EU: üdvözöljük Trump Oroszország elleni szankciós fenyegetését, de az 50 napos határidő túl hosszú

Trump

Elégedetlen. Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője szerint a Trump által megszabott 50 napos határidő túl hosszú

Fotó: Európai Tanács

Az Európai Unió üdvözölte Donald Trump amerikai elnök újbóli törekvését arra, hogy Oroszországot tárgyalóasztalhoz ültesse – mondta Kaja Kallas uniós külügyi főképviselő a Telegraph hétfő esti beszámolója szerint, hozzátéve, hogy Washington 50 napos időkerete „hosszú idő”.

Krónika

2025. július 15., 10:002025. július 15., 10:00

„Egyfelől nagyon pozitív, hogy Trump elnök határozott álláspontot képvisel Oroszországgal szemben... Másrészt 50 nap nagyon hosszú idő, ha azt látjuk, hogy ártatlan civileket gyilkolnak” – mondta.

Mint arról beszámoltunk, korábban a nap folyamán Trump bejelentette, hogy a Fehér Ház „súlyos vámokat” fog kivetni Oroszországra, ha az 50 napon belül nem egyezik bele az ukrajnai háború befejezéséről szóló megállapodásba.

„Nagyon súlyos vámokat fogunk kivetni, ha 50 napon belül nem kötünk megállapodást. Olyan vámokat, amelyek körülbelül 100 százalékosak, ezeket másodlagos vámoknak nevezzük” – mondta.

Kallas felszólította Ukrajna szövetségeseit, hogy szigorítsák Oroszországgal szembeni álláspontjukat, és továbbra is támogassák Kijevet, hogy a drón- és rakétatámadásokat fokozó Moszkva véget vessen az Ukrajna elleni háborújának.

„Világos, hogy mindannyiunknak nagyobb nyomást kell gyakorolnunk, hogy ők is békét akarjanak, és jó, hogy az amerikaiak megteszik a lépéseket, és remélem, hogy katonai segítséget nyújtanak, ahogy az európaiak is” – mondta Kallas.

Egy nappal korábban Trump bejelentette, hogy az Egyesült Államok további Patriotokat szállít Ukrajnának, amelyek költségeit a NATO téríti meg.

„Patriotokat fogunk küldeni nekik, amelyekre nagy szükségük van, mert (Vlagyimir Putyin orosz elnök) nagyon sok embert meglepett. Szépen beszél, aztán este mindenkit lebombáz. De van egy kis probléma. Nem tetszik nekem” – mondta.

Trump: nem monmdtam le a Putyinnal folytatott párbeszédről, elkötelezett vagyok a kollektív védelem mellett
Donald Trump egy, a BBC-nek adott hétfői exkluzív telefoninterjúban elmondta, hogy csalódott, de nem mondott le a Vlagyimir Putyinnal folytatott párbeszédről.
A BBC kérdésére, hogy végzett-e Putyinnal, az elnök így válaszolt: „Csalódtam benne, de nem végeztem vele. De csalódott vagyok benne”.
Arra a kérdésre, hogy hogyan fogja meggyőzni Putyint, hogy „hagyja abba a vérontást”, az amerikai elnök azt válaszolta: „Dolgozunk rajta”.
A beszélgetés a NATO-ra terelődött, amelyet Trump korábban „elavult” szövetségként bírált. Arra a kérdésre, hogy még mindig így gondolja-e, így válaszolt: „Nem. Szerintem a NATO most ennek az ellenkezőjévé válik”, mivel a szövetség „saját maga fizeti a számláit”.
Azt is elmondta, hogy még mindig hisz a kollektív védelemben, mert ez azt jelenti, hogy a kisebb országok meg tudják védeni magukat a nagyobbakkal szemben.
Az amerikai elnököt megkérdezték, hogy bízik-e az orosz vezetőben, mire azt válaszolta: „Szinte senkiben sem bízom”.

Az orosz drón- és rakétatámadásokban legalább 6 ember meghalt és további 30 megsebesült – jelentették ukrán tisztviselők hétfőn kora reggel.

Ukrajna rendszeresen szembesül a polgári infrastruktúrája elleni orosz támadásokkal, az utóbbi hetekben egyre több támadás érte Moszkva részéről.

Ugyanakkor az orosz gazdaság nem ingott meg Trump bejelentése nyomán: a Reuters szerint az orosz rubel visszafordította veszteségeit a dollárral szemben, és emelkedett a kínai jüannal szemben, miután Donald Trump amerikai elnök figyelmeztetett, hogy „nagyon súlyos vámokat” vet ki Oroszországra, ha 50 napon belül nem születik megállapodás a békés rendezésről.
A rubel az év eleje óta mintegy 45%-kal drágult a dollárral szemben.

„Trump a piaci várakozások alatt teljesített” – mondta Artyom Nyikolajev, az Invest Era elemzője.

Idézet
Adott 50 napot, amely alatt az orosz vezetés kitalálhat valamit, és meghosszabbíthatja a tárgyalási folyamatolt. Ráadásul Trump szereti elhalasztani és meghosszabbítani az ilyen határidőket”.

Az orosz részvénypiac 2,7%-kal emelkedett Trump nyilatkozata után a moszkvai tőzsde szerint.

Eközben John Thune, a washingtoni szenátus többségi vezetője jelezte, hogy

a szenátus valószínűleg halasztani fogja az Oroszország kereskedelmi partnerei ellen irányuló jelentős szankciócsomag elfogadását.

A döntés Donald Trump amerikai elnök azon kijelentését követi, hogy kész még a nyár folyamán egyoldalúan lépéseket tenni, ha Vlagyimir Putyin orosz elnök nem mozdul el a békemegállapodás felé Ukrajnával.

„Úgy hangzik, mintha most az elnök megpróbálna valamit egyedül tenni” – mondta Thune újságíróknak a Politico szerint.

„Ha egy bizonyos ponton az elnök arra a következtetésre jut, hogy ennek van értelme, és hozzáadott értéket és befolyást jelent, amire szüksége van azokon a tárgyalásokon, hogy a törvényjavaslatot előrébb vigye, akkor megtesszük. Készen állunk” – tette hozzá.

A Lindsey Graham republikánus és Richard Blumenthal demokrata szenátor által kidolgozott és 85 szenátor által támogatott szenátusi jogszabály

felhatalmazná Trumpot, hogy még keményebb, legalább 500 százalékos másodlagos vámokat vessen ki az Oroszországgal kereskedelmet fenntartó országokból importált árukra – itt Kína, Brazília és India érintett.

A törvényjavaslat felhatalmazást tartalmaz arra is, hogy Trump legalább 500 százalékra emelje az Oroszországból származó, fennmaradó amerikai importra kivetett vámokat, bár ennek a lépésnek valószínűleg kevésbé lenne azonnali hatása, mivel a meglévő szankciók már jelentősen korlátozták a Moszkvával folytatott kereskedelmet.

Thune felvetette, hogy Trump elnök fenyegetése szükségtelenné teheti, hogy a szenátus azonnal elfogadja a Graham-Blumenthal törvényjavaslatot. „Megpróbáljuk a lehető legjobban ... összehangolni a stratégiákat a Fehér Házzal és persze a képviselőházzal” – magyarázta Thune. „Így egy perc alatt készen állunk majd a kezdeményezésre” – jegyezte meg.


Miniszterelnököt cserél Zelenszkij
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Julija Szviridenkónak, az első miniszterelnök-helyettesnek és gazdasági miniszternek azt javasolta hétfőn, hogy ő vezesse a kormányt Denisz Smihal jelenlegi miniszterelnök helyett.
Az elnök közösségi oldalain beszámolt arról, hogy találkozott Szviridenkóval, és meghallgatta jelentését az Ukrajna támogatásáról szóló megállapodások teljesítéséről, amelyeket az ország újjáépítéséről szóló konferencián kötöttek európai és amerikai partnerekkel.
„Megvitattuk azokat a konkrét intézkedéseket is, amelyek erősíthetik Ukrajna gazdasági potenciálját, bővíthetik az ukrán állampolgárokat támogató programokat, valamint növelhetik saját fegyvergyártásunkat. Ennek érdekében megkezdjük a végrehajtó hatalom rendszerének átalakítását Ukrajnában. Julija Szviridenkónak javasoltam, hogy álljon az ukrán kormány élére, és újítsa meg annak működését. Várom az új kormány cselekvési programjának mihamarabbi bemutatását” – fejtette ki Zelenszkij.
Ukrán hírforrások már korábban jelezték, hogy júliusban átalakítások várhatók az ukrán kormányban – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál. A hírportál értesülései szerint a 39 éves Julija Szviridenko három, hozzá közel álló tisztségviselőt is magával hozna a kormányba.
Zelenszkij később Smihalt védelmi miniszternek javasolta.
„Denisz Smihal hatalmas tapasztalata bizonyára hasznos lesz majd Ukrajna védelmi miniszterének tisztségében, éppen ebben az ágazatban vannak most az ország erőforrásai összpontosítva a legtöbb feladattal és rendkívül sok felelősséggel” – hangzott el az ukrán vezető Telegram-oldalán közzétett bejelentésében.
Rusztem Umerov jelenlegi védelmi minisztert várhatóan amerikai nagykövetté tervezik kinevezni.
Az ukrán parlament a tervek szerint szerdán szavaz az eddigi kormány felmenteséről és csütörtökön az új kabinet kinevezéséről.

Arcátlanság azt állítani, hogy Ukrajna áll a legközelebb az EU-tagsághoz a horvát államfő szerint
Arcátlan sértés olyan országokkal szemben, mint Montenegró és Észak-Macedónia, azt állítani, hogy Ukrajna áll a legközelebb az EU-tagsághoz – mondta Zoran Milanovic horvát kormányfő hétfőn Zágrábban, Rumen Radev bolgár elnökkel tartott közösen sajtótájékoztatóján.
„Egyre valószínűbbnek tűnik számomra, hogy bizonyos európai struktúrák cinizmusa és arcátlansága megállíthatatlan. Ezek az emberek mintha megszállottjai lennének Ukrajnának, és ez lenne a módja a hatalmon maradásuknak”
– fogalmazott a horvát elnök.
Hozzátette: Ukrajna háborúban álló ország, területi kiterjedése nem egyértelmű, és nem képes finanszírozni önmagát.
Azt állítani, hogy közelebb van az EU-tagsághoz, mint Montenegró vagy Észak-Macedónia, arcátlan sértés ezekkel az országokkal szemben – húzta alá.
Radev úgy vélte: nem lenne jó jelzés a nyugat-balkáni országok számára, ha Ukrajna a geopolitikai körülmények miatt elsőbbséget élvezne, anélkül, hogy teljesítené a tagsághoz szükséges feltételeket, és ugyanez vonatkozik szerinte Észak-Macedóniára is.
„Bulgária nem akadályozza Észak-Macedóniát az EU-tagság felé vezető úton. Az ország saját magát akadályozza, mert nem teljesíti a koppenhágai kritériumokat, különösen azokat, amelyek a diszkriminációval és az emberi jogokkal kapcsolatosak” – mondta Radev.
Szófia három éve vár arra, hogy Szkopje bevonja a bolgár kisebbséget Észak-Macedónia alkotmányába – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy nincsenek további feltételeik azokon kívül, amelyekben megállapodtak.
Milanovic szerint Horvátországnak több kritériumot kellett teljesítenie a tagsághoz, mint bármely más országnak.
„Emiatt nincs neheztelés vagy harag, de a valóság az, hogy egyes nyugat-balkáni országok potenciálisan kevésbé felkészülten csatlakoznak majd az EU-hoz” – vélekedett.
Megjegyezte továbbá, hogy Ukrajna tagja lesz az EU-nak, bármit is gondoljon ő vagy a horvát kormányfő, de egyelőre a megmaradásáért küzd, és most ebben kell segíteni.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. augusztus 29., péntek

Donald Trump: Ukrajna és Oroszország vezetőjének is akarnia kell a háború lezárását

Donald Trump amerikai elnök ,,nem örült”, de ,,nem lepődött meg” az Ukrajna, elsősorban Kijev ellen végrehajtott legutóbbi orosz dróntámadáson.

Donald Trump: Ukrajna és Oroszország vezetőjének is akarnia kell a háború lezárását
2025. augusztus 29., péntek

Szlovákiába igen, Magyarországra viszont még nem indult el a teljes kapacitású kőolajtranzit a Barátság kőolajvezetéken

Újraindul a kőolajtranzit a Barátság kőolajvezetéken Szlovákiába – jelentette be Denisa Saková szlovák gazdasági miniszter és miniszterelnök-helyettes csütörtökön a közösségi médiában. Kijev és Budapest között diplomáciai csörte alakult ki.

Szlovákiába igen, Magyarországra viszont még nem indult el a teljes kapacitású kőolajtranzit a Barátság kőolajvezetéken
2025. augusztus 28., csütörtök

Kitiltják Magyarországról a Barátság kőolajvezeték elleni támadást végrehajtó ukrán katonai egység parancsnokát

A Barátság kőolajvezeték elleni legutóbbi súlyos légicsapás támadás volt Magyarország szuverenitása ellen, ezért a kormány kitiltja az azt végrehajtó ukrán katonai egység parancsnokát hazánkból, s egyben a schengeni övezetből.

Kitiltják Magyarországról a Barátság kőolajvezeték elleni támadást végrehajtó ukrán katonai egység parancsnokát
2025. augusztus 28., csütörtök

Történelmi jelentőségű katonai parádéra készülnek Kínában, Vlagyimir Putyin és Kim Dzsongun is ott lesz

Kína szeptember 3-án tartja a Győzelem Napja parádét, amely Japán 1945-ös hivatalos kapitulációjának 80. évfordulóját és a második világháború háború végét jelzi. Az esemény hatalmas diplomáciai jelentőséggel bírhat.

Történelmi jelentőségű katonai parádéra készülnek Kínában, Vlagyimir Putyin és Kim Dzsongun is ott lesz
2025. augusztus 28., csütörtök

Újabb nagyszabású orosz támadás érte Kijevet

Oroszország nagyszabású támadást indított Kijev ellen, amelynek következtében legalább négy ember meghalt és húsz megsebesült.

Újabb nagyszabású orosz támadás érte Kijevet
Újabb nagyszabású orosz támadás érte Kijevet
2025. augusztus 28., csütörtök

Újabb nagyszabású orosz támadás érte Kijevet

2025. augusztus 28., csütörtök

Egy huszonhárom éves fiatalt azonosítottak a minneapolisi halálos iskolai lövöldözés tetteseként

Az amerikai hatóságok a 23 éves Robin Westmant azonosították a minneapolisi katolikus iskola templomában elkövetett halálos lövöldözés tetteseként szerdán.

Egy huszonhárom éves fiatalt azonosítottak a minneapolisi halálos iskolai lövöldözés tetteseként
2025. augusztus 27., szerda

Gyermekeket ért halálos találat, és sokan megsebesültek a minneapolisi iskolai lövöldözésben

Két gyermek vesztette életét, és 17-en megsebesültek abban a fegyveres támadásban, amelyet Minneapolisban, az Annunciation Catholic School egyházi általános iskola templomában követett el egy fiatal férfi szerdán.

Gyermekeket ért halálos találat, és sokan megsebesültek a minneapolisi iskolai lövöldözésben
2025. augusztus 27., szerda

Fokozódik a Grönland-ügy: titkos befolyásoló műveletekkel vádolják a dánok Amerikát

A dán külügyminiszter bekérette az amerikai nagykövetség ügyvivőjét koppenhágai hivatalába, miután a dán közszolgálati televízió riportjában „beavatkozási kísérletekről” számolt be Grönlandon.

Fokozódik a Grönland-ügy: titkos befolyásoló műveletekkel vádolják a dánok Amerikát
2025. augusztus 27., szerda

Macron, Merz és Tusk együtt látogatnak Chişinăuba a sorsdöntő választások előtt

A moldovai függetlenség 34. évfordulóján, augusztus 27-én három meghatározó európai vezető – Emmanuel Macron francia elnök, Friedrich Merz német kancellár és Donald Tusk lengyel miniszterelnök – látogat Chişinăuba.

Macron, Merz és Tusk együtt látogatnak Chişinăuba a sorsdöntő választások előtt
2025. augusztus 27., szerda

Engedélyezték a 18 és 22 év közötti fiatalok számára Ukrajna elhagyását

A kormány módosította kedden az államhatár átlépésének rendjét, az új szabályozás szerint a 18 és 22 év közötti férfiak mostantól a hadiállapot ideje alatt is akadálytalanul átléphetik a határt.

Engedélyezték a 18 és 22 év közötti fiatalok számára Ukrajna elhagyását