Hazugságnak, „legjobb esetben a felajzott lelkiállapot számlájára írható tévedésnek" nevezte Kövér László, hogy a német megszállás áldozatainak tervezett emlékmű arról szólna: a magyar állam el akarja hárítani a holokausztban való közreműködését, a felelősséget.
2014. január 26., 18:212014. január 26., 18:21
2014. január 26., 19:472014. január 26., 19:47
Az Országgyűlés elnöke (képünkön) a Lánchíd Rádió vasárnap reggeli műsorában elmondta, a magyar kormány világos tanújelét adta, hogy „méltó módon kíván megemlékezni több százezer zsidó honfitársunk elpusztításáról\". Közölte: a háború végkifejlete olyan bűn, amely kitörölhetetlen a magyar történelemből, és ebben a magyar államnak is volt felelőssége.
„Miért ne mondhatnánk, hogy elutasítjuk, akár visszamenőleg is elhatárolódunk azoktól, akik kollaboráltak a náci Németországgal?\" – tette fel a kérdést a fideszes politikus. – De hogy egy rákosista mítosz és logika jegyében kilencmillió fasiszta bűneként kellene állandóan a fejünkre olvasni történelmünk eme tragikus periódusát, azt engedtessék meg nekünk, hogy ne fogadjuk el\".
Kövér szerint az, hogy a magyar lenne a második világháború egyetlen bűnös nemzete, joggal utasítható vissza, „valóságos megbánást tanúsítva abban az értelemben, hogy nem vagyunk ugyan felelősek az elődeink tetteiért, de abból a következményeket, következtetéseket le akarjuk vonni és mindent elkövetünk azért, hogy mindez soha ne fordulhasson elő még egyszer\".
Randolf L. Braham holokausztkutató vasárnap nyílt levélben kérte neve eltávolítását a Holokauszt Emlékközpont Téka és Információs Központjáról, valamint jelezte, hogy a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét is visszaküldi. „Nehéz szívvel hoztam ezt a döntést azt követően, hogy a legújabb magyarországi fejleményeket nagy aggodalommal követtem. Megdöbbentett engem – és bizonyára másokat is – az elmúlt néhány év történelemhamisító kampánya, amelynek célja a Horthy-korszak tisztára mosása\" – idézte Braham New Yorkból címzett magyar nyelvű levelét az MTI.
A bukaresti születésű holokausztkutató bírálta az alkotmány módosítását is, amely a későbbiek során elfogadott – mint fogalmazott – baljós intézkedéseket „törvényesítette\", és amellyel „mentesíteni óhajtják Magyarországot annak az aktív szerepnek a felelőssége alól, amit közel 600 ezer zsidó hitű polgárának megsemmisítésében játszott\".
Közlése szerint döntése meghozatalának poharában az utolsó cseppet az a kormányzati döntés jelentette, hogy nemzeti emlékművet állítsanak a német megszállásnak. Hozzátette: gyáva kísérletnek tartja, hogy a figyelmet eltereljék a Horthy-rendszernek a zsidóság megsemmisítésében játszott szerepéről, és „összemossák a holokausztot a magyarságnak azzal a „szenvedésével\", amelyet a német megszállás okozott, miközben ez utóbbiról történelmi tények bizonyítják, hogy ellenállás helyett inkább általános taps fogadott\".
Különben Semjén Zsolt korábban leszögezte, a budapesti Szabadság térre tervezett emlékmű annak mementójaként fog állni, hogy Magyarország a területét megszálló német hadsereg bevonulása okán elveszítette önrendelkezését. „Helyesnek gondolom, hogy a magyarok szembenézzenek a magyar történelem örökségével. A magyar holokauszt, benne a magyar állam felelőssége és a megszállás eredményeként az ország szuverenitásának elvesztése pedig egyaránt történelmünk megmásíthatatlan tényei\" – szögezte le a miniszterelnök-helyettes.
Egyébként Magyarország először kért bocsánatot az Egyesült Nemzetek Szervezetében (ENSZ) a holokausztban való felelősségéért. „Ebben a formában a magyar állam nevében a magyar állam felelősségvállalása a holokausztért még nem hangzott el az ENSZ-ben\" – jelentette ki Kőrösi Csaba magyar ENSZ-nagykövet csütörtökön New Yorkban, miután a vészkorszakkal kapcsolatos magyar felelősség elismerése a nap folyamán két ízben is megtörtént.
A bocsánatkérés először az ENSZ Titkársága és a magyar képviselet által a zsidó és a roma holokauszt 70. évfordulója alkalmából közösen megszervezett tájékoztatón hangzott el, civil szervezetek képviselői és az eseményt a világhálón követő közönség előtt. A nagykövet a gesztust megismételte a kiállítás későbbi megnyitóján, amely civil szervezetek, a Carl Lutz Alapítvány, a Tom Lantos Alapítvány, az Amerikai Magyar Koalíció és a Magyarország Kezdeményezések Alapítvány összefogásával és világszervezet mellett működő magyar misszió közreműködésével jött létre.
„Bocsánatkéréssel tartozunk az áldozatoknak, a magyar állam bűnös volt a holokausztban. Először azért, mert nem védte meg saját állampolgárait a pusztulástól, másodszor pedig azért, mert segédkezett és anyagi forrásokat biztosított a népirtáshoz\" – jelentette ki Kőrösi Csaba a holokauszttájékoztatón, amely a világszervezet New York-i székházában a vészkorszakról megtartandó megemlékezés sorozat nyitóeseménye volt. A diplomata elmondta, az akkori magyar állam intézményei felelősek voltak a holokausztért, a mai magyar állam általi bocsánatkérésnek pedig részévé kell válnia a nemzeti emlékezetnek és identitásnak.
Romániát hagyta el a legtöbb lakos az elmúlt 20 évben az Unió tagállamai közül – derül ki az Eurostat statisztikai hivatal Európa népessége – 2025-ös kiadás című kutatásából, mely számos más érdekességre, ugyanakkor szomorú adatokra is rávilágít.
Késes támadás történt a hamburgi pályaudvaron péntek este 18 óra után – írja a Bild. A merényletben legalább tizenketten megsérültek, ebből hárman életveszélyes állapotban vannak.
Ukrajna és Oroszország végrehajtotta az ezer-ezer fős fogolycsere-megállapodás első szakaszát, amelynek keretében 390 ukrán fogoly tért haza – számolt be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Konstanca lehet az egyik első célpont egy, a NATO elleni orosz támadás esetén – vélekedik Ben Hodges nyugalmazott amerikai tábornok, a NATO európai erőinek korábbi főparancsnoka.
Lesz következő fordulója Oroszország és Ukrajna tárgyalásainak, de irreális, hogy ezt a Vatikánban tartsák meg, a találkozó idejéről és helyszínéről még nem döntöttek – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.
Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő azzal vádolta meg csütörtök este Franciaországot, Nagy-Britanniát és Kanadát, hogy arra bátorítja a Hamász „tömeggyilkosait”, hogy vég nélkül harcoljanak.
Ukrajnának fel kellene adnia minden olyan elképzelést, hogy visszaállítsa a Szovjetunió 1991-es összeomlása nyomán létrejött, vagy akár a 2022-es nagyszabású orosz invázió előtti származó határokat – mondta csütörtökön Valerij Zaluzsnij.
Az amerikai kormányzat megvonja a Harvard Egyetem jogát a külföldi diákok fogadására részben „terroristapártoló” tevékenység miatt – közölte a belbiztonsági minisztérium csütörtökön.
Az orosz elnök ütközőövezet létrehozásáról döntött csütörtökön Oroszország és Ukrajna határa mentén.
Biztonsági figyelmeztetést tett közzé az Egyesült Államok, Kanada és több európai ország hírszerzése orosz kibertámadások kivédésére.
szóljon hozzá!