Fotó: Facebook/Claudiu Târziu
Nem maradt kijevi reakció nélkül, hogy Claudiu Târziu, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szenátora múlt héten ukrajnai területek Románia általi bekebelezését szorgalmazta: Anton Geracscsenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója aggasztónak nevezte az AUR szenátusi frakcióvezetőjének kijelentéseit. Kijev reagált a Mi Hazánk „elcsatolási igényére” is.
2024. január 30., 19:302024. január 30., 19:30
„Claudiu Târziu, a román AUR párt egyik vezetője azt követeli, hogy Románia csatolja magához Ukrajna négy területét: Észak-Bukovinát, Dél-Besszarábiát, a Herca-vidéket és Kárpátalját. Ezt 2024. január 24-én jelentette be. Târziu következetes: 2022. március 4-én, néhány nappal azután, hogy Oroszország megkezdte Ukrajna teljes körű invázióját, így nyilatkozott: »Úgy vélem, hogy szükség van a Románia és Oroszország közötti kapcsolatok felengedésére, elismerem a Románia és Oroszország közötti jó együttműködés szükségességét, kész vagyok kivenni a részemet«. Korábban hasonló kijelentéseket tett ukrán területek kapcsán a magyarországi szélsőjobboldali párt is. Tudom, hogy sok ilyen megszólalás a hazai közvéleménynek szól, és az országok belpolitikájának összefüggésében kell figyelembe venni” – hangsúlyozta az X-en az ukrán belügyminiszter tanácsadója, de hozzátette:
„Ugyanakkor mélységesen aggasztónak tartom, hogy egyre gyakoribbak az ilyen kijelentések (és nem csak Ukrajnával kapcsolatban). Az emberiség egyik legnagyobb vívmánya a második világháború óta (amelyért sok emberélet árán fizettek) a területi szuverenitás tiszteletben tartása, mint a globális rend alapja” – szögezte le az ukrán tisztségviselő.
„Ha hagyják, hogy Oroszország megnyerje az Ukrajna elleni igazságtalan háborúját, akkor hiábavaló lesz minden áldozat, és a világ ismét káoszba süllyed” – fogalmazott Gerascsenko.
Mint arról beszámoltunk, Claudiu Târziu Moldva és Havasalföld egyesülésének 165. évfordulóján Jászvásáron mondott beszédében pendítette meg a revizionista húrokat. A G4Media portál által szombaton ismertetett állásfoglalásában az AUR szenátusi frakcióvezetője úgy vélekeett, a románok akkor válnak „igazán szuverénné”, amikor sikerül a román államot a „természetes határain” belül helyreállítani.
– jelentette ki Târziu népes hallgatósága előtt. Az AUR országos vezetőtanácsának elnöke hozzátette, a Moldovai Köztársaságnak is „haza kell térnie” Romániához.
Ezzel egy időben Toroczkai László pártelnök a Mi Hazánk Mozgalom szombati budapesti évértékelő rendezvényén kijelentette:
Az ellenzéki politikusnak korábban is voltak olyan állásfoglalásai, miszerint Kárpátalját Magyarországhoz kellene csatolni, például amikor a lengyel függetlenség napja alkalmából azt posztolta közösségi oldalán: Találkozzunk újra a közös lengyel–magyar határon!”
Vlagyimir Putyin orosz elnök 2022 novemberében úgy vélekedett, hogy Magyarországnak, Lengyelországnak és Romániának területi követelései állhatnak fenn Ukrajnával szemben.
Kuleba Toroczkainak: ugyanúgy beletörik a foga Ukrajnába, mint Putyinnak
A jelenleg Ukrajnához tartozó Kárpátaljára igényt tartó Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke ugyanúgy járhat, mint Vlagyimir Putyin orosz elnök – reagált a magyar politikus kijelentéseire Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter. „Tisztában vagyunk vele, hogy nem mindenki akar jó kapcsolatokat Ukrajna és Magyarország között. De ha Vlagyimir Putyin kitörte a fogát Ukrajnával kapcsolatban, akkor az egyes magyar politikusok, akik ilyen kijelentéseket tesznek, még inkább kitörik" – mondta a Komszomolszkaja Pravda szerint Kuleba. Megjegyezte, hálás Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszternek, amiért világosan kifejtette a magyar kormány álláspontját, mely szerint támogatja Ukrajna szuverenitását és területi integritását.
Keményen bírálta Eduard Hellvig, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) tavaly lemondott volt igazgatója Claudiu Târziut, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szenátorát.
Ukrajnai területek Romániához csatolását sürgette Claudiu Târziu, a szélsőségesen nacionalista Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szenátora.
Kijev és Chișinău arról tárgyal, hogy Moldova hazaküldje azokat az országban tartózkodó ukrán állampolgárokat, akik a katonai behívó elől menekültek oda – közölte Marko Sevcsenko ukrán nagykövet.
Felszállás közben lecsúszott a kifutópályáról és kigyulladt a Saurya Airlines nepáli légitársaság egy kisebb repülőgépe szerdán Katmanduban. Az első hatósági beszámolók szerint a légi katasztrófának legkevesebb 18 halálos áldozata volt.
Pokolgép robbant egy Toyota Land Cruiser terepjáróban szerda reggel Moszkva északi részén, egy parkolóban, a járműben ülő házaspárt kórházba szállították.
A július 26-án kezdődő olimpiai játékok idejére „mindenki tegye le a fegyvert” – szólított békességre kedden António Guterres ENSZ-főtitkár.
Emmanuel Macron francia elnök kedd este élő televíziós interjúban megerősítette, hogy nem nevez ki új kormányt az olimpiai játékok vége előtt, azaz „augusztus közepéig”.
A Fidesz–KDNP megőrizte előnyét (47 százalék), miközben a Tisza Párt az EP-választás óta nem szerzett újabb szavazókat (29 százalék), Gyurcsány Ferenc pártja pedig nem veszített többet (8 százalék).
Legalább 71 ember életét vesztette és 200-an megsebesültek hétfőn a Gázai övezet déli részén található Hán-Júnisz elleni újabb izraeli támadásban – jelentette a Vafa palesztin hírügynökség kórházi dolgozókra hivatkozva.
Egy olasz állatvédő szervezetnek sikerült bírósági úton megakadályoznia egy medvekilövési rendelet végrehajtását, arra hivatkozva, hogy az állatot át lehet telepíteni Romániába.
Az európai uniós tagországok külügyminisztereinek, valamint védelmi minisztereinek augusztus végi informális találkozóját Brüsszelben rendezik meg – jelentette be Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője.
Közösen szólították fel lemondásra a titkosszolgálat igazgatóját republikánus és demokrata kongresszusi tagok hétfőn, a Donald Trump elleni merényletkísérletről szóló meghallgatáson.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!