Merre tovább? Maia Sandu újrázni készülő, Nyugat-barát elnök egy kampányrendezvényen. Moldovában az Európai Unióhoz való csatlakozás szándékáról is szavaznak a polgárok
Fotó: Facebook/Maia Sandu
Feszült hangulatban, orosz és nyugati befolyásolási kísérletek közepette kezdődött meg vasárnap reggel a Moldovai Köztársaságban az elnökválasztás.
2024. október 20., 08:572024. október 20., 08:57
2024. október 20., 09:272024. október 20., 09:27
A voksolással egyidőben arról is kikérik az emberek álláspontját, hogy foglalják-e alkotmányba az ország európai uniós csatlakozásának szándékát.
Az államfői tisztségért tizenegyen szálltak harcba, közülük vélhetően a legnagyobb eséllyel Maia Sandu jelenlegi államfő, akit Nyugat-barátként tartanak számon, és szeretné országát az Európai Unióba vezetni – ezért is írta ki ebben a témában a véleménynyilvánító népszavazást.
Az Európai Unió és az Egyesült Államok is egyértelműen mellette állt ki a kampányidőszakban.
Korábban a Moldovai Köztársaság parlamentjének alelnöke, majd legfőbb ügyész volt.
A jelöltek között van még Renato Usatîi, aki korábban is indult már az elnökválasztáson. Ő Bălți volt polgármestere. A 2020-as elnökválasztáson Maia Sandu és Igor Dodon után a harmadik helyen végzett. Idén Usatîi a Mi Pártunk színeiben indul.
Indul Vasile Tarlev, a Moldovai Köztársaság korábbi miniszterelnöke is, aki jelenleg a Moldovai Gyáriparosok és Vállalkozók Országos Kongresszusának elnöke. Tarlev a Moldova Jövője párt vezetője.
Függetlenként indul Irina Vlah, aki a Moldovai Köztársaság Kommunista Pártjának volt a képviselője, illetve a dél-moldovai autonóm régió, Gagauzia volt kormányzója.
A választásokon nem indul az ellentmondásos megítélésű, korrupció miatt elítélt üzletember, Ilan Șor, azonban annak ellenére is ő az egyik főszereplő, hogy pártját a Moszkvához fűződő viszonya miatt betiltották.
Moszkva számára azért lenne fontos Moldova saját érdekszférájába vonása, mert ezzel biztosítaná, hogy a NATO és az EU között és közötte még egy pufferállam legyen.
Ennek érdekében a beszámolók szerint számos diverziós akciót szervezett, amelyek célja az államrend megdöntése és egy Moszkva-barát kormány hatalomra segítése.
A moldovai hírszerzés és a legfőbb ügyészség illetékesei a héten jelentették be, hogy lecsaptak egy több száz fős csoportra, amelynek tagjai hivatalosan kulturális, művészeti céllal utaztak Oroszországba, de
Több száz moldovai állampolgárt képeztek ki Oroszországban, Szerbiában és Bosznia-Hercegovinában az alkotmányos rend megdöntéséhez vezető utcai megmozdulások provokálására – állították egy csütörtöki sajtótájékoztatón.
Az akció finanszírozása mögött Ilan Șort sejtik.
Eközben a Moldovai Köztársaság korrupcióellenes ügyészsége szombaton jelentette be, hogy előzetes letartóztatásba helyeztek két személyt, akiket egy nappal korábban vettek őrizetbe a Ziarul de Gardă című újság oknyomozó cikke nyomán.
A NewsMaker szerint
A razziákra azután került sor, hogy a sajtó egy rejtett kamera segítségével dokumentálta, hogyan kering a pénz, és hogyan hálózzák be a szökésben lévő Ilan Șornak dolgozó embereket.
„A két őrizetbe vett személyt 20 napra előzetes letartóztatásba helyezték” – közölte a korrupcióellenes ügyészség.
Pénteken a korrupcióellenes ügyészség bejelentette, hogy a Ziarul de Gardă oknyomozó írása nyomán két személyt 72 órára őrizetbe vettek.
A Ziarul de Gardă című kiadvány újságírója 3 hónapon keresztül hamis személyazonosság alatt, rejtett kamera segítségével dokumentálta belülről, hogyan forog a pénz, és hogyan csábítják az Ilan Shornak dolgozó embereket. Részt vett a tüntetéseken, és még szórólapokat is osztogatott. A riporternőnek számlát is nyitottak egy orosz állami bankban, és közel két hónapos munkaviszony után megkapta az első juttatását. A riporter Ana Nastas álnéven és 2024. június 26-án kezdte meg titkos munkáját.
Románia kiemelt figyelmet szentel a moldovai választásoknak, hiszen a Pruton túli, jórészt román kultúrájú országot „kisebb testvérként” kezeli.
A hivatalos álláspont ugyanakkor az, hogy az EU-csatlakozás révén valósulhat meg az „újraegyesülés”.
Moldova Romániába való beolvadását amúgy maguk a moldovaiak többsége sem támogatja, a polgárok zöme az ország önállóságának megőrzését szeretné.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Brüsszel háborúra készül, de nem fenyeget háború, és Magyarország a béke oldalán marad – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Egy amerikai bíró csütörtökön elrendelte, hogy Donald Trump elnök kormánya őrizze meg a Signal üzenetküldő alkalmazáson küldött üzeneteket, amelyekben a jemeni húszik elleni támadási terveket vitatták meg.
Egy héten belül immár harmadszor üzent közösségi oldalán a román állampolgároknak az Egyesült Államok bukaresti nagykövetsége.
Vlagyimir Putyin orosz elnök azt javasolta, hogy Ukrajnát helyezzék egyfajta ideiglenes közigazgatás alá, hogy lehetővé tegyék az új választások megtartását és a háború rendezését célzó kulcsfontosságú megállapodások aláírását.
Románia nem fog katonákat küldeni Ukrajnába, de békemegállapodás esetén az ország a kijelölt békefenntartó erők szállítási csomópontja lehet – jelentette be csütörtökön Párizsban az ügyvivő román államfő.
Legalább hat ember meghalt és kilenc megsérült, miután csütörtök reggel elsüllyedt egy turistákat szállító tengeralattjáró az egyiptomi Vörös-tenger partján fekbő Gurdaka (angolosan Hurghada) város partjainál – közölték helyi források a BBC-vel.
Házkutatást tartottak szerdán egy házban és egy üzlethelyiségben a hollandiai Heerhugowaardban, ahol letartóztatták az asseni Drents múzeum kirablásának gyanúsítottjait a romániai dák műkincsek ellopása ügyében indított nyomozás részekén.
Valerij Zalujnyij, az ukrán fegyveres erők korábbi főparancsnoka, Ukrajna jelenlegi Nagy-Britanniába delegált nagykövete azt állította: Románia arra kérte őt, hogy ne beszéljen a román területen lezuhant orosz drónok lelövéséről.
Hibának nevezte az Egyesült Államok hírszerzési főnöke szerdán, hogy egy újságíró is belekerült egy olyan zárt kormányzati kommunikációs körbe, amelyben információkhoz juthatott a jemeni húszi lázadók elleni egyik légitámadásról.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta szerdán este, reméli, hogy az Egyesült Államok „erős marad” az orosz követelésekkel szemben, hogy a szankciókat feloldják a fekete-tengeri tűzszünet feltételeként.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!