Több NATO-tagállam – köztük Románia – küld több tucatnyi légvédelmi rendszert Ukrajnának

Több NATO-tagállam – köztük Románia – küld több tucatnyi légvédelmi rendszert Ukrajnának

Remény. A megígért légvédelmi rendszerek között Patriotok is vannak

Fotó: wikipedia.org

Az Egyesült Államok és legalább kilenc másik NATO-szövetséges megállapodott abban, hogy a következő hónapokban „több tucatnyi” légvédelmi rendszert küld Ukrajnába, köztük legalább négy Patriot-üteget – derül ki a kedden kiadott közös megállapodásból.

Hírösszefoglaló

2024. július 10., 08:012024. július 10., 08:01

A bejelentést a washingtoni NATO-csúcstalálkozó kezdetén tették, ahol várhatóan az ukrajnai háború fogja uralni a csúcstalálkozó munkáját.

A Fehér Ház által kiadott közlemény szerint az Egyesült Államok, Németország és Románia „gyorsan” további Patriot-ütegeket fog Ukrajnának biztosítani, míg Hollandia egy további Patriot-üteg működtetéséhez szükséges alkatrészeket ad át.

Olaszország további SAMP-T légvédelmi rendszert is biztosít.

„Ez az öt stratégiai légvédelmi rendszer segíteni fogja az ukrán városok, civilek és katonák védelmét, és szorosan együttműködünk az ukrán kormánnyal, hogy ezeket a rendszereket gyorsan használni lehessen” – áll a közös nyilatkozatban.

Az elkövetkező hónapokban Kanada, Norvégia, Spanyolország és az Egyesült Királyság is hozzájárul a megállapodás szerint „több tucatnyi” taktikai légvédelmi rendszer, köztük NASAMS, HAWK, IRIS T-SLM, IRIS T-SLS és Gepard rendszerek Ukrajnának történő további biztosításához.

A légvédelmi rendszerek biztosítását a NATO-csúcstalálkozót megnyitó Joe Biden amerikai elnök jelentette be.

„Ma bejelentem a légvédelmi eszközök történelmi jelentőségű adományát Ukrajna számára” – mondta Biden. „Az Egyesült Államok gondoskodni fog arról, hogy amikor kritikus fontosságú légvédelmi elfogórendszereket exportálunk, Ukrajna az első helyre kerüljön” – tette hozzá.

Biden hozzátette, hogy Ukrajna a következő egy év során további „több száz” légvédelmi eszközt kap.

Arról, hogy Ukrajna milyen gyorsan számíthat a légvédelmi rendszerek átvételére, nem közöltek végleges menetrendet. A megállapodásban megjegyezték, hogy „még ebben az évben további stratégiai légvédelmi rendszerek bejelentésére kerül sor Ukrajna számára”.

A hónap elején Antony Blinken amerikai külügyminiszter azt mondta, hogy Ukrajna a csúcstalálkozón várhatóan „további híreket” kap a légvédelemmel kapcsolatban.

Ukrajna ragaszkodott a koalíció légvédelmi nyilatkozatához és további 10 Patriot rendszer bejelentéséhez az év végéig,

Kijev szerint legalább hét Patriot rendszerre van égető szükség az ország égboltjának védelméhez.

A további légvédelmi rendszerek átadásának bejelentése egy nappal azután történt, hogy Oroszország az egyik leghalálosabb támadást intézte Kijev városa ellen, amelyben több mint 30 civil meghalt és több mint 100 megsebesült.

Lakóépületek és egészségügyi létesítmények szenvedtek károkat, az egyik orosz rakéta az ország legnagyobb gyermekorvosi központját találta el.

A bejelentést követően Volodimir Zelenszkij elnök elismerően nyilatkozott az Egyesült Államok vezette erőfeszítésekről, amelyek további légvédelmi rendszerek szállítására irányulnak.

„Ez egy újabb jelentős lépés az Egyesült Államok azon döntését követően, hogy Ukrajna prioritást élvez a légvédelmi rakétaszállítások terén” – írta Zelenszkij a közösségi médiában. „Hálás vagyok Biden elnök úrnak a vezető szerepéért, és minden partnerországnak az elkötelezettségéért, hogy a lehető leggyorsabban légvédelmi képességekkel látnak el minket” – tette hpzzá.

Zeéenszkij egyébként a washingtoni Ronald Reagan Intézetben tartott beszédében arról beszélt:

az Egyesült Államoknak engedélyeznie kellene, hogy az ukrán erők amerikai fegyvereket használjanak az Oroszországban és a megszállt Krímben lévő katonai célpontok elleni csapások végrehajtására.

Zelenszkij beszédét a washingtoni NATO-csúcstalálkozó margóján mondta el, amely a szövetség 75. évfordulóját ünneplő háromnapos konferencia, és amely nagy hangsúlyt fektet Oroszország Ukrajna elleni háborújára.

„Képzeljék el, mennyi mindent elérhetünk, ha minden korlátozást feloldunk” – mondta Zelenszkij.

Az amerikai politika jelenleg megakadályozza, hogy az ukrán csapatok az ATACMS és más, az Egyesült Államokból származó nagy hatótávolságú fegyvereket használhassanak mélyen orosz területen lévő célpontok elleni csapásmérésre.

Amikor Oroszország májusban megindította fokozott offenzíváját a Harkivi terület ellen, az Egyesült Államok ideiglenes engedélyt adott Ukrajnának arra, hogy amerikai fegyverekkel csapást mérjen a régió határához közeli orosz célpontokra.

Zelenszkij beszédében méltatta a döntést, mondván, hogy az lehetővé tette az ukrán erők számára, hogy visszaverjék az orosz offenzívát, és hatékonyabban megvédjék a Harkivi terület városait a könyörtelen légitámadásoktól.

Idézet
Hasonlóképpen most már meg tudjuk védeni városainkat az orosz irányított bombáktól, ha az amerikai vezetés tesz egy lépést előre, és lehetővé teszi számunkra, hogy megsemmisítsük az orosz katonai repülőgépeket a bázisaikon”

– mondta.

Az elnök szerint egy ilyen döntés „azonnali eredményt” hozna.

Zelenszkij azzal folytatta, hogy

az amerikai fegyverekkel végrehajtott nagy hatótávolságú csapások előremozdíthatnák Ukrajna ellentámadását az oroszok által megszállt területeken.

„És jelentősen korlátozhatjuk az orosz akciókat Dél-Ukrajnában, és kiszoríthatjuk onnan a megszállót, ha az amerikai vezetés a szükséges mélycsapás-képességekkel segít bennünket az orosz hadsereg és logisztika ellen az ukrajnai Krímben” – mondta.

Mint arról beszámoltunk, John Kirby, az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője a héten megerősítette, hogy az Egyesült Államok a támadás fényében nem változtat az Oroszországon belüli ukrajnai csapásokkal kapcsolatos politikáján.

Zelenszkij egyébként

arra is sürgette a nemzetközi vezetőket, hogy haladéktalanul segítsék a háború sújtotta országát, és „ne várjanak novemberre vagy bármely más hónapra”.

Zelenszkij szerint „mindenki novemberre vár”, beleértve Vlagyimir Putyin orosz elnököt is, mivel a 2024-es amerikai elnökválasztás és egy második Donald Trump-elnökség lehetősége továbbra kiemelten foglalkoztatja a Washingtonban a NATO nagy tétekkel járó csúcstalálkozójára összegyűlt nemzetközi vezetőket.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. július 09., kedd

Felfüggeszti az EU a csatlakozási tárgyalásokat Georgiával, a pénzügyi támogatást is befagyasztja

Az Európai Unió felfüggeszti Georgia uniós csatlakozási folyamatát – jelentette be az X-en kedden a szervezet georgiai diplomáciai képviselete az EU tbiliszi nagykövetére hivatkozva.

Felfüggeszti az EU a csatlakozási tárgyalásokat Georgiával, a pénzügyi támogatást is befagyasztja
2024. július 09., kedd

A diaszpóra és a Kárpát-medencei szórványmagyarság közösségépítésére lehet pályázni a Bethlen Gábor Alapkezelőnél

A Kőrösi Csoma Sándor és a Petőfi Sándor Program idei kiírásait tette közzé a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. A diaszpórában, illetve a Kárpát-medencében élő magyarság közösségépítő tevékenységére Erdélyből is lehet pályázni.

A diaszpóra és a Kárpát-medencei szórványmagyarság közösségépítésére lehet pályázni a Bethlen Gábor Alapkezelőnél
2024. július 09., kedd

Geoană: Oroszországnak sem szándéka, sem eszköze nincs a megtámadásunkra, de aknamunkát folytat

Oroszország nem képes közvetlen katonai támadást indítani Románia vagy más NATO-tagállam ellen, de minden egyéb eszközt felhasznál az országgal szemben – jelentette ki Mircea Geoană, a NATO főtitkár-helyettese.

Geoană: Oroszországnak sem szándéka, sem eszköze nincs a megtámadásunkra, de aknamunkát folytat
2024. július 09., kedd

„Az egyház tönkretette az életét”: román teherautósofőr hajtott neki egy templomnak Ausztriában

Teherautóval nekihajtott egy férfi hétfőn az Alsó-Ausztria mödlingi járásában található Brunn am Gebirge osztrák mezőváros egyik templomának – közölte Johann Baumschlager osztrák rendőrségi szóvivő.

„Az egyház tönkretette az életét”: román teherautósofőr hajtott neki egy templomnak Ausztriában
2024. július 09., kedd

Washington: Ukrajna ezután sem mérhet távolabbi orosz területek ellen csapást amerikai fegyverekkel

Az Egyesült Államok a hétfői halálos rakétatámadás-sorozatot követően sem fogja megengedni Ukrajnának, hogy mélyebben csapást mérjen orosz területre – közölte John Kirby, a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője egy sajtótájékoztatón.

Washington: Ukrajna ezután sem mérhet távolabbi orosz területek ellen csapást amerikai fegyverekkel
2024. július 09., kedd

A Hamász szerint Izrael szándékosan akadályozza a tűzszüneti tárgyalásokat

A Hamász radikális palesztin szervezet Benjámin Netanjahu izraeli kormányfőt vádolta hétfőn a tűzszüneti tárgyalások akadályozásával.

A Hamász szerint Izrael szándékosan akadályozza a tűzszüneti tárgyalásokat
2024. július 08., hétfő

Moszkva nagyra értékeli Orbán Viktor békéért tett erőfeszítéseit, Washington ismét bírál

Nem üzent Joseph Biden amerikai elnöknek és a NATO-csúcs többi résztvevőjének Vlagyimir Putyin orosz elnök Orbán Viktor magyar miniszterelnökön keresztül – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn újságíróknak, kérdésre válaszolva.

Moszkva nagyra értékeli Orbán Viktor békéért tett erőfeszítéseit, Washington ismét bírál
2024. július 08., hétfő

Szabadul az előzetes letartóztatásból a szökevény román herceg

Szabadul az előzetes letartóztatásból és hatósági felügyelet alá kerül a Máltán elfogott Pál Fülöp herceg – közölte hétfőn az igazságügyi minisztérium, hozzátéve, hogy a román hatóságok várják a jogerős döntést a kiadatásával kapcsolatban.

Szabadul az előzetes letartóztatásból a szökevény román herceg
2024. július 08., hétfő

Peking szerint a mielőbbi ukrajnai tűzszünet minden fél érdeke

Hszi Csin-ping kínai elnök hétfőn felszólította a nemzetközi közösséget és a nagyhatalmakat, hogy segítsenek megteremteni az ukrajnai háború enyhítéséhez szükséges feltételeket.

Peking szerint a mielőbbi ukrajnai tűzszünet minden fél érdeke
2024. július 08., hétfő

Emmanuel Macron nem fogadta el a francia miniszterelnök lemondását

Emmanuel Macron francia államfő hétfőn nem fogadta el miniszterelnökének, Gabriel Attalnak a lemondását, s arra kérte, hogy a folyó ügyek irányításával biztosítsa az ország stabilitását az előrehozott nemzetgyűlések választásokat követően.

Emmanuel Macron nem fogadta el a francia miniszterelnök lemondását