Fotó: Fehér Ház/Andrea Hanks
Donald Trump amerikai elnök az Emmanuel Macron francia államfővel tartott közös sajtóértekezleten a többi között azt hangsúlyozta, hogy szeretne kivonulni Szíriából, míg a francia politikus egy új iráni atomalku közös kidolgozása mellett foglalt állást.
2018. április 25., 11:532018. április 25., 11:53
A mintegy egyórás washingtoni nemzetközi sajtóértekezleten a két politikus elsősorban az iráni atomszerződés jövőjéről, a szíriai helyzetről, az amerikai védővámok okozta kereskedelmi vitáról beszélt, illetve Donald Trump kitért Észak-Koreára és az észak-koreai vezetővel tartandó csúcstalálkozójára is.
Az amerikai elnök az Egyesült Államok „legrégebbi és legjobb szövetségesének” nevezte Franciaországot, valamint leszögezte:
Emmanuel Macron ezt meg is erősítette ezt, amikor így fogalmazott: „nem titok”, hogy ő és Trump másként ítélik meg az Iránnal kötött többhatalmi megállapodást. De – és ezt elemzők új fejleményként értékelték – leszögezte, hogy „szeretnénk kidolgozni egy új megállapodást Iránnal”.
Macron kifejtette, hogy ő – mint fogalmazott – már hónapok óta ismételgeti, hogy az Iránnal kötött megállapodás ugyan „nem elégséges”, de legalább 2025-ig lehetővé tett némi ellenőrzést az iráni atomprogram fölött.
– jelentette be.
Donald Trump a sajtóértekezleten is megismételte azt, amit már többször – és a nap folyamán is – mondott: az atomalku „nevetséges és katasztrofális”, amelyet „soha nem is lett volna szabad megkötni”. Az elnök megismételte, hogy a közel-keleti fejlemények hátterében – szerinte – mindenütt felsejlik Irán tevékenysége.
Az amerikai elnök Franciaországot „kulcsfontosságú partnernek” nevezte az Észak-Koreára kifejtett nemzetközi nyomásgyakorlásban is. „Az Egyesült Államok és Franciaország együttműködik a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásában, s mi hálásak vagyunk Franciaországnak azért a kulcsfontosságú szerepért, amelyet az Észak-Koreára kifejtett nyomásgyakorlásban játszott” – fogalmazott Trump.
Elmondta: a jövendő megbékélés, harmónia, a Koreai-félsziget és lényegében az egész világ biztonsága érdekében rövidesen találkozik Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel. Fontosnak tartotta aláhúzni, hogy
Mint fogalmazott: „a békére törekvés közepette nem fogjuk ismét elkövetni a korábbi amerikai kormányzatok hibáit. Folytatjuk a maximális nyomásgyakorlást”. Újságírói kérdésre válaszolva azt mondta: „nyitott és tisztességes” tárgyalásokra számít az észak-koreai vezetővel.
Szíriáról szólva az amerikai elnök elmondta: személy szerint ugyan minél előbb „szeretne kijönni Szíriából”, hazahozni az amerikai katonákat, akik szerinte „nagyszerű munkát végeztek”, de egyetértett Emmanuel Macronnal abban, hogy kivonulással „nem akarunk teret adni Iránnak a Földközi-tenger medencéjében”.
A sajtóértekezlet végén Donald Trump azon meggyőződésének adott hangot, hogy az Egyesült Államok „zavarba ejtően sokat” költött a Közel-Keleten, miközben otthon, vagyis az Egyesült Államok határain belül kellett volna inkább hidak, utak, alagutak, iskolák építésére költeni.
– fogalmazott.
A sajtóértekezlet előtt Donald Trump és Emmanuel Macron mintegy egy órán keresztül tárgyalt egymással a Fehér Házban. Az iráni atonalku és a szíriai helyzet mellett megtárgyalták az acél-, és alumíniumtermékekre kivetett amerikai védővámok miatti kereskedelmi konfliktust is. Trump a vitát „komplikáltnak” nevezte, mivel Franciaország az Európai Unió tagja, és az Unió szerinte elfogadhatatlan kereskedelmi korlátokat állított. Kifejtette, hogy szívesebben tárgyalja meg a kereskedelmi kérdéseket kétoldalú megbeszéléseken, közvetlenül Franciaországgal.
Szóba került a Kínával folytatott kereskedelmi vita is, ennek megoldására az amerikai elnök „jó esélyt” látott, és bejelentette, hogy Steve Mnuchin pénzügyminiszter néhány napon belül Kínába utazik.
Csapást mért az egyik legújabb közepes hatótávolságú, Oresnyik elnevezésű hiperszonikus rakétarendszerével az orosz hadsereg a kelet-ukrajnai, dnyiprói Juzsmas rakétagyártó hadiipari üzemre.
Oroszország felelősségteljes magatartást tanúsít, és igyekszik megelőzni a nukleáris konfliktust, egyúttal ugyanezt a provokációktól mentes megközelítést várja el a Nyugattól is.
A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsot adott ki Mohammed Diab Ibrahim al-Maszri, a Hamász iszlamista terrorszervezet katonai szárnyának főparancsnoka ellen.
Ukrajna egyes területeire nyugati országok is igényt tarthatnak egy orosz tervezet szerint.
A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsot adott ki Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, valamint Joáv Galant nemrégiben leváltott védelmi miniszter ellen – tájékoztatott a hágai székhelyű bíróság csütörtökön.
Ukrajna állítása szerint Oroszország interkontinentális rakétát (ICBM) indított Dnyipro város ellen csütörtök reggel.
Az elmúlt egy évben óriási mértékben sikerült kiszélesíteni Magyarország mozgásterét, elsősorban a nemzetközi politikai térben, ami a határon túli magyar közösségek megerősödését is jelenti – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Máérton.
Letartóztattak csütörtökön tizenegy embert az újvidéki vasúti pályaudvaron történt, 15 ember halálát okozó november eleji tragédiával összefüggésben – közölte az újvidéki felsőügyészség.
Az Európai Parlament jobboldali, jobbközép és szociáldemokrata pártjai szerda este politikai megállapodásra jutottak az új Európai Bizottságról – adta hírül a Politico.
Oroszország elkezdte felhasználni a befagyasztott külföldi eszközöket, válaszul a barátságtalan országok hasonló intézkedéseire – jelentette ki Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter szerdán a Rosszija 1 tévécsatornán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!