkább úgy éreztem, hogy fel kell tárni ennek a napnak a további részleteit.

A túlélők emlékeinek rögzítése mellett megpróbáltam áttekinteni a korabeli sajtót, felkutatni az elérhető levéltári forrásokat, korabeli dokumentumokat, fényképeket. Könyvünk 2014-es megjelenése után nagy örömömre sikerült rábukkannom a Szabó Dénes kolozsvári fényképész vezette Fotofilm műhelyben összeállított fényképalbumra, amely több mint száz fekete-fehér képet tartalmaz a bombázásról. Már akkor éreztem és tudtam, hogy ezeket közzé kell tenni, az album tartalmát meg kell ismernie a világnak. Rohonyi D. Iván fényképész kollégámmal sikerült digitalizálni a felvételeket, és újabb felvételekkel bővíteni a gyűjteményt.

A kötetbe több olyan képet is elhelyeztünk, amelyet az Erdélyi Történeti Múzeum bocsátott a rendelkezésünkre, utóbbiak szerzője ugyan egyelőre ismeretlen, de fontosnak tartottuk a közlésüket, mivel ezek jelentős pillanatokat örökítenek meg, mint például az áldozatok kardosfalvi temetését. A fényképek mellé emlékeket, illetve emléktöredékeket illesztettünk, valamint több áldozat portréját is mellékeltük, amelyeket az érintettek családja bocsátott a rendelkezésünkre. A kötetben Szabó Dénesről is megemlékezünk, akit mintha elfeledett volna a város, ugyanis értékes hagyatéka halála után szétszóródott, életrajzáról viszonylag keveset lehet tudni. Ki szeretném emelni, hogy az albumot az időközben elhunyt Asztalos Lajos emlékének is ajánljuk.

•  Fotó: Szabó Dénes (archív) Galéria

Fotó: Szabó Dénes (archív)

– Nem ez az első ilyen jellegű köteted. Miért tartod fontosnak történészként a személyes történetek megőrzését, tovább örökítését?

– Az első beszélgetéseket a kilencvenes évek elején készítettem szovjet fogságot megjárt túlélőkkel. Nagyon megérintettek ezek az egyéni sorsok, személyes történetek, akárcsak az 1956-os megtorlások erdélyi áldozatainak a meghurcoltatása, kálváriája is.

Idézet
A történelmi eseményeknek elsősorban a személyekhez kötött mélységei érdekeltek a leginkább, azaz miként és hogyan élte meg azokat az ember. Úgy éreztem, hogy mindezeket rögzíteni kell azért is, mert évtizedeken keresztül nem lehetett beszélni róluk, hiszen tabutémának számítottak.

Természetesen ugyanilyen fontosak a levéltári iratanyagok, és a különböző forrásokat összevetve lehet igazából csak tárgyilagosabb képet alkotni az adott történésekről. Azt viszont, hogy az egyén miként és hogyan élte át mindezeket, a leghitelesebben magától az érintettől tudhatjuk meg.

– Miért lehet izgalmas, hasznos nemcsak történészek, hanem bárki számára, hogy a korabeli sajtómegjelenéseken, fotókon, visszaemlékezéseken keresztül belelásson a második világháború korszakába?

– Úgy vélem, ha bárki megnézi ezeket a képeket, elolvassa a túlélők emlékezéseit, megpróbál kicsit visszamenni az időben, és beleélni magát ennek a szörnyű napnak a történéseibe, rengeteget tanulhat belőle. Én legalábbis nagyon sokat okultam minden egyes beszélgetésből, legyen az fogság, deportálás, ’56 vagy bombázás. Mindamellett, hogy segítenek megismerni a múltunkat, ezek az emberi sorsok, életutak és -helyzetek viszonyítási alapot nyújthatnak számunkra, amelynek következtetéseit a mi életünkben, a mindennapjainkban is kamatoztatni tudjuk.

Úgyszintén jelzésértékű az a fajta szolidaritás és közösségi összefogás, amely a bombatámadás után kibontakozott a károsultak megsegítése érdekében.

Idézet
S talán a legfontosabb üzenete ennek a szomorú június 2-ai napnak az, hogy a halál, a fájdalom és az értelmetlen pusztítás ellenére a kincses város lakossága nem adta fel, és volt elég hite, ereje megtalálni a kiutat ebből a kilátástalannak tűnő helyzetből.

Hisz utóvégre mégiscsak az élet és az élni akarás kerekedett felül, és Kolozsvár képes volt feltámadni a hamvaiból…

– Nyilván egyre ritkább, hogy az akkori események szemtanúit meg lehessen szólaltatni. Ilyen értelemben „utolsó pillanatban” született a kötet?

– Sajnos, a túlélők korára való tekintettel valóban az utolsó, huszonnegyedik órában vagyunk. Már többen is eltávoztak az interjúalanyok közül, és lassan már csak a családi emlékezetre szorítkozhatunk. Ezért is igyekezni kell, hogy gyűjtsünk össze minden szellemi és tárgyi emléket, amit lehet, és amíg még van kitől. Én személyesen nagyon hálás vagyok mindazoknak, akik vállalkoztak arra, hogy feltépik a régi sebeket, és megosztották emlékeiket az utókorral. Remélem, hogy képesek leszünk tanulni belőlük.

Megrázó fotók a lebombázott Kolozsvárról

A kincses város jeles fényképésze, Szabó Dénes (1907–1982), a Fotofilm stúdió tulajdonosa elindult gépével, hogy megörökítse a pusztítást, a romokat. A képeket feldolgozta, s feliratozva egy 19 oldalas albumba ragasztotta. Ez a sokáig lappangó album a 106 nagyobb és 10 kisebb képpel a Megsebzett Kolozsvár című kötetben látott most napvilágot. Rohonyi D. Iván fotós, aki a képek gyűjtésében és digitalizálásában közreműködött, megkeresésünkre elmondta, a fotók technikai szempontból is kiválóak, látszik, hogy Szabó Dénes kiváló mesterember volt. „Igazi profi munkáról van szó technikailag, Szabó Dénes dokumentarista fotókat készített. Stúdióban is dolgozott, elképesztően jó technikával. Nekem van néhány kolozsvári képeslapom, amelyen az ő munkái láthatók, azok is nagyon jók. Az album képei rendkívül jó állapotban voltak, még meg sem voltak sárgulva” – értékelt a fotós. Kifejtette, a most kötetben napvilágot látott képek korábban nem jelentek meg sehol. „Érdekes anyag lett, ahogy a képeket nézzük, feltűnik, milyen pusztítást végzett a bombázás a városban, és ha elgondoljuk, hogy emberek is voltak azokban az épületekben, elképzelhető milyen tragédiák történtek” – mondta el Rohonyi.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 09., szerda

Újra a bábok a főszereplők a kolozsvári Bánffy-palotában

A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.

Újra a bábok a főszereplők a kolozsvári Bánffy-palotában
2025. július 08., kedd

Eseménydús évadot zárt a kolozsvári színház az anyagi nehézségek ellenére

Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.

Eseménydús évadot zárt a kolozsvári színház az anyagi nehézségek ellenére
2025. július 07., hétfő

Makkai István kortárs szobrászművésznek nyílik meg az első átfogó tárlata az Erdélyi Művészeti Központban

Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.

Makkai István kortárs szobrászművésznek nyílik meg az első átfogó tárlata az Erdélyi Művészeti Központban
2025. július 05., szombat

Az egyedi kézdivásárhelyi udvartereket mutatja be egy képzőművészeti kiállítás

Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.

Az egyedi kézdivásárhelyi udvartereket mutatja be egy képzőművészeti kiállítás
2025. július 05., szombat

Kulturális „magyar–magyar csúcs”: anyaországi kollégájával tárgyalt az RMDSZ minisztere

Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.

Kulturális „magyar–magyar csúcs”: anyaországi kollégájával tárgyalt az RMDSZ minisztere
2025. július 02., szerda

Főként a színészi játékra épül A mi kis városunk: évadzáró premier a kolozsvári színházban

A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.

Főként a színészi játékra épül A mi kis városunk: évadzáró premier a kolozsvári színházban
2025. június 30., hétfő

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly

Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly
2025. június 30., hétfő

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron

Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron
2025. június 30., hétfő

Erdélyi sikerek a Kisvárdai Fesztiválon: a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi társulat is díjjal tér haza

A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.

Erdélyi sikerek a Kisvárdai Fesztiválon: a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi társulat is díjjal tér haza
2025. június 29., vasárnap

Otthonról, házasságról, írásról és egymásról: Szabó T. Anna és Dragomán György a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten

Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.

Otthonról, házasságról, írásról és egymásról: Szabó T. Anna és Dragomán György a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten