Fotó: Barabás Ákos
A Kőrösi Csoma Sándor himalájai lakhelyéül szolgáló zanglai palota állagmegőrzése és felújítása mellett közösségfejlesztő munkát is folytat Ladakban a Csoma Szobája Alapítvány, amely a tibeti–angol szótár írójának életútját, munkásságának jelentőségét is próbálja megismertetni az elzárt nyugat-tibeti település lakóival.
2017. április 06., 12:332017. április 06., 12:33
Irimiás Balázs építész, a projekt kezdeményezője, vezetője kedd este Kolozsváron, a Koffer könyves kávézóban ismertette az eddigi munkát és a további terveket. A vetített képes előadásból kiderült, 2007 óta, amikor Irimiás Balázs párjával kerékpárral kelt át a Himaláján, hogy felkeresse a nyelvtudós egykori lakhelyét, mintegy 400 magyar önkéntes fordult meg a faluban. A zanglai királyi palota – amelyben még a nagy orientalista, Baktay Ervin jelölte meg Kőrösi Csoma szobáját – állagmegőrzési munkálatai folytatódnak, a többi épülettömb megmentése után tavaly a tibetológus szobáját is magában foglaló részt sikerült külső támfalakkal megerősíteni.
Az alapítvány a hagyományos, környezetbarát technikákkal végzett állagmegőrzés mellett a fenntartható fejlődés jegyében a lakosság életét is próbálja megkönnyíteni. Látva, hogy a nagy hideg miatt télen a gyerekek nem tanulhatnak az állami iskolában, és hét hónapos kényszerszünetre vannak ítélve, korszerű hőszigetelési technikával négy tantermes „napiskolát”, tanárszállást építettek, és idén nyáron a szomszéd faluban is készül egy – mesélte Irimiás Balázs.
A buddhista épített örökség megmentéséből is kiveszik a részüket, szerzetesek irányításával, hagyományos technikákkal több sztúpát (buddhista kegyhelyet) újítottak fel, és egy londoni intézettel a Zangla határában található, a térség legrégebbi falfestményeit magában rejtő sztúpa restaurálását is tervezik. Egy tibetológus segítségével a palotában talált több évszázados buddhista szövegek dokumentálása, kutatása is zajlik, ily módon folytatva a Kőrösi Csoma Sándor által elkezdett munkát. A bevált tégla-, gerendajegyek mellett az alapítvány támogatói túrák bevezetését is tervezik a környéken, ily módon is finanszírozva a nagyszámú projektet.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.
A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.