Fotó: Ukrán elnöki hivatal
Az ukránok nem hajlandók feladni Ukrajna területének egy részét sem Oroszország javára, különösen több ezer katona és civil ukrán halála után – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ERT görög közszolgálati televíziónak adott interjújában. Rámutatott arra, hogy Ukrajna esetében Oroszország erőszakkal változtatja meg a határokat.
2022. május 03., 08:442022. május 03., 08:44
„Készek vagyunk területi integritásunk helyreállítására. Ellenkező esetben, ha feladnánk területünk egy részét Oroszország számára, az azt jelentené, hogy az emberek hiába haltak meg” – hangsúlyozta Zelenszkij.
Oroszország szerinte így bizonyosan nem hagyna fel újabb területek megszerzésével, hiszen a Krím félsziget 2014-es önkényes bekebelezése után sem állt meg. „Adjunk nekik egy kis pihenőt, mielőtt 2–3 év múlva új agresszióba kezdenek? Erre mi nem vagyunk hajlandók” – szögezte le.
„Nem ismerem ezt az információt, amelyről az Oroszországi Föderáció külügyminisztere beszélt. Bizonyos, hogy az ukrán és orosz delegáció képviselői által tárgyalt egyezségekben, amelyek amúgy még nem jöttek létre, a szankciók feloldásának kérdése nem vetődött fel, és nem is vethető fel” – jelentette ki Zelenszkij. Emlékeztetett arra, hogy Oroszországgal szemben először az Ukrajnához tartozó Krím jogellenes annektálása, majd a Donyec-medence egy részének elfoglalása, végül pedig a február 24-én megindított teljes körű háború miatt vetettek ki szankciókat.
„Pontosan a gyilkosságokért, a megszállásért és a jogellenes invázióért szabtak ki erőteljes szankciókat mindaddig, amíg a háború véget nem ér, amíg vissza nem kapjuk a területeinket. Eddig, sajnos, Oroszország ugyanott tart: a mi földünkön gyakorol nyomást ránk” – fejtette ki az államfő, hozzátéve: meglepi, hogyan vetődhet fel egyáltalán a szankciók feloldásának kérdése.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombat éjjel nyilvánosságra hozott videójában azt mondta: eddig mintegy 23 ezer orosz katona vesztette életét a február 24-én kezdődött ukrajnai háborúban.
Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója, a Moszkvával tárgyaló ukrán küldöttség tagja a Twitteren azt írta, hogy
„Senki sem okozott akkora fájdalmat a Donyec-medence lakóinak, mint az Orosz Föderáció 2014 óta, és különösen most” – emelte ki. Emlékeztetett arra, hogy 2019-ben 27, 2020-ban 8, 2021-ben pedig 15 civil halt meg a Donyec-medencében zajló harcokban.
A mariupoli városi tanács közleményében helybeliek elmondására hivatkozva arról számolt be, hogy az orosz csapatok humanitárius élelmiszersegélyeket hozó teherautókon visszafelé az általuk megölt civil lakosok holttesteit viszik ki a városból. A városvezetés állítása szerint fotó készült ilyen teherautóról.
„Az oroszok továbbra is megpróbálják elrejteni a Mariupolban és egész Ukrajnában a polgári lakosság ellen elkövetett háborús bűneiket, de ez nem sikerül nekik” – fűzte hozzá a tanács.
Andrij Nyebitov Kijev megyei rendőrfőnök azt közölte, hogy a megyében
Az Ukrinform hírügynökség jelentése szerint hozzátette, hogy szinte minden nap találnak újabb és újabb holttesteket.
Irina Vengyiktova főügyész pedig arról tájékoztatott a Facebookon, hogy az ukrán hatóságok megállapították a személyazonosságát a Kijev megyei Bucsában a civilek brutális meggyilkolásáért felelős egyik gyanúsítottnak.
Szerhij Hajdaj Luhanszk megyei kormányzó arról adott hírt, hogy az orosz erők porig rombolták a régió egyik legjobb oktatási intézményét, a liszicsanszki gimnáziumot. Megjegyezte, hogy a több mint százéves műemléképület túlélt két világháborút.
Makszim Marcsenko, a dél-ukrajnai Odessza megye katonai adminisztrációjának vezetője hétfőn a kora esti órákban közölte, hogy rakétacsapás érte Odessza városát, halálos áldozatok és sebesültek is vannak, de számukat nem hozta nyilvánosságra.
Az orosz-ukrán csúcsszintű kapcsolatfelvétel lehetősége a kétoldalú tárgyalások eredményétől függ – erről Vlagyimir Putyin orosz elnök maga tájékoztatta Charles Michelt, az Európai Tanács elnökét pénteki telefonos megbeszélésükön.
A nemzeti kisebbségek védelmének európai ügynek kellene lennie, és nem belügynek – hívta fel a figyelmet Kalmár Ferenc, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszteri különmegbízottja, főtanácsadója hétfőn Budapesten.
Haladéktalan és feltételek nélküli 30 napos tűzszünetet sürgettek az ukrajnai hadszíntéren a weimari csoport néven ismert európai diplomáciai és geopolitikai szövetség külügyminiszterei hétfői londoni tanácskozásukon.
Átadta a Hamász palesztin terrorszervezet a Nemzetközi Vöröskereszt képviselőinek a Gázai övezet déli részén, Hán-Júnisznál az amerikai-izraeli állampolgárságú Edan Alexandert.
Magyar Péter szerdán elindul Nagyváradra, és egymillió lépést tesz meg egy magyar nemzeti lobogóval „a békéért és a nemzeti összefogásért” – ezt maga a Tisza Párt elnöke jelentette be hétfőn Facebook-oldalán.
Nyílt levélben fordult Románia polgáraihoz az Egyesült Államok hét korábbi romániai nagykövete a megismételt elnökválasztás vasárnapi második fordulója előtt egy héttel.
Három kamion volt érintett abban a balesetben, amely hétfőn történt a magyarországi M5-ös autópálya Budapest felé vezető oldalán, Ócsa térségében. Az ütközésben egy román állampolgárságú sofőr súlyosan megsérült, női utasa pedig életét vesztette.
Több mint száz drónt vetett be ukrajnai polgári infrastrukturális célpontok ellen az orosz hadsereg hétfőre virradóra, Szumi megyében egy ember meghalt, többen megsebesültek a támadás következtében.
Orbán Viktor kormányfő romániai elnökválasztással kapcsolatos kijelentéseiről is szót ejtett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfői budapesti sajtótájékoztatóján.
Élesen bírálta Románia washingtoni nagykövete, Andrei Muraru a George Simion által tett kijelentést, amely szerint köszönetet mondott az Egyesült Államoknak, amiért kizárta Romániát a Visa Waiver vízummentességi programból.
A holland rendőrség két beépített ügynök révén próbálta meg kideríteni, hogy épségben megvanna-e még a Drents Múzeumból januárban ellopott dák műkincsek, vagy már beolvasztották őket – derült ki a hétvégi beszámolókból.
szóljon hozzá!