Johannis és Trump megbeszélésének elsősorban a fekete-tengeri földgáz kitermelésének előmozdítása szempontjából volt tétje
Fotó: Klaus Johannis/Facebook
Még több amerikai katonát telepíthetnek Romániába, Washington megfontolja a román vízumkötelezettség megszüntetését, Bukarest befektetőbarát jogi környezetet teremt a tengerentúli társaságok számára – röviden így foglalható össze Klaus Johannis román államfő és Donald Trump amerikai elnök washingtoni megbeszélésének lényege.
2019. augusztus 22., 08:332019. augusztus 22., 08:33
Mintegy kétórás megbeszélést folytatott kedden Washingtonban Donald Trump és Klaus Johannis, a találkozón közös nyilatkozatot is aláírtak a két ország közötti kapcsolat megerősítéséről. Trump romániai idő szerint 21 óra után fogadta román kollégáját a Fehér Házban, ahol az ilyenkor szokásos közös sajtónyilatkozat alkalmával az amerikai elnök közölte: nagy tisztelettel adózik azelőtt, amit román kollégája tesz, és ami Romániában történik. A négyszemközti megbeszélést megelőzően Trump
megemlítve azt is, hogy nagyon sok román él az Egyesült Államokban, ő pedig szívesen ellátogatna Romániába. Trump előrebocsátotta, hogy Johannisszal az Egyesült Államokba látogató román állampolgárokkal szembeni vízumkényszer megszüntetéséről is tárgyalni fognak. „Ez egy olyan dolog, amit fontolóra veszünk” – fogalmazott az amerikai elnök a vízumkényszer eltörlése kapcsán. Trump korteskedett is egy kicsit, kijelentve: Johannis a megfelelő személy, hogy visszaszorítsa a romániai korrupciót, és sok sikert kívánt neki az év végi elnökválasztásra, amelyen a hivatalban lévő elnök második mandátumáért száll harcba.
Mivel nem a megszokott államfői látogatásra került sor, a megbeszélést nem követte közös sajtótájékoztató (a Fehér Ház a találkozót megelőzően tudatta, hogy a megbeszélést a romániai rendszerváltozás 30. évfordulója és Románia NATO-tagságának 15. évfordulója alkalmából tartják). A találkozó részleteiről később Klaus Johannis számolt be újságíróknak Románia washingtoni nagykövetségén, nagyon jónak értékelve az eszmecserét. Kérdésre válaszolva közölte: nem tudja, hogy tengerentúli látogatása döntően befolyásolja-e majd a novemberi romániai elnökválasztás kimenetelét, abban azonban bizonyos, hogy
Johannis rendkívüli jelentőségűnek nevezte, hogy megállapodást írt alá amerikai kollégájával az amerikai–román stratégiai partnerség fejlesztéséről, amelytől azt reméli, hogy a politikai és a katonai-biztonsági együttműködés mellett a gazdasági, főleg az energiaipari és nukleáris együttműködés is új lendületet kap. A nyilatkozat egyebek mellett leszögezi, hogy Románia és az Egyesült Államok egyaránt nemzetbiztonsági kérdésként tekint az energetikai biztonságra, ellenzik az orosz energiafüggőség erősítését szolgáló projektek megvalósulását (például az Északi Áramlat 2 földgázvezeték kiépítését), ugyanakkor el akarják kerülni azokat a biztonsági kockázatokat, amelyek az 5G távközlési hálózattal kapcsolatos kínai befektetésekkel járnak.
Klaus Johannis – aki legutóbb 2017 nyarán járt a Fehér Házban, akkor ő volt az első államfő a kelet- és közép-európai térségből, akit Trump az elnökké választása után hivatalában fogadott – szerint
Trump megköszönte Romániának az afganisztáni katonai szerepvállalást, amely méreteit tekintve az ötödik legnagyobb. Johannis kifejtette tárgyalópartnerének, hogy Románia hajlandó több amerikai katonát állomásoztatni a területén, és ebben az összefüggésben fontosnak említette a Fekete-tenger biztonságának szavatolását.
A tárgyalásokon szóba került a fekete-tengeri földgázkitermelés, amelyben az osztrák OMV és az ExxonMobile amerikai vállalatok alkotta konzorcium érdekelt. Johannis elmondta, egyetértettek abban, hogy fontos a fekete-tengeri földgáz kitermelése, s ehhez Romániának olyan feltételeket és kiszámíthatóságot kell biztosítania a beruházók számára, hogy megérje nekik befektetni. (Az ügy előzménye, hogy sajtóhírek szerint az amerikai vállalat ki akar vonulni Romániából, mert elégedetlen, hogy a bukaresti kormány a fekete-tengeri kitermelést lehetővé tevő offshore-törvényben olyan feltételeket szabott, amelyek csökkentik a beruházás nyereségességét. Az OMV július végén közölte: a romániai jogi környezet hiányosságai miatt egyelőre nem tudják elkezdeni a Neptun kontinentális talapzatban rejlő földgáz kitermelését, amit közösen az ExxonMobil vállalattal kellene felszínre hozzanak.)
Johannis szerint a két ország a nukleáris energia területén is együtt tud működni, főleg, hogy Romániának van már tapasztalata ezen a téren a cernavodai atomerőműnek köszönhetően, amely jelenleg is biztonságosan működik.
A román elnök szerint a megállapodás nem egy bizonyos cégről szól, hanem általános elveket szögez le, amelyekben a felek fontosnak tekintik a legkorszerűbb távközlési hálózatok biztonságát, kiépítésük átláthatóságát, valamint „a jogállamisággal való kompatibilitását”. Románia a negyedik negyedévben tervezi meghirdetni az 5G hálózat kiépítésére vonatkozó közbeszerzési pályázatát. Korábban a bukaresti kormány képviselői jelezték, hogy nem áll szándékukban kizárni a kínai Huaweit, amit Johannis élesen bírált, és jelezte, hogy a kérdést napirendre tűzi a nemzetbiztonsági kérdésekkel foglalkozó Legfelsőbb Védelmi Tanácsban (CSAT).
A washingtoni találkozón szóba került, hogy tegyék lehetővé a román állampolgárok vízummentes beutazását az Egyesült Államokba. Ezt a kérdést Johannis vetette fel, hiszen a román fél elégedetlen azzal, hogy ezen a téren nem történt előrelépés. Az amerikai elnök erről annyit mondott a megbeszélés előtt, hogy kormánya fontolóra veszi a kérdést, konkrétum azonban nem hangzott el.
Jiszráel Kac izraeli külügyminiszter pontosabban meg nem határozott jogi és politikai lépésekre utasította minisztériumát Emmanuel Macron francia elnökkel szemben – jelentette be X-en a miniszter vasárnap.
Tízezrek tüntettek előrehozott választásokat és Pedro Sánchez miniszterelnök lemondását követelve a spanyol fővárosban vasárnap.
Több mint száz rakétát indítottak Libanonból Izrael felé, s az izraeli harci gépek az északi és a déli fronton, Libanon mélyén, valamint a Gázai övezetben is célpontokat támadtak vasárnap, a háború 380. napján, vasárnap.
Őrizetbe vettek Berlinben egy líbiai férfit, aki gyaníthatóan terrormerényletet tervezett az izraeli nagykövetség ellen.
Válaszcsapással fenyegette meg Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a libanoni Hezbollah terrorszervezetet, miután az szombaton az egyik háza ellen intézegt dróntámadást Izraelben.
Drónokkal támadta Ukrajna Moszkvát és Nyugat-Oroszországi célpontokat - közölték regionális tisztségviselők vasárnap reggel.
Feszült hangulatban, orosz és nyugati befolyásolási kísérletek közepette kezdődött meg vasárnap reggel a Moldovai Köztársaságban az elnökválasztás.
Halálos ítéletet hajtottak végre Alabama államban egy többszörös gyilkoson, miközben Texasban alig néhány órával az ítélet végrehajtása előtt kapott átmeneti kegyelmet egy elítélt csütörtökön.
Négy ember életét vesztette, tizenketten megsérültek az észak-lengyelországi Gdansk városánál, az S7-es gyorsforgalmi úton szombatra virradóra történt balesetben – közölte a Polsat News lengyel kereskedelmi hírtelevízió.
Egy olasz bíróság nem hagyta jóvá pénteken, hogy az Albániában létesített migránstáborokban helyezzék el az elsőként odaszállított 12 embert, bangladesi és egyiptomi férfiakat.
szóljon hozzá!