Trianon-emléknap a budapesti Országgyűlésben

Emlékülést tartott pénteken a 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának 90. évfordulóján az Országgyűlés. Az emlékülés délután fél ötkor, a szerződés kilencven évvel ezelőtti aláírásának pontos időpontjában kezdődött a nemzeti zászló és a történelmi zászlók bevonulásával, harangzúgással, majd a Himnusszal. Az ünnepségen Szili Katalin volt házelnök kivételével nem vett részt az MSZP képviselőcsoportja, mert nem értett egyet azzal, hogy a frakciók képviselői nem szólalhattak fel.

Sólyom László köztársasági elnök az ülésen kijelentette: nélkülözhetetlen az anyaország segítsége a kisebbségi nemzetrészek számára. Hozzátette: Magyarország léte maga kell ahhoz, hogy a nemzetrészek kivívják jogaikat és megfelelő státusukat országaikban. Úgy vélte, „magának Magyarországnak is használnia kell a nemzetközi jog minden eszközét kisebbségeink védelmében”.

A köztársasági elnök kitért arra, hogy az emléknap akkor tölti be feladatát, ha a trianoni békeszerződés után kilencven évvel valóban új korszakot nyit a nemzet egészéről való gondolkodásnak és cselekvésnek. Közölte: pozitív fordulatnak tartja, hogy a nemzeti összetartozásról szóló törvény nem a történelmi magyar államról szól, hanem a magyar nemzetre, a nemzet egységére helyezi a hangsúlyt.

Az államfő beszédében kitért arra, mit kíván ma a magyar nemzet határon túli része. A követelések között szerepel egyebek közt a magyar nyelv hivatalossá tétele helyi és regionális szinten, a magyar oktatási és kulturális intézményrendszer kiépítésének joga és tényleges lehetősége, a magyarok lakta területek infrastrukturális és gazdasági fejlesztése, illetve felzárkóztatása, a magyar nemzeti szimbólumok hivatalos elismerése, a politikai képviselet biztosítása a politikai rendszer minden szintjén, valamint a magyarországi egyéni emancipáció, vagyis, hogy ne idegen állampolgárként kezeljék nemzettársainkat Magyarországon.

Sólyom László kiemelte: a szomszéd népek magyarokkal kapcsolatos értékrendjének megváltozása nélkül nincs végleges és megnyugtató megoldás.

Schmitt: erőt kell meríteni a nemzet példamutató akaraterejéből

Méltóképpen kell emlékezni a kilencven évvel ezelőtt történtekre és erőt kell meríteni a nemzet példamutató akaraterejéből – mondta Schmitt Pál, az Országgyűlés elnöke a Trianon-emlékülésen.

Az Országgyűlés elnöke ünnepi beszédében kiemelte: kötelességünk előre tekinteni, és a megváltozott körülmények közepette minden lehetőséget megragadni sebeink gyógyítására. Nem revíziót – hanem békét és gyümölcsöt hozó együttműködést kínálunk szomszédainknak és Európának. Európa jövője is a közös értékek megőrzésében rejlik, az emberek jogain és méltóságán, a kölcsönös tiszteleten és bizalmon alapszik – fogalmazott.

Az ünnepség után a Szent István-bazilikában Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek celebrált misét, ezt követően ökumenikus imaórát tartottak. A bíboros arra szólított fel, hogy érezzünk felelősséget népünk sorsáért, támogassuk egymást szolidáris szeretettel. Ha nyelvünket, kultúránkat megbecsüljük, akkor becsüljük meg más nemzetek értékeit is.

Szigetszentmiklóson az Országzászló-emlékmű avatási ünnepségén Kövér László, a Fidesz országos választmányának elnöke arról beszélt, hogy meg kell alkotni a két évtizede hiányzó nemzetstratégiát, amelyben – a sérelmi politikát mellőzve, de a magyarság jogos érdekeit és méltóságát szem előtt tartva – rögzíteni kell, hogy Magyarország a problémák megoldásának egyedüli garanciáját az Európai Unióban elfogadott autonómiaformák Kárpát-medencében történő megvalósulásában látja.

Szőcs Géza erdélyi származású kulturális államtitkár Kecskeméten, az Országzászló emlékmű avatásán arról beszélt, a kilencven éve kialakult határok megváltoztatására nincs lehetőség, de az Európai Unió esély a nemzet újraegyesítésére.

Hiller: Trianon nem megnyugvást, hanem konfliktust hozott

Hiller István szerint a trianoni béke rossz béke volt, egy békének ugyanis mindig és mindenütt az a feladata, hogy elrendezzen dolgokat, békességet teremtsen; a trianoni béke azonban nem megnyugvást hozott, hanem konfliktust rejtett magában. Az MSZP elnökségének tagja pénteken pártjának a trianoni békekötés évfordulóján tartott megemlékezésén, a budapesti Liszt Ferenc téren hangsúlyozta: a két világháború közötti politika rossz, elhibázott, bűnös választ adott egy rossz és igazságtalan békére. Ez a rossz válasz magyarok újabb tíz- és százezreinek halálát hozta. Ugyanakkor – folytatta – a II. világháború után adott válasz sem volt jó, hiszen az „elhallgatni és elhallgattatni” politika semmivel jobb eredményt nem szült. „Együtt kell mondanunk, együtt kell gondolnunk, nem üvöltve, de határozottan (...), hogy rossz válaszokat megismételni, újabb hibákat elkövetni bűnös vétek” – mondta Hiller István az Ady-szobornál tartott megemlékezésen. Trianon szakított egy évszázados európai békekötési hagyománnyal, azzal, hogy a vesztest a győztes beemelte az új rendszerbe; „a trianoni békében nemcsak rákényszerítették akaratukat a vesztesekre, hanem a veszteseket megalázták, és beletaposták a földbe” – vélekedett a politikus-történész.

Hiller István beszédében úgy fogalmazott: a haza igazi híve látja és érzi, hogy a magyarságot, Magyarországot „akkor tudjuk jó úton, ha összekötjük Európával”. „Azt akarjuk, hogy mindazok a magyarok, akik már olyan országban élnek, amely az Európai Unió tagja, akarják és segítsék azokat a magyarokat, akik még nem tagjai az EU-nak” – zárta szavait a politikus.

Vona: isteni próbatétel a trianoni békediktátum

Vona Gábor, a Jobbik elnöke szerint a trianoni békediktátum isteni próbatételt jelent a magyaroknak, amelynek teljesítése után még nagyobb, még erősebb lehet a nemzet. A Jobbik vezetője péntek este, a trianoni békeszerződés évfordulójára rendezett jobbikos, budapesti rendezvényen egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy amennyiben a Jobbik nem jutott volna a parlamentbe, akkor az „elmúlt húsz év pártjai” a korábbi évekhez hasonlóan az idén sem emlékeztek volna meg Trianonról az Országgyűlésben.

Vona Gábor a belvárosi Szabadság téren, több száz ember előtt tartott beszédében a jelenleginél keményebb külpolitikát sürgetett, mondván, hogy a szomszédos országok már hozzászoktak ahhoz, hogy Magyarország „minden hangos szóra behúzta fülét, farkát”. A jobbikos politikus szerint a kormánytöbbség a Jobbik miatt nem tette lehetővé, hogy a frakciók felszólalhassanak a parlamenti emlékülésen. Vona Gábor úgy fogalmazott, hogy sem az Országgyűlésben, sem a Szent István-bazilikában felszólalókat nem tudta jó szívvel hallgatni, mivel azok hangvételéből számára az szűrődött ki, hogy „már megint mi kérünk bocsánatot”.

A Jobbik vezetőjének elmondása szerint az emlékezésen felszólalóktól azt szerette volna hallani, hogy a magyarok „talpra fognak állni, fel fognak támadni”. A frakcióvezető pártja nevében nagy sikerként értékelte a Trianonról szóló országgyűlési megemlékezést, illetve a kettős állampolgárságról szóló jogszabály létrejöttét, ugyanakkor szerinte mindkét kérdésben további lépésekre van szükség. A Jobbik ezért a határon túli magyarok szavazati jogának szorgalmazása mellett ismét javasolni fogja, hogy Trianonról az iskolákban is emlékezzenek meg, illetve, hogy az általános és középiskolások legalább egy évfolyamon határon túli magyarokhoz szervezzenek osztálykirándulást annak érdekében, hogy a fiatal generációk is megtapasztalják milyen érzés ott élni – fejtette ki. Vona Gábor beszédét azzal a kijelentéssel zárta, hogy a magyar nemzet jelent számára mindent, azt amiért akár az életét is hajlandó lenne feláldozni.

A közönség hangos éljenzéssel, illetve „Vesszen, Trianon!” felkiáltásokkal fogadta a pártvezető beszédét. A Jobbik képviselői az Országgyűlésben, majd a Szent István-bazilikában tartott megemlékezések után vonultak a Szabadság térre, ahol a korábban a szovjet-emlékmű helyén álló ereklyés országzászló visszaállítását követelték. A rendezvényen többek között felszólalt Szegedi Csanád és Murányi Levente, a párt alelnökei. Utóbbi politikus, országgyűlési képviselő egyebek mellett kijelentette, hogy csak azokat tartja magyaroknak, akik Trianon revízióját akarják. Murányi Levente „Vesszen, Trianon!” felkiáltással fejezte be beszédét, amelyre a nemzeti színű, árpádsávos, illetve jobbikos zászlókat lengető közönség hasonló követelés hangoztatásával válaszolt.

Az esemény utolsó felszólalójaként beszédet mondott Kiss Róbert, az Új Magyar Gárda főkapitánya is, aki egy új civil mozgalom indítását jelentette be, amelynek egyebek mellett feladata lesz a magyarok politikai szabadságjogainak érvényesítése, továbbá – mint fogalmazott - „Medgyessy Péter, Gyurcsány Ferenc, Bajnai Gordon és szemkilövető csatlósaik felelősségre vonása”.

Megemlékezés Versailles-ban is

A békediktátum aláírásának helyszínén, a versailles-i kastély parkjában található Nagy-Trianon palota előtt is zajlottak megemlékezések: a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) szervezésében több magyar szervezet tartott nagygyűlést. A megmozdulásra mintegy négyszáz magyar megemlékező érkezett.

Szombaton Budapesten szabadtéri rendezvényeket és felvonulást tartottak jobboldali szervezetek a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) szervezésében, Fehérgyarmaton pedig felavatták a reformátusok egységét és közös hitvallását szimbolizáló emlékművet .

Román aggodalmak

A magyar kormány megkérdőjelezi a trianoni  és a versailles-i szerződést – állítja Titus Corlăţean, a román szenátus külügyi bizottságának az elnöke. Az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) alelnöke szerint a trianoni emléknap törvénybe iktatásának, valamint a magyar parlamentben az elmúlt napokban elhangzott felszólalásoknak az üzenete az, hogy Magyarország megkérdőjelezi a két békeszerződést.

A politikus szerint a fideszes magyar kormány „régi, Trianont más üzenettel felruházó elméleteket” kelt életre.  A politikus a magyar alkotmánynak azt a szakaszát is bírálta, amely kimondja, hogy Magyarország felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért, és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolat ápolását. Corlăţean hangsúlyozta, hogy a nemzetközi normák szerint a romániai magyar közösség helyzetét illetően nem Magyarország, hanem Románia viseli a felelősséget.

A politikus ismét kijelentette, hogy a magyar állam szerinte etnikai alapon akar állampolgárságot adni a határon túli magyaroknak, és bírálta a román államfőt, a bukaresti kormányt és a külügyminisztériumot, hogy nem reagáltak az elmúlt időszak magyarországi politikai fejleményeire. Rámutatott: a hallgatás beleegyezést jelent. Corlăţean „szégyenletesnek” nevezte a román fél hallgatását. Közölte, hogy a héten a szenátus külügyi bizottsága elfogad majd egy határozatot, amely Románia „helyes” álláspontját fogja tartalmazni.

Václav Klaus cseh államfő és Jan Fischer cseh miniszterelnök pénteken kiadott közös nyilatkozatukban úgy vélik,  a nemzeti összetartozásról szóló törvény semmibe veszi a trianoni szerződést.