A felelősség kérdésére fókuszálva állította színpadra Katona József Bánk bánját Szabó K. István nagyváradi rendező. Az előadás premierje március 11-én lesz a Békéscsabai Jókai Színházban.
2016. március 06., 14:562016. március 06., 14:56
A rendező az MTI-nek úgy nyilatkozott: „nem akarunk sok mindenről beszélni, egyről viszont nagyon sokat fogunk: a felelősségről\". Szabó K. István elismerte, hogy erdélyi magyar rendezőként némileg másképp láthatja a „nemzeti tragédiát\".
Biztos, hogy vannak az értelmezésben módosulások, áthallások, hangsúlyok, melyek másképpen érvelnek a megszokottnál, hiszen erősen átrendeződött a mi lelki életünk is az elmúlt közel száz évben. „Talán több személyes, családi és közösségi dráma társul hozzá a határon túliak emlékezetében, megélt mindennapjaikban, mint ami itt, Magyarországon, azóta felejtődött\" – fogalmazott Szabó K. István.
A rendező úgy véli, Katona drámáját lehet a „magyar Hamletnek” is nevezni. Mint mondta, a Bánk bán a shakespeare-i modell szerint tisztult le, az egyén útját követve, annak belső vívódásait kiemelve, szembeállítja őt magával a történelmi rendszerrel. A mű hűségről, katonabecsületről, de korrupcióról, ármánykodásokról, hatalmi harcokról is szól.
„Amikor egy nemzeti közösséget önbecsülésében aláznak meg, akkor előbb-utóbb elkerülhetetlenné válik a válaszreakció, és az elfojtott sérelmek végső elégtételként nyúlnak a hatalom torkához\" – közölte. Ennek ellenére – mondta Szabó K. István – nem akar politikai színházat csinálni, az aktuális helyzetre mutogatni. „Általában próbáltam rávilágítani a politika felelősségére; azt a kérdést boncolgattam, hogy mit kezd a mindenkori hatalom a saját felelősségével\" – fogalmazott.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.
Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!