Volodimir Zelenszkij / Archív felvétel
Fotó: Facebook/Володимир Зеленський
A békét kívánjuk valamennyien, Oroszországot rá kell kényszeríteni a béke elfogadására, és mindent meg kell tenni egy igazságos béke elérése érdekében – jelentette ki az ukrán elnök kedden, az Európai Parlamentnek a 2022. február 24-én kezdődött ukrajnai háború ezredik napja alkalmából tartott soron kívüli plenáris ülésén, videókapcsolaton keresztül elmondott beszédben.
2024. november 19., 14:262024. november 19., 14:26
2024. november 19., 14:272024. november 19., 14:27
Volodimir Zelenszkij hangsúlyozta: az elmúlt ezer nap alatt Ukrajna egyszer sem árulta el a közös európai értékeket, sőt, nemzetközi partnereivel együtt sikerült megakadályoznia azt, hogy Oroszország elfoglalja, valamint azt, hogy „elvegye egy nemzet szabadságát”.
Kijelentette: Vlagyimir Putyin orosz elnök még Észak-Koreával az oldalán is „kisebb”, mint az összefogott Európa. Európa képes elérni a céljait. Ha biztosítani tudja az európai értékek megőrzését, el tud jutni a békéhez is – hangoztatta.
Folytatni kell azon törekvés megvalósítását, amely az orosz háborús képességek radikális csökkentésére irányul – mondta Zelenszkij.
Amíg a tankhajók üzemelnek, addig Putyin folytatni tudja a háborút – jelentette ki. Tönkre kell tenni a szállítási láncokat, és szükség van a szigorú szankciókra is – hangoztatta Zelenszkij, majd úgy fogalmazott: „nem szabad visszariadnunk attól, hogy még többet tegyünk”.
– tette hozzá beszédében az ukrán elnök.
Nukleáris csapás lehetőségét lebegtette meg Oroszország: az orosz nukleáris doktrína módosításait kidolgozták és szükség szerint ültetik gyakorlatba – közölte kedden a Kreml.
Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke a plenáris ülésen azt mondta: az elmúlt ezer nap az összetartozás ezer napja olyan testvérekként és családként, amelynek közös jövője van.
Az orosz támadás nem csak Ukrajnát érte, hanem a szabályokon alapú világrendet, az európai értékeket és életmódot. A demokrácia és a szabadság forog kockán - hangoztatta. Az Európai Unió folytatja Ukrajna támogatását ma, holnap és minden nap, ameddig arra szükség van, ameddig a valódi béke be nem következik - tette hozzá az uniós parlament elnöke.
Josep Borrell, az európai uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben hétfőn úgy vélekedett: Vlagyimir Putyin orosz elnök nem áll készen a tárgyalásra, hanem „el akarja mérgesíteni” a háborút.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az X-en közzétett üzenetében azt írta, hogy
– húzta alá.
Charles Michel, az EU-tagországok vezetőit tömörítő Európai Tanács hamarosan leköszönő elnöke üzenetében azt írta, hogy az Ukrajna elleni ezer nap agresszió, az ezer nap áldozat és szenvedés ezer nap bátorságot és elszántságot is jelent.
Változatlan Vlagyimir Putyin orosz elnök ukrajnai háborúval kapcsolatos álláspontja – ismertette vasárnap Olaf Scholz német kancellár, egyúttal védelmébe vette az orosz vezetővel november 15-én folytatott telefonbeszélgetését.
Josep Borrell, az Európai Unió mandátumának végéhez közeledő külügyi és biztonságpolitikai főképviselője bejegyzésében azt írta, ötéves megbízatása során egyik legjelentősebb feladata volt az európai támogatás mozgósítása Ukrajna számára.
A támogatás fenntartására ösztönözve kiemelte: „a történelem a tetteink és reakcióink alapján fog megítélni bennünket”. Az EU továbbra is Ukrajna mellett áll – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.
Kaja Kallas észt miniszterelnök – aki az uniós parlament támogatása esetén Borrell utódjaként az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője lesz – bejegyzésében azt emelte ki, hogy az ukránok minden nehézségben páratlan bátorságot és kitartást tanúsítanak. Európa Ukrajnának szánt támogatása megingathatatlan, „továbbra is segíteni fogunk Ukrajnának, ahogy jövőjének újjáépítésében is”.
Oroszország vasárnapra virradóra nagyszabású rakéta- és dróntámadást indított Ukrajna ellen.
Megduplázta a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást a kormány, az erről szóló kormányhatározatot csütörtökön írta alá Orbán Viktor miniszterelnök.
A NATO egészében a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát kitevő védelmi kiadásokra lesz szükség – jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben a NATO védelmi miniszteri találkozója előtt újságíróknak nyilatkozva csütörtökön.
Az orosz hadsereg 1 ballisztikus rakétát és 103 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen csütörtökre virradó éjjel, 5 ember életét vesztette, sokan megsebesültek a támadásban, a csapásmérő eszközök 16 helyszínen célba találtak.
A Kárpát-medencei magyarság számára a legnagyobb kihívás a háború, pontosabban az azt tápláló brüsszeli háborús politika – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) csütörtöki plenáris ülésén.
Az Európai Unió Bírósága 2025. június 5-én meghozta végső döntését a Minority SafePack kezdeményezés ügyében: a testület elutasította a fellebbezést, és ismételten helybenhagyta az Európai Bizottság döntését.
Oroszország célja, hogy 10 000 katonát vezényeljen Dnyeszteren túli területre, és hogy Kreml-barát kormányt állítson fel Moldovában, hogy ezt lehetővé tegye – mondta Dorin Recean moldovai miniszterelnök a Financial Times-nak adott interjúban.
Az Egyesült Államok szerdán megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozattervezetét, amely „azonnali, feltétel nélküli és tartós tűzszünetet” követelt Izrael és a Hamász fegyveresei között Gázában.
Vlagyimir Putyin választ fog adni az orosz repülőterek elleni támadásra – írta Donald Trump amerikai elnök Truth Social nevű közösségi portálján szerdán.
A magyar kormány úgy döntött, hogy a megduplázza a közmédia egész napos adománygyűjtő műsorában befolyt felajánlásokat, tehát „minden felajánlott forint mellé odatesz még egyet” – közölte Orbán Viktor miniszterelnök.
Június 4-e a gyász, a tanulságok levonásának és a megmaradás büszkeségének napja; a nemzeti összetartozás napjának tanulsága az, hogy a nemzetcsonkítás fájdalmát nemzet- és országépítéssel lehet meghaladni – mondta Semjén Zsolt.
szóljon hozzá!