Merre tovább? Maia Sandu újrázni készülő, Nyugat-barát elnök egy kampányrendezvényen. Moldovában az Európai Unióhoz való csatlakozás szándékáról is szavaznak a polgárok
Fotó: Facebook/Maia Sandu
Feszült hangulatban, orosz és nyugati befolyásolási kísérletek közepette kezdődött meg vasárnap reggel a Moldovai Köztársaságban az elnökválasztás.
2024. október 20., 08:572024. október 20., 08:57
2024. október 20., 09:272024. október 20., 09:27
A voksolással egyidőben arról is kikérik az emberek álláspontját, hogy foglalják-e alkotmányba az ország európai uniós csatlakozásának szándékát.
Az államfői tisztségért tizenegyen szálltak harcba, közülük vélhetően a legnagyobb eséllyel Maia Sandu jelenlegi államfő, akit Nyugat-barátként tartanak számon, és szeretné országát az Európai Unióba vezetni – ezért is írta ki ebben a témában a véleménynyilvánító népszavazást.
Az Európai Unió és az Egyesült Államok is egyértelműen mellette állt ki a kampányidőszakban.
Korábban a Moldovai Köztársaság parlamentjének alelnöke, majd legfőbb ügyész volt.
A jelöltek között van még Renato Usatîi, aki korábban is indult már az elnökválasztáson. Ő Bălți volt polgármestere. A 2020-as elnökválasztáson Maia Sandu és Igor Dodon után a harmadik helyen végzett. Idén Usatîi a Mi Pártunk színeiben indul.
Indul Vasile Tarlev, a Moldovai Köztársaság korábbi miniszterelnöke is, aki jelenleg a Moldovai Gyáriparosok és Vállalkozók Országos Kongresszusának elnöke. Tarlev a Moldova Jövője párt vezetője.
Függetlenként indul Irina Vlah, aki a Moldovai Köztársaság Kommunista Pártjának volt a képviselője, illetve a dél-moldovai autonóm régió, Gagauzia volt kormányzója.
A választásokon nem indul az ellentmondásos megítélésű, korrupció miatt elítélt üzletember, Ilan Șor, azonban annak ellenére is ő az egyik főszereplő, hogy pártját a Moszkvához fűződő viszonya miatt betiltották.
Moszkva számára azért lenne fontos Moldova saját érdekszférájába vonása, mert ezzel biztosítaná, hogy a NATO és az EU között és közötte még egy pufferállam legyen.
Ennek érdekében a beszámolók szerint számos diverziós akciót szervezett, amelyek célja az államrend megdöntése és egy Moszkva-barát kormány hatalomra segítése.
A moldovai hírszerzés és a legfőbb ügyészség illetékesei a héten jelentették be, hogy lecsaptak egy több száz fős csoportra, amelynek tagjai hivatalosan kulturális, művészeti céllal utaztak Oroszországba, de
Több száz moldovai állampolgárt képeztek ki Oroszországban, Szerbiában és Bosznia-Hercegovinában az alkotmányos rend megdöntéséhez vezető utcai megmozdulások provokálására – állították egy csütörtöki sajtótájékoztatón.
Az akció finanszírozása mögött Ilan Șort sejtik.
Eközben a Moldovai Köztársaság korrupcióellenes ügyészsége szombaton jelentette be, hogy előzetes letartóztatásba helyeztek két személyt, akiket egy nappal korábban vettek őrizetbe a Ziarul de Gardă című újság oknyomozó cikke nyomán.
A NewsMaker szerint
A razziákra azután került sor, hogy a sajtó egy rejtett kamera segítségével dokumentálta, hogyan kering a pénz, és hogyan hálózzák be a szökésben lévő Ilan Șornak dolgozó embereket.
„A két őrizetbe vett személyt 20 napra előzetes letartóztatásba helyezték” – közölte a korrupcióellenes ügyészség.
Pénteken a korrupcióellenes ügyészség bejelentette, hogy a Ziarul de Gardă oknyomozó írása nyomán két személyt 72 órára őrizetbe vettek.
A Ziarul de Gardă című kiadvány újságírója 3 hónapon keresztül hamis személyazonosság alatt, rejtett kamera segítségével dokumentálta belülről, hogyan forog a pénz, és hogyan csábítják az Ilan Shornak dolgozó embereket. Részt vett a tüntetéseken, és még szórólapokat is osztogatott. A riporternőnek számlát is nyitottak egy orosz állami bankban, és közel két hónapos munkaviszony után megkapta az első juttatását. A riporter Ana Nastas álnéven és 2024. június 26-án kezdte meg titkos munkáját.
Románia kiemelt figyelmet szentel a moldovai választásoknak, hiszen a Pruton túli, jórészt román kultúrájú országot „kisebb testvérként” kezeli.
A hivatalos álláspont ugyanakkor az, hogy az EU-csatlakozás révén valósulhat meg az „újraegyesülés”.
Moldova Romániába való beolvadását amúgy maguk a moldovaiak többsége sem támogatja, a polgárok zöme az ország önállóságának megőrzését szeretné.
A gázai háború befejezéséről szóló tárgyalások „nagyon jól haladnak” – jelentette ki hétfőn este Donald Trump amerikai elnök, miután Washingtonban fogadta Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt.
Az Európai Bizottság elleni bizalmatlansági indítvány szélsőségesek legrégibb kézikönyvéből származik, célja a társadalom megosztása, a demokráciába vetett bizalom aláásása – jelentette ki a brüsszeli testület elnöke hétfőn Strasbourgban.
Donald Trump amerikai elnök hétfőn közölte, hogy további védelmi fegyvereket tervez küldeni Ukrajnának, miután kormánya a múlt héten leállított bizonyos szállítmányokat.
Az Európai Unió nem foglalkozik a nemzeti kisebbségek ügyével, azt minden ország belügyének tekinti – jelentette ki Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó a Kisebbségvédelem Európában című nyári egyetemen hétfőn Budapesten.
Donald Trump amerikai elnök keményen bírálta korábbi közeli szövetségesét, Elon Muskot, amiért a multimilliárdos új politikai pártot akar indítani.
Izrael az izraeli-iráni tűzszünet óta először mért csapásokat jemeni húszi célpontok ellen, hétfőre virradóra kikötőket és egy erőművet támadott.
Drónok támadták meg vasárnap éjjel az orosz fekete-tengeri flottát a Krasznodari területen lévő Novorosszijszk kikötőjénél – jelentette az Astra orosz portál.
A Hezbollah nem szándékozik feladni fegyvereit, amíg Izrael nem hagyja el teljes egészében Dél-Libanont, és nem szünteti meg légicsapásait – mondta Náim Kászem, a libanoni síita Hezbollah radikális szervezet vezetője.
Legkevesebb 51 ember halt meg, és 27 lányt továbbra is eltűntként tartanak nyilván a közép-texasi áradások miatt, amelyek péntek hajnalban sújtották Texas déli részét.
Texas déli részén a villámáradás halálos áldozatainak száma szombatra meghaladta a húszat, miközben további több mint húsz embert, főként egy gyerektábor lakóit változatlanul keresték.
szóljon hozzá!