Részlet a Coupez! című filmből
Fotó: Facebook/Coupez
Bár van a zombifilmeknek is lelkes rajongótábora, a többség igencsak szkeptikus az élőhalottak monoton menetelésére és egymás felzabalására épülő filmek kapcsán. Ez hatványozottan igaz a filmfesztiválok közönségére, legyen szó a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválról vagy a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválról.
2022. június 20., 21:032022. június 20., 21:03
Michel Hazanavicius Coupez! / Final Cut (Vágás!) című filmje mégis esélyt kapott mindkét rendezvényen. Nem véletlenül. Amikor kiderült, hogy a 2022-es cannes-i fesztivált egy zombi trashfilm/vígjáték nyitja, az első meglepődés után sokan legyintettek, hogy ez valami nyugati hóbort.
Ám mivel a film a TIFF programjába is bekerült, nem is csak egy, hanem mindjárt öt vetítéssel, sokan adtak neki egy esélyt túllépve előítéleteiken. A Coupez! épp az film, amely megérdemli, hogy a néző kilépjen komfortzónájából, mert a felszínen túl gazdag jelentéstartalmú alkotás, tulajdonképpen egyfajta tisztelgés a filmkészítés, a filmesek munkája előtt.
Szinte lehetetlen a történetről bármit is elmondani anélkül, hogy ne spoilerezzen az ember, azaz ne lője le a csattanót – ami a film lényegét adja. A mozi első felében fontos tudatosítani, hogy ez egy vígjáték, és a vér, a holttestek, a zombi kaszabolás tulajdonképpen csak keret, díszlet a történethez, aminek a második felén nagyon sokat lehet nevetni.
A „film a filmben" megoldást többszörösen kihasználva Michel Hazanavicius, akit egyébként az Oscar-díjas A némafilmes rendezőjeként ismerhetünk, olyan alkotást hoz létre, amelynek központi témája a filmkészítés, a nehézségek, a kreatív megoldások, a szakma idegesítő szereplői, a csökönyös producerek, a rigolyás rendezők, a problémás sztárszínészek.
Itt nem fontos a színészi játékot vagy az operatőri munkát elemezni, hiszen egy kicsit az is a lényeg, hogy lépjünk túl a szokásos boncolgatáson, és csak élvezzük a mozit.
Pénteken kezdetét vette Kolozsváron a 21. Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF), melynek imázskampánya szorosan kapcsolódik az ukrajnai háborúhoz, de film-, illetve programfelhozatala a megszokott módon változatos.
Könyv látott napvilágot arról, hogy a katonaság milyen mértékben és formában szólt bele a 20. században az aranyosszéki egyének, családok, kisközösségek életébe, milyen traumákat, tapasztalatokat, emlékeket hagyott maga után.
E-LÍRA 100 – válogatás száz év erdélyi magyar költészetéből címmel tart előadást szombaton Zilahon az Aradi Kamaraszínház.
Csehy Zoltán felvidéki költőnek ítélte a szakmai kuratórium az idén alapított Kovács András Ferenc Költészeti Díjat – jelentette be csütörtökön a Látó szépirodalmi folyóirat.
Világot gyújt és rendet rak a vers, melenget vagy lehűt, bezsongat vagy vigasztal. A vers megváltó rés a mindennapok falán – fogalmazta meg a Krónika megkeresésére a magyar költészet napja alkalmából László Noémi József Attila-díjas kolozsvári költő.
Közismert erdélyi magyar képzőművészeket bemutató sorozat részeként Jovián György Munkácsy-díjas képzőművész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagja „corpus inane” című kiállítását nyitják meg április 18-án a Liszt Intézet bukaresti központjában.
A 80 éve született, 2021 februárjában elhunyt, Kossuth-díjas Farkas Árpádra emlékeznek a költészet napja alkalmából Sepsiszentgyörgyön, valamint a Hargita megyei Székelyszentmiklóson, ahol a költő a gyermekkorát töltötte.
Tiszteletbeli Arany Pálma-díjat kap George Lucas, a Csillagok háborúja-sorozat rendezője május 25-én, a 77. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál záróünnepségén – jelentették be kedden a szervezők.
Közkívánatra Agócs Gergely néprajzkutató tart interaktív képzést április 29–30. között a torockói Duna-Házban. A Magyar népmese – hagyományos mesemondás című foglalkozást elsősorban, de nem kizárólag pedagógusoknak ajánlják.
Japán sztrájkot hirdetett a Csíki Székely Múzeum, csatlakozva a CulturMedia – Kulturális és Média Szakszervezetek Országos Szövetsége, az Alfa Kartell Országos Szakszervezeti Szövetség tagja által elindított országos tiltakozáshoz.
Süli Attila magyarországi történésznek a Gábor Áron, a székely nemzet legendás hőse című kötetét mutatják be a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum Bartók Béla termében április 11-én, csütörtökön 18 órától.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!