Kit látna az utódjaként? Robert Golob szlovén miniszterelnök Jens Stoltenberg NATO-főtitkár oldalán
Fotó: NATO.int
Megtörténhet, hogy újabb ország áll be a NATO főtitkári tisztségére pályázó román államfő, Klaus Iohannis mögé: a szlovén miniszterelnök nem zárta ki, hogy országa inkább Iohannist támogassa.
2024. március 22., 10:012024. március 22., 10:01
2024. március 22., 14:172024. március 22., 14:17
Robert Golob szlovén kormányfő egy csütörtöki nyilatkozatban nyitva hagyta annak lehetőségét, hogy országa támogatni fogja Klaus Iohannis elnök NATO-vezetői jelöltségét, noha
Klaus Iohannis államfő az Európai Tanács csütörtöki ülése előtt kijelentette, hogy a NATO jövőjével kapcsolatos elképzelése némileg eltér a katonai szövetség főtitkári tisztségére szintén pályázó Mark Ruttéétól.
Golob csütörtökön találkozott Jens Stoltenberg jelenlegi NATO-főtitkárral, és a közös sajtótájékoztatón egy szlovén újságíró megkérdezte a miniszterelnököt, hogy támogatja-e Mark Ruttét.
„Ami az új főtitkárt illeti, az igazság az, hogy körülbelül egy hónappal ezelőtt kifejeztük támogatásunkat Mark Rutte iránt. Az igazság az, hogy akkor Rutte úr volt az egyetlen jelölt, így nyilvánvalóan nem haboztunk akkor kifejezni a támogatásunkat” – mutatott rá Robert Golob.
Időközben azonban Klaus Iohannis is bejelentette indulási szándékát.
„Nagyon komolyan vettük” – mondta a szlovén miniszterelnök, kifejtve, hogy
„És ezt (a NATO vezetésére való jelölést – a szerk.) továbbra is vizsgáljuk, ami azt jelenti, hogy most, hogy két jelölt van, mindkettőt komolyan fogjuk venni” – mondta a szlovén kormányfő.
Minél erősebb az RMDSZ képviselete a romániai politikában, annál jobban lehet támaszkodni a pártra a kétoldalú kapcsolatok továbbfejlesztésében – jelentette ki Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter pénteken Sepsiszentgyörgyön.
„Nem azt mondjuk, hogy felülvizsgáljuk a döntésünket, de mindkettőt megvizsgáljuk, és a végén egyhangú döntést kell majd hozni” – mondta Golob.
Azt mondta, Szlovénia mindent megtesz annak a jelöltnek a támogatásáért, aki a legtöbb szavazatot kapja.
„Jelenleg úgy tűnik, hogy ez Mark Rutte lesz. De azt mondanám, hogy még néhány hetet várnunk kell, hogy döntő legyen” – tette hozzá a szlovén kormányfő, utalva arra, hogy egyelőre nyílt verseny van a holland miniszterelnök és Klaus Iohannis államfő között, és lehetséges a fordulat.
Mint arról beszámoltunk, a román államfő március 12-én jelentette be indulási szándékát.
Mint elmondta,
Megfogalmazása szerint „teljes felelősséggel” pályázza meg a tisztséget, és döntése mögött szerinte „Románia teljesítménye, két államelnöki mandátuma során szerzett tapasztalata” áll, továbbá az, hogy „alapvetően tudatában van” a NATO előtt tornyosuló kihívásoknak.
Úgy döntött, hogy indul a NATO-főtitkári tisztségért folyó versenyben – jelentette be kedden Klaus Iohannis, Románia idén leköszönő elnöke.
Klaus Iohannis sajtónyilatkozatában kifejtette, itt az ideje, hogy Románia „még felelősségteljesebb szerepet vállaljon az euroatlanti vezető struktúrákban”. Úgy vélekedett, hogy a gyökeres változásokon átment, „kiszámítható és megbízható szövetséges” Románia esetében „legitim törekvésnek” számít a katonai szervezet főtitkári tisztségének megpályázása. Hozzátette, Oroszország súlyos és hosszú távú fenyegetést jelent Európa számára, éppen ezért a kontinens lakossága az elmúlt évtizedek legveszélyesebb időszakát éli.
„Egy ebből a régióból érkező, kiegyensúlyozott, erős és befolyásos képviselettel a szövetség képes lesz a legjobb döntések meghozatalára, amelyek megoldást adhatnak valamennyi tagállam szükségleteire és aggodalmaira” – jelentette ki a román elnök. Hozzátette, Románia megérdemli, hogy az euroatlanti struktúrák vezetésében képviseltesse magát, ugyanis az ország az elmúlt két évtizedben radikális változásokon ment keresztül, és tapasztalatával hozzájárulhat a kihívásokra és fenyegetésekre adható lehetséges válaszok kidolgozásához.
Klaus Iohannis román elnök nem lenne alkalmas NATO-főtitkárnak – jelentette ki a Krónikának Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet elemzője. A Románia-szakértő szerint Iohannisnak a tisztség megpályázásáról tett bejelentése hatalmi játszma része lehet.
A Krónikának Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet elemzője úgy nyilatkozott: Iohannis nem alkalmas a NATO főtitkári tisztségére.
Leszögezte:
Még Románia elnöki tisztségére is alkalmatlan volt; az, hogy mindkét mandátumot behúzta, inkább annak az olcsó politikusi kampánybókolásnak a cáfolata, hogy a választóknak mindig igazuk van. De Jens Stoltenberg elég mélyre ásta le a mércét ahhoz, hogy ezt akár még Iohannis is megüsse, esetleges megválasztása (értsd: kinevezése), a meglehetősen nagyra pumpált személyes hiúságának táplálásán túlmenően, nem oszt, nem szoroz. Mircea Geoană sem hagyott túl mély nyomokat – mutatott rá az elemző.
Iohannist a balti államok, Lengyelország, Bulgária, Törökország és Magyarország támogathatja, ugyanakkor a 32 tagállam közül 20 – köztük a legbefolyásosabb Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Németország és Franciaország – Mark Rutte mellett tette le a garast.
Tízpontos tervet vázolt fel Klaus Iohannis román államfő a NATO jövőjével kapcsolatosan, miután kedden hivatalosan is bejelentette, hogy harcba száll a katonai szövetség főtitkári tisztségéért.
Vajon megtörténhet, hogy Klaus Iohannis a NATO főtitkára lesz, ráadásul magyar támogatással? Jelen állás szerint akár még ez is bekövetkezhet, bár a valószínűsége azért nem nevezhető egetverőnek.
Állásfoglalást bocsátott ki a magyar rendőrség azokkal a spekulációkkal kapcsolatban, miszerint Klaus Iohannis azért fordított hátat Orbán Viktornak Budapesten, mert a rendőrség mintegy negyedórán keresztül „sétáltatta” a magyar fővárosban.
Joe Biden amerikai elnök a hatalom békés és rendezett átadására utasította adminisztrációjának tagjait – ezt is hangoztatta a leköszönő elnök a Fehér Házban tartott beszédében csütörtökön.
Gratulált az amerikai elnökválasztás győztesének, Donald Trumpnak a vatikáni diplomáciát vezető Pietro Parolin bíboros, szentszéki államtitkár, egyúttal reményét fejezte ki, hogy Trump valóban el tudja érni a most zajló háborúk leállását.
Meg kell vizsgálnunk, hogyan lehet újra béke Európában – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Politikai Közösség csütörtöki budapesti találkozójának plenáris ülésén.
Udvariatlan, a diplomáciai protokollban egyenesen barátságtalannak nevezhető gesztust tett Klaus Iohannis vendéglátójával, Orbán Viktorral szemben csütörtökön Budapesten. Iohannisnak a magyar kormányfővel szembeni ellenérzései közismertek.
Az Egyesült Államokkal fenntartott kapcsolat alapvető fontosságú, az EU kész annak elmélyítésére, a stratégiai menetrend prioritásait teljesítve azonban aktívan kell dolgozni egy erős és szuverén Európa létrehozásán – jelentette ki Charles Michel.
A Biden-kormányzat azt tervezi, hogy a megválasztott elnök, Donald Trump 2025. januári beiktatása előtt sietteti a fennmaradó 6 milliárd dolláros katonai segély Ukrajnának történő átadását – jelentette a Politico szerdán.
Negyven ember vesztette életét szerdán a Bekaa-völgyben fekvő Baalbek keleti város környékén Libanonra mért izraeli csapásokban – közölte az ország egészségügyi minisztériuma, este pedig újabb csapások érték Bejrút déli külvárosait.
Kiléptek a Német Szabaddemokrata Párt (FDP) miniszterei a német kormányból Christian Lindner pénzügyminiszter menesztése után, Robert Habeck alkancellár viszont közölte, hogy a Zöldek maradnak a koalícióban.
Elismerte vereségét Kamala Harris amerikai alelnök, demokrata párti elnökjelölt és gratulált választási győzelméhez republikánus riválisának, Donald Trumpnak a megválasztott elnökkel folytatott szerdai telefonbeszélgetésében – közölték Harris munkatársai.
szóljon hozzá!