A máramarosszigeti börtön szűk folyosója, apró cellái a kommunista elnyomás emlékét idézik
Fotó: Máramarosszigeti börtönmúzeum/Facebook
Naponta több százan tekintik meg a Kommunizmus és Ellenállás Áldozatainak Emlékmúzeumát Máramarosszigeten, ahol ideiglenesen szabadtéri kiállítás is várja a közönséget – számolt be a Krónikának Kondrat Norbert, az intézmény munkatársa.
2020. július 16., 20:582020. július 16., 20:58
A járványhelyzet ellenére sokan, naponta két-háromszázan látogatják a máramarosszigeti Kommunizmus és Ellenállás Áldozatainak Emlékmúzeumát – mondta el a Krónika megkeresésére Kondrat Norbert, az intézmény munkatársa. Rámutatott, mivel a múzeum 2018-ban elnyerte az Európai Örökség címet, jelenleg ideiglenes, a nyár folyamán nyitva tartó szabadtéri kiállítás is megtekinthető, amely más európai, ugyanilyen címmel kitüntetett helyszíneket mutat be.
Az Európai Örökség cím azzal a céllal jött létre, hogy előtérbe helyezze a közös európai örökséget, erősítse a közösségi identitást, és megszilárdítsa a kultúrák közötti párbeszédet.
– mondta el korábban lapunknak Dobes Andrea történész.
Kondrat Norbert rámutatott, a járványhelyzet miatt leginkább belföldi látogatók érkeznek a múzeumba, most is sokan tekintik meg az épület mellett álló többalakos emlékművet, illetve az intézményhez tartozó „szegények temetőjét”, ahol az egykori börtönben elhunyt áldozatok nyugszanak. A temető a várostól két kilométerre található, nem a múzeum közvetlen közelében, ennek ellenére az odalátogatók felkeresik az emblematikus emlékhelyet, ahová titokban, éjjel temették el azokat, akik a börtönben vesztették életüket.
Az áldozatok emlékére oltárt emeltek és egy kilátót, ahonnan látni lehet a hatalmas körvonalat. Az oltár mellett több tucat urnát helyeztek el, amelyekben Románia egykori börtöneiből, munkatáboraiból, kivégzőhelyeiről származó földet helyeztek. A temetőben emléktáblák őrzik azoknak a Romániából elhurcolt áldozatoknak a nevét, akiket a Szovjetunióba deportáltak.
Az épületet 1896 és 1897 között, Wagner Gyula építész tervei alapján, a millennium emlékére emelték. A köztörvényes bűnözők fogva tartására kialakított fegyházat 1948-tól 1955-ig politikai börtönként használta a kommunista rezsim. Romániában több mint 40 politikai fegyház működött, 1950 és 1955 között a máramarosszigetiben volt a legmagasabb az elhalálozási arány.
Fotó: Máramarosszigeti börtönmúzeum/Facebook
A börtönben számos erdélyi magyar is raboskodott, köztük Márton Áron püspök, Boga Lajos gyulafehérvári vikárius és Czumber Lajos szatmári ordinárius. 1949. június 21-én a tövisi vasútállomásra vezető útszakaszon tartóztatták le Márton Áron püspököt hamis vádak alapján. Két éven át raboskodott Bukarestben a belügyminisztérium épülete alatti börtönben. 1951. augusztus 6-án koncepciós perben a bukaresti katonai hadbíróság 10 év szigorított fegyházra és életfogytiglani kényszermunkára ítélte. Előbb a nagyenyedi, majd a máramarosszigeti börtönben raboskodott. Később átvitték Bukarestbe, a belügyminisztérium börtönébe, majd néhány nap múlva a Malmaisonba. 1955 márciusában térhetett vissza Gyulafehérvárra.
Miután 1955-ben megkezdődtek Románia ENSZ-csatlakozásának tárgyalásai, a genfi egyezmény alapján az akkori kormány politikai amnesztiát hirdetett. A máramarosszigeti politikai foglyok egy részét kiengedték, a többieket pedig más börtönökbe, illetve kényszerlakhelyekre vitték. Akkortól kezdve megint köztörvényes fogházként működött a máramarosszigeti börtön, majd az 1975-ös felszámolás után a rossz állapotban lévő épületet időszakosan raktárként használták.
»Az emlékezet újratanulható?« kérdésre egy nagyon határozott igen választ jelent a Kommunizmus és Ellenállás Áldozatainak Emlékmúzeuma” – vallja Ana Blandiana költő, az emlékmúzeum kezdeményezője, aki 1993. január 29-én egy Strasbourgban szervezett, nemzetközi emberi jogokról szóló előadáson nyújtotta be az Európa Tanácshoz az emlékmúzeum tervét. A máramarosszigeti múzeum 2017-ben kiállításnak adott otthont: a tárlat az 1956-ban meghurcolt erdélyi magyarokat mutatta be a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Magyar Történeti Intézete munkájának eredményeként.
Életének 81. évében elhunyt Szörényi Szabolcs, Kossuth-díjas zeneszerző, zenei rendező, az Illés, majd a Fonográf együttes korábbi basszusgitárosa – közölte a család szombaton.
Elindulásának 55. évfordulóját ünnepli novemberben a román közszolgálati televízió Magyar Adása.
A holokauszt 80. évfordulójára emlékeznek az immár 9. alkalommal szervezendő, főként a zenét előtérbe helyező Kolozsvári Zsidó Napokon, amelynek programpontjaiban az izraeli helyzettel való együttérzés is megjelenik.
Premierre készül a nagyváradi Szigligeti Színház: Kovács D. Dániel Junior Prima-díjas rendező a jól ismert orosz vígjátékot, A revizort rendezi nagyszínpadra.
Dokumentum- és ismeretterjesztő filmekkel, vallási műsorokkal idézi fel a reformáció elindítója, Luther Márton alakját, tettének jelentőségét október 31-én a magyar közmédia.
Négy romániai városban lép fel a a nemzetközileg is komoly hírnévnek örvendő Liszt Ferenc Kamarazenekar – közölte a szervező, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa.
A magyar operajátszás legnépszerűbb művét, a Katona József drámájából és Erkel Ferenc zeneművéből készült, mindig aktuális mondanivalójú Bánk bánt mutatja be a Kolozsvári Magyar Opera Vidnyánszky Attila rendezésében.
Cannes-ban díjazott szakítós vígjátékra hívja a romániai moziközönséget a Filmtett Egyesület.
Kik is igazából a székelyek, milyen kultúra éltetői, hogyan látják önmagukat ma a Székelyföldön élők – ezekre a kérdésekre ad választ a Kovászna, Hargita, Maros megyei múzeumok összefogásával nyílt kiállítás.
A rendszerváltás óta eltelt harmincöt év lesz a témája a november 3. és 17. között tartandó kolozsvári 9. Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztiválnak. A színházi szemle programjának gerincét romániai előadások adják.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!