A napokban dől el, kik ülnek be az Európai Parlament padsoraiba
Fotó: Európai Parlament/Alexis Haulot
Csütörtöktől vasárnapig tartják az Európai Parlament tagjainak választását, a tagországok többségében vasárnap lesz a voksolás, de Hollandiában már csütörtökön az urnákhoz járulnak a választók.
2024. június 06., 11:052024. június 06., 11:05
Az Európai Unió tagállamainak polgárai 1979 óta közvetlenül választják meg az Európai Parlamentet. Az európai parlamenti választásra ötévente kerül sor, egy meghatározott, csütörtöktől vasárnapig tartó négynapos időszakban, amely 2024-ben június 6. és 9. közé esik. Ezen a négynapos időkereten belül a tagállamok maguk dönthetnek, mely napon tartják a voksolást.
Csehországban kétnapos szavazást tartanak: pénteken és szombaton is lehet majd szavazni.
Szombaton öt országban lesz voksolás: Csehország mellett voksolhatnak Lettország, Málta, Olaszország és Szlovákia választópolgárai. A többi uniós országban vasárnap lesz a szavazás.
Bár hat tagállamban már vasárnap előtt befejeződik a szavazás, az eredmények közzétételével vasárnap estig várniuk kell. Az Unió előírása szerint addig nem lehet előzetes eredményt közzétenni, amíg minden szavazókört be nem zárnakk.
Az EP Kutatószolgálatának (EPRS) összesítése szerint Belgiumban, Bulgáriában, Görögországban és Luxemburgban a választásra jogosultaknak kötelező voksolniuk. A kötelező szavazás az állampolgárokra, valamint a választási névjegyzékbe felvett, az adott ország állampolgárságával nem rendelkező uniós polgárokra egyaránt vonatkozik.
A kötelező szavazás az oka annak, hogy a legnagyobb részvételi arányok ezekben az országokban mérhetők az EP-választáson: amíg 2019-ben európai szinten mindössze 50,7 százalékos volt a részvétel, Belgiumban a jogosultak 88,5 százaléka ment el voksolni, hasonlóan Luxemburghoz, ahol 84,2 százalék szavazott.
A két tagállamban egyébként 1979-től, amióta közvetlenül választják az EP tagjait, folyamatosan 90 százalék körüli volt a részvétel az EP-választáson.
Az európai polgárok többsége érdeklődik a júniusi európai parlamenti választások iránt, a romániai szavazók is jelentős arányban el kívánnak menni szavazni – derül ki az EP által megrendelt legfrissebb Eurobarométer felmérésből.
Bár kötelező a szavazás Görögországban is, ott öt évvel ezelőtt a választásra jogosultak 58,7 százaléka ment el szavazni, 2014-ben 60 százalékos volt a részvétel. Bulgáriában 2019-től kötelező a választási részvétel az EP-választáson, ott 2014-ben 35,8, 2019-ben 32,7 százalékos volt a részvétel.
A többi tagállamban nem kötelező a választójog gyakorlása, az a választópolgár szabad elhatározásán alapul. Azon tagországok közül, ahol nem kötelező a szavazás, hagyományosan Máltán a legmagasabb a választási részvétel: 2004-ben a választásra jogosultak 82,4 százaléka, 2009-ben 78,8 százaléka, 2014-ben 74,8 százaléka, 2019-ben pedig 72,7 százaléka ment el szavazni.
Tizenöt párt, választási és politikai szövetség nyújtotta be a Központi Választási Irodához (BEC) az európai parlamenti (EP-) választásokon induló jelöltjeinek listáját. Emellett hét független jelöltet is iktattak.
Schengen-tag lehet Románia január elsejétől, miután megállapodás született a témában – jelentette be pénteken Budapesten Orbán Viktor magyar és Marcel Ciolacu román miniszterelnök.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök román kollégáját, Marcel Ciolacut fogadta pénteken Budapesten.
Oroszország interkontinentális ballisztikus rakétát vetett be egy vagy több ukrajnai célpont ellen, ami újabb egyértelmű eszkalációt jelent Vlagyimir Putyin orosz elnök részéről – jelentette ki csütörtökön Peter Stano.
A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) főügyésze a törvényszék rendelkezéseinek betartására szólított fel azt követően, hogy az ICC csütörtökön elfogatóparancsot adott ki Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök ellen.
Csapást mért az egyik legújabb közepes hatótávolságú, Oresnyik elnevezésű hiperszonikus rakétarendszerével az orosz hadsereg a kelet-ukrajnai, dnyiprói Juzsmas rakétagyártó hadiipari üzemre.
Oroszország felelősségteljes magatartást tanúsít, és igyekszik megelőzni a nukleáris konfliktust, egyúttal ugyanezt a provokációktól mentes megközelítést várja el a Nyugattól is.
A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsot adott ki Mohammed Diab Ibrahim al-Maszri, a Hamász iszlamista terrorszervezet katonai szárnyának főparancsnoka ellen.
Ukrajna egyes területeire nyugati országok is igényt tarthatnak egy orosz tervezet szerint.
A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsot adott ki Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, valamint Joáv Galant nemrégiben leváltott védelmi miniszter ellen – tájékoztatott a hágai székhelyű bíróság csütörtökön.
Ukrajna állítása szerint Oroszország interkontinentális rakétát (ICBM) indított Dnyipro város ellen csütörtök reggel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!