Fotó: Barabás Ákos
A Kőrösi Csoma Sándor himalájai lakhelyéül szolgáló zanglai palota állagmegőrzése és felújítása mellett közösségfejlesztő munkát is folytat Ladakban a Csoma Szobája Alapítvány, amely a tibeti–angol szótár írójának életútját, munkásságának jelentőségét is próbálja megismertetni az elzárt nyugat-tibeti település lakóival.
2017. április 06., 12:332017. április 06., 12:33
Irimiás Balázs építész, a projekt kezdeményezője, vezetője kedd este Kolozsváron, a Koffer könyves kávézóban ismertette az eddigi munkát és a további terveket. A vetített képes előadásból kiderült, 2007 óta, amikor Irimiás Balázs párjával kerékpárral kelt át a Himaláján, hogy felkeresse a nyelvtudós egykori lakhelyét, mintegy 400 magyar önkéntes fordult meg a faluban. A zanglai királyi palota – amelyben még a nagy orientalista, Baktay Ervin jelölte meg Kőrösi Csoma szobáját – állagmegőrzési munkálatai folytatódnak, a többi épülettömb megmentése után tavaly a tibetológus szobáját is magában foglaló részt sikerült külső támfalakkal megerősíteni.
Az alapítvány a hagyományos, környezetbarát technikákkal végzett állagmegőrzés mellett a fenntartható fejlődés jegyében a lakosság életét is próbálja megkönnyíteni. Látva, hogy a nagy hideg miatt télen a gyerekek nem tanulhatnak az állami iskolában, és hét hónapos kényszerszünetre vannak ítélve, korszerű hőszigetelési technikával négy tantermes „napiskolát”, tanárszállást építettek, és idén nyáron a szomszéd faluban is készül egy – mesélte Irimiás Balázs.
A buddhista épített örökség megmentéséből is kiveszik a részüket, szerzetesek irányításával, hagyományos technikákkal több sztúpát (buddhista kegyhelyet) újítottak fel, és egy londoni intézettel a Zangla határában található, a térség legrégebbi falfestményeit magában rejtő sztúpa restaurálását is tervezik. Egy tibetológus segítségével a palotában talált több évszázados buddhista szövegek dokumentálása, kutatása is zajlik, ily módon folytatva a Kőrösi Csoma Sándor által elkezdett munkát. A bevált tégla-, gerendajegyek mellett az alapítvány támogatói túrák bevezetését is tervezik a környéken, ily módon is finanszírozva a nagyszámú projektet.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Az erdélyi magyar irodalom irodalomtörténészeinek, kritikusainak palettáján a legjobbak közt van a napokban elhunyt Láng Gusztáv helye, aki a transzilvanizmusnak is egyik legkiválóbb szakértője volt.
A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata közölte, hogy mely frissen díjazott alkotásokat fogják vetíteni a június 13. és 22. közt tartandó, immár 24. alkalommal szervezendő kolozsvári szemlén.
Hetvenedik születésnapján Háromszék kultúrájáért-díjjal köszöntötték Pozsony Ferenc néprajzkutató professzort szülőfalujában, Zabolán.
A jó jel címmel mutattak be darabot az aradi Csiky Gergely Főgimnázium középiskolásai, akik a generációjukra – sőt a társadalom túlnyomó részére jellemző – okoseszköz- és wififüggőség elé tartottak görbe tükröt.