Emmanuel Macron elnök a lefejezett tanár tiszteletére rendezett megemlékezésen
Fotó: Emmanuel Macron/Facebook
Párizs azt kérte vasárnap a muzulmán országok kormányaitól, hogy állítsák le a felhívásokat a francia termékek bojkottjára és a francia kormány elleni tüntetésekre, amelyeket „egy radikális kisebbség” kezdeményezett. A tárca a francia állampolgárok védelmének szavatolását is kérte a külföldi országoktól.
2020. október 26., 09:522020. október 26., 09:52
2020. október 26., 10:022020. október 26., 10:02
A muzulmán világban egymást követik a felhívások a francia termékek bojkottjára és tüntetésekre azóta, hogy Emmanuel Macron államfő a kegyetlenül meggyilkolt történelemtanár végső búcsúztatásán kijelentette, hogy Franciaország továbbra is publikálni fog Mohamed-karikatúrákat, és az ország megvédi szekuláris értékrendjét a radikális iszlámmal szemben. A francia elnök korábban azt mondta, hogy az iszlám világszerte válságba került, s a mecsetek és az iskolák szigorúbb ellenőrzését ígérte a külföldi befolyás visszaszorítására.
A tettest a rendőrség röviddel a támadást követően lelőtte. „A bojkott-felhívásoknak semmilyen tárgyi alapjuk nincsen, és azonnal véget kell nekik vetni, ahogy az országunk elleni minden támadásnak is, amelyeket egyébként egy radikális kisebbség kezdeményezett” – olvasható a francia külügyminisztérium közleményében.
A tárca szerint az elmúlt napokban több közel-keleti országban a francia élelmiszeripari termékek bojkottjára szólítottak fel, és a közösségi oldalakon időnként gyűlölködő hangnemben tüntetésekre szólítanak fel Franciaországgal szemben. Ezek a felhívások Párizs szerint kiforgatták a Franciaország által képviselt álláspontot a lelkiismereti, a vallási és a szólásszabadságról, valami a gyűlöletre való felhívás elutasításáról. Vasárnap este Emmanuel Macron több Twitter-üzenetben is jelezte franciául, angolul és arabul, hogy Franciaország elutasítja a gyűlöletbeszédet és nyitott „az értelmes vitára”. „A szabadsághoz ragaszkodunk, az egyenlőséget szavatoljuk, a testvériséget mélyen megéljük” – írta az államfő. „Történelmünk a diktatúrák és a fanatizmusok elleni küzdelemről szól. Ezt folytatjuk” – tette hozzá.
Közleményében a külügyminisztérium emlékeztetett arra, hogy az elnök megszólalásai és a készülő törvénytervezet is „a radikális iszlamizmus elleni küzdelmet szolgálja, a franciaországi muzulmánokkal együtt, akik szerves részeit képezik a francia köztársaság történelmének és társadalmának”. A francia külügyminisztérium jelezte, hogy mozgósította a diplomáciai hálózatát annak érdekében, hogy az adott országokban emlékeztesse és magyarázza el Franciaország álláspontját az alapvető szabadságjogok és a gyűlölet elutasításának kérdésében.
Oroszország hadserege megteszi a szükséges biztonsági intézkedéseket, ha Lengyelországba atomfegyvereket telepítenek – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
„Nehéz időszakra” számít Ukrajna a fronton május közepe és június eleje táján, ebben az időben várhatóan rosszabbodni fog a helyzet – figyelmeztetett Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője.
Meghaladta az 50 ezret azon orosz katonák száma, akik igazolhatóan meghaltak az Ukrajna ellen vívott háborúban.
A Hamásznak további fájdalmas csapásokkal kell szembenéznie, emiért nem hajlandó megállapodni az október hetedikén elrabolt izraeli túszok szabadon engedéséről és a tűzszünetről – jelentette ki Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök.
Az Ukrajnának szánt 61 milliárd dolláros segélycsomagból mintegy 50 milliárd dollárt az Oroszországgal háborúban álló ország védelmére szánnak – közölte vasárnap Denisz Smihal ukrán kormányfő a Facebookon.
Az ukrán elnök szerint Ukrajnának esélye nyílhat a győzelemre, miután az Egyesült Államok törvényhozásának alsóháza elfogadta a csaknem 61 milliárd dolláros támogatási csomagot.
Eltérő az uniós tagállamokban a kampányidőszak hossza, Magyarországon szombaton, az európai parlamenti (EP-) választás előtt 50 nappal kezdődött meg a kampány, Romániában május 10-én veszi kezdetét.
Európában és az észak-atlanti szövetségben egyfajta világháborús készülődés zajlik – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.
Az amerikai képviselőház hosszú és nehéz viták után szombaton demokrata párti és republikánus támogatással elfogadta az Ukrajnának, Izraelnek és Tajvannak szánt 95 milliárd dolláros segélycsomagról szóló törvényjavaslatot.
Tegyünk világos vállalást: amíg nemzeti kormány áll az ország élén, Magyarország nem lép be az orosz-ukrán háborúba senkinek az oldalán – közölte Orbán Viktor miniszterelnök.
szóljon hozzá!