Részlet a Coupez! című filmből
Fotó: Facebook/Coupez
Bár van a zombifilmeknek is lelkes rajongótábora, a többség igencsak szkeptikus az élőhalottak monoton menetelésére és egymás felzabalására épülő filmek kapcsán. Ez hatványozottan igaz a filmfesztiválok közönségére, legyen szó a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválról vagy a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválról.
2022. június 20., 21:032022. június 20., 21:03
Michel Hazanavicius Coupez! / Final Cut (Vágás!) című filmje mégis esélyt kapott mindkét rendezvényen. Nem véletlenül. Amikor kiderült, hogy a 2022-es cannes-i fesztivált egy zombi trashfilm/vígjáték nyitja, az első meglepődés után sokan legyintettek, hogy ez valami nyugati hóbort.
Ám mivel a film a TIFF programjába is bekerült, nem is csak egy, hanem mindjárt öt vetítéssel, sokan adtak neki egy esélyt túllépve előítéleteiken. A Coupez! épp az film, amely megérdemli, hogy a néző kilépjen komfortzónájából, mert a felszínen túl gazdag jelentéstartalmú alkotás, tulajdonképpen egyfajta tisztelgés a filmkészítés, a filmesek munkája előtt.
Szinte lehetetlen a történetről bármit is elmondani anélkül, hogy ne spoilerezzen az ember, azaz ne lője le a csattanót – ami a film lényegét adja. A mozi első felében fontos tudatosítani, hogy ez egy vígjáték, és a vér, a holttestek, a zombi kaszabolás tulajdonképpen csak keret, díszlet a történethez, aminek a második felén nagyon sokat lehet nevetni.
A „film a filmben" megoldást többszörösen kihasználva Michel Hazanavicius, akit egyébként az Oscar-díjas A némafilmes rendezőjeként ismerhetünk, olyan alkotást hoz létre, amelynek központi témája a filmkészítés, a nehézségek, a kreatív megoldások, a szakma idegesítő szereplői, a csökönyös producerek, a rigolyás rendezők, a problémás sztárszínészek.
Itt nem fontos a színészi játékot vagy az operatőri munkát elemezni, hiszen egy kicsit az is a lényeg, hogy lépjünk túl a szokásos boncolgatáson, és csak élvezzük a mozit.
Pénteken kezdetét vette Kolozsváron a 21. Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF), melynek imázskampánya szorosan kapcsolódik az ukrajnai háborúhoz, de film-, illetve programfelhozatala a megszokott módon változatos.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.
Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!