Elemző a Krónikának: Iohannis nem alkalmas NATO-főtitkárnak, indulása hatalmi játszmák része lehet

Elemző a Krónikának: Iohannis nem alkalmas NATO-főtitkárnak, indulása hatalmi játszmák része lehet

Átveszi a stafétát? Jens Stoltenberg utódja szeretne lenni Klaus Iohannis a NATO főtitkári tisztségében

Fotó: predidency.ro

Klaus Iohannis román elnök nem lenne alkalmas NATO-főtitkárnak – jelentette ki a Krónikának Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet elemzője. A Románia-szakértő szerint Iohannisnak a tisztség megpályázásáról tett bejelentése hatalmi játszma része lehet, amely révén a keleti tagállamok is kaphatnak egy nem túl jelentős „csontot”. Ugyanakkor az sem kizárható, hogy Iohannis és bejelentett ellenfele, Mark Rutte is csupán „műnyúl”, és kettejük összecsapásából egy nevető harmadik kerül ki „kompromisszumos” jelöltként.

Balogh Levente

2024. március 13., 18:362024. március 13., 18:36

2024. március 13., 19:272024. március 13., 19:27

Klaus Iohannis román elnök alapvetően nem alkalmas a NATO főtitkári tisztségére, bár a leköszönő főtitkár által állított mérce sem túl magas – vélekedett a Krónikának nyilatkozva Pászkán Zsolt elemző. A Magyar Külügyi Intézet nagybányai születésű munkatársát Iohannis keddi nyilatkozatára reagáltattuk, amelyben bejelentette: harcba száll az Észak-atlanti Szerződés Szervezete vezetői tisztségéért. Pászkánt arról kérdeztük: vajon Iohannis előzetes egyeztetés után, több tagállam támogatásával a háta mögött jelentkezett-e be a NATO-főtitkári tisztségre, vagy csak partizánakció, egyáltalán komolyan gondolja-e, hogy elnyerheti a tisztséget, illetve hogy alkalmas-e rá?

„A végével kezdem, mert az egyszerűbb: ha a NATO egy valódi kollektív döntéshozatali egység lenne, akkor a válasz az, hogy nem alkalmas rá.

Idézet
Klaus Iohannisnak nincs egyetlen olyan politikai és emberi – intellektuális képességekkel, munkabírással, munkaetikával kapcsolatos – tulajdonsága, mely feljogosítaná őt arra, hogy egy valódi döntéseket hozó szervezet élére kerüljön. Még Románia elnöki tisztségére is alkalmatlan volt. Az, hogy mindkét mandátumát behúzta, inkább annak az olcsó politikusi kampánybókolásnak a cáfolata, hogy a választóknak mindig igazuk van.

De Jens Stoltenberg elég mélyre ásta le a mércét ahhoz, hogy ezt akár még Iohannis is megüsse, esetleges megválasztása (értsd: kinevezése) a meglehetősen nagyra pumpált személyes hiúságának táplálásán túlmenően, nem oszt, nem szoroz. Mircea Geoană sem hagyott túl mély nyomokat” – mutatott rá az elemző, a NATO jelenlegi főtitkár-helyettesére utalva.

korábban írtuk

Kibökte Iohannis: megpályázza a NATO-főtitkári tisztséget
Kibökte Iohannis: megpályázza a NATO-főtitkári tisztséget

Több mint két héttel az erről napvilágot látott sajtóinformációkat követően Klaus Iohannis államfő megerősítette, hogy megpályázza az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) főtitkári tisztségét.

Pászkán Zsolt felhívta a figyelmet: az érdekesebb az, hogy a „jelentéktelenségbe visszazuhanástól való rettegésen” kívül milyen más erőhatások állhatnak e Iohannisra egyáltalán nem jellemző lépés mögött. „Vajon a személyes nagyravágyás volt-e olyan erős, hogy legyőzze Iohannis »nagyokkal« szembeni megfelelési kényszerét, szolgalelkűségét, és alapvető politikai gyávaságát, vagy az Egyesült Államok valamilyen – egyelőre homályos célú – játékában vállalt szerepet, egyfajta műnyúlként egy ismeretlen, csak sejthető összetételű agárversenyben? Az előbbi ellen szól, hogy eddig semmilyen jelét sem adta annak, miszerint lenne benne kellő politikai bátorság szembeszállni, nemcsak az Egyesült Államokkal, de nála kisebb jelentőségű szereplőkkel sem. Márpedig ha nem is hivatalosan, de az Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia és Németország politikai körei azt engedték – cáfolat nélkül – kiszivárogni, hogy a holland Mark Ruttét támogatják.

Idézet
E kiszivárogtatás előtt még csak-csak elképzelhető lett volna egy diplomáciai szintű bejelentkezés Iohannis, illetve a romániai, többé, vagy kevésbé formális hatalmi központok részéről (voltak is erre informális jelek és a zsigerből magyarellenes Iohannis budapesti látogatása sem volt véletlen), de utána?! Ráadásul úgy, hogy jelenleg Klaus Iohannis az egyetlen, aki hivatalosan is bejelentette, hogy indulni akar a tisztségért, ami azért egyszerre röhejes és kínos, mert ezzel sikerült tényleg a »stipi-stopi« szintjére zülleszteni a NATO-ban amúgy is erős demokráciadeficites kijelölési mechanizmust” – vélekedett Pászkán.

Rámutatott: ha nem volt egyeztetés erről a lépésről a kisebb-nagyobb „nagyokkal”, akkor

a mostani hivatalos bejelentkezés a NATO-tisztségre olyan nyílt szembeszegülés az előbbiek nyilvánosságra hozott „akaratával”, amire az eddig legfeljebb csak a kabátját nem elég gyorsan átvevő testőrrel keménykedő Klaus Iohannis egész eddigi politikai előéletében nem volt egyetlen példa sem.

„És mivel Iohannis elindítását a tisztségért a »Kelet« egyfajta ellenállásának állítják be a »Nyugattal« szemben, így pont akkor erősödne egy Kelet és Nyugat közötti szembenállás, amikor ez a katonai szövetség éppen katonai téren áll vesztésre egy katonai konfliktusban (Igen, tudom, hogy a NATO hivatalosan nem része az orosz–ukrán háborúnak; persze-persze!).

Idézet
Ha pedig ez egy egyeztetett lépés volt, akkor Iohannis ígéretet kaphatott, hogy a kisebb-nagyobb »nagyok« majd a »Kelet« akarata előtt »meghajolva« beadják a derekukat és ezzel mindenki »jól jár«: a Nyugat megjátssza a demokráciát, a Kelet pedig kap egy – nem túl jelentős – csontot.

Ez azt jelentené, hogy maga Mark Rutte is csak egy »műnyúl« egy műversenyben, ami szintén nem áll távol a Magyarország térdre kényszerítéséről fantáziálgató holland politikus jellemétől” – hívta fel a figyelmet az elemző.

Pászkán Zsolt hozzátette: végül

az a hipotézis sem zárható ki, hogy ez az egész „cirkusz” egy harmadik, egyelőre homályos okokból háttérben tartott jelöltnek akarja megteremteni a kedvező feltételeket.

„Az ok az lehet, hogy végül »kompromisszumos« megoldásként legyen elutasíthatatlan úgy a »Kelet«, mint a »Nyugat” számára, az Egyesült Államok pedig majd valamilyen EU-s tisztséggel (minő irónia!) fogja »jutalmazni« a két »műnyulat«. A következő napokban, hetekben – valószínűleg – tisztábban fogunk látni” – mutatott rá Pászkán Zsolt a Krónikának.

Kathleen Kavalec amerikai nagykövet szerdán úgy ntilatkozott: az Amerikai Egyesült Államok nagyra becsüli Klaus Iohannist. A diplomatát Suceava megyében tett látogatása reagáltatták újságírók az államfő előző napi bejelentésére, miszerint megpályázza a NATO főtitkári tisztségét. „Románia az USA kulcsfontosságú partnere a NATO-ban, a GDP 2,5 százalékát fordítja védelemre. Románia kulcsfontosságú szövetséges és partner ebben a határainkon zajló szörnyű háborúban, és a legnagyobb tisztelettel viseltetünk Iohannis elnök úr iránt” – válaszolta Kathleen Kavalec.

Traian Băsescu: az amerikaiaknak kellett volna bejelenteniük Iohannis jelölését

Traian Băsescu volt román elnök szerint Klaus Iohannis államfőnek a NATO-jelöltséghez a teljes külügyminisztériumot és a végrehajtó csapatot maga mögött kell tudnia, és

„feltétlenül” szükség van az észak-atlanti szövetség állam- és kormányfőinek reakciójára.

Arra a kérdésre, hogyan látja Klaus Iohannis bejelentését, és hogy szerinte a NATO-partnerekkel való konzultáció nélkül tette-e, Traian Băsescu azt mondta: „Ez az a része a nagy kockázatnak, amit ebben a nyilatkozatban látok. Ha ez egy már megkötött megállapodás lett volna, hogy lemondanak Rutte-ról, akkor ezt az amerikaiaknak kellett volna bejelenteniük. A NATO-n belül a jelölés egy politikai aktus, amelyért az Egyesült Államok, de a másik két atomhatalom, Franciaország és az Egyesült Királyság is felelős” – mondta Băsescu a DIGI24-nek.

Idézet
Személy szerint talán egy kicsit ironikusan mondanám: soha nem hittem, hogy meghirdetik a NATO-főtitkári poszt megüresedését, de látom, hogy meghirdették, és Iohannis úr megpályázta. Meglátjuk, mi lesz az eredmény”

– fogalmazott a volt elnök.

korábban írtuk

Iohannis „tízparancsolata”: a román elnök bemutatta, hogyan képzelné el a NATO jövőjét főtitkárként
Iohannis „tízparancsolata”: a román elnök bemutatta, hogyan képzelné el a NATO jövőjét főtitkárként

Tízpontos tervet vázolt fel Klaus Iohannis román államfő a NATO jövőjével kapcsolatosan, miután kedden hivatalosan is bejelentette, hogy harcba száll a katonai szövetség főtitkári tisztségéért.

Az esélyek kapcsán Băsescu a fő kihívót, Mark Rutte leköszönő holland miniszterelnököt említette. „Sok mindent kellene tudnom a szövetségesektől ahhoz, hogy értékelni tudjam az esélyeket. Azt mondanám, hogy ha Iohannis jelölése megkérdőjelezi Rutte jelenlétét a NATO-főtitkárság élén, az rendben van. Rutte egy olyan ember, aki megveti Romániát, és nem szabad elfogadnunk a jelenlétét semmilyen NATO- vagy EU-pozícióban. Eleget ártott Romániának” – szögezte le az exállamfő. Traian Băsescu hangsúlyozta, kemény munkára van szükség ahhoz, hogy az államfő a szövetségesek szintjén kampányolhasson.

Idézet
Ha Iohannis úgy tette meg a bejelentést, hogy nem rendelkezett a jelölésével kapcsolatos tárgyalási, külpolitikai stratégiával, akkor hibát követett el.

A posztot csak komoly tárgyalásokkal lehet megkapni, ahol a külügyminisztérium tartja kézben a stratégia megvalósítását, az összes nagykövettel, az összes főosztályával. Bonyolult dolog ilyen pozíciókat megszerezni” – mondta Băsescu.

A volt elnök továbbá rámutatott, hogy külső reakcióknak is születniük kell. „Az állam- és kormányfők részéről feltétlenül kellett volna reakcióknak érkezniük. Nem szabad hallgatniuk, különösen akkor nem, ha sokan szimpatizálnak Ruttéval” – tette hozzá.

Cristian Pîrvulescu: jó esélyei vannak a román elnöknek

Cristian Pîrvulescu szerint ugyanakkor az államfőnek „nagyon jó” esélyei vannak a NATO-főtitkári posztért folytatott versenyben. A politikai elemző az Agerpres hírügynökségnek nyilatkozva

sakknagymesterhez hasonlította Klaus Iohannist, aki gondosan előkészíti a lépéseit.

Szerinte nem véletlen, hogy a román államfő a montenegrói elnökkel tartott találkozója után jelentette be a szándékát a NATO-főtitkári tisztség megpályázására. Ez azt jelezheti, hogy maga mögött tudja egy közép- és kelet-európai államokból álló koalíció támogatását – magyarázta. Pîrvulescu emlékeztetett arra, hogy Magyarország határozottan ellenzi az eddig legesélyesebbnek tartott Mark Rutte holland kormányfő NATO-főtitkárrá választását, és a balti államok, illetve Lengyelország is egy kelet-európai vezetőt látna szívesebben a katonai szövetség élén.

Idézet
Mindez azt mutatja, hogy fennáll a lehetősége egy olyan konfrontációnak Kelet és Nyugat között, amelyet senki sem akar. De ha Kelet egy erős és európai szinten elismert jelölttel áll elő, akkor szerintem Iohannis esélyei nagyon jók”

– jelentette ki a politikai elemző. Pîrvulescu úgy vélekedett, hogy a kelet-európai országok támogatni fogják Romániát ebben a versenyben, mindenekelőtt a balti államok, Lengyelország és várhatóan Magyarország is.

Szerinte Iohannis esélyeit növeli, hogy körültekintő és diplomatikus, amivel több nyugati ország támogatását is elnyerheti.

Megjegyezte: Mark Rutte ellen szólhat az is, hogy Hollandiában – szerinte – „szélsőséges” erők nyerték meg a választásokat. Az elemző úgy véli, a NATO-főtitkári posztról szóló alkudozások már elkezdődtek a tagállamok között. Szerinte a nyugati országok és a NATO érdeke egységet mutatni. „Tehát gyorsan túl kell lépniük a vitákon, és egy keleti jelölt nagyon erős, mert a Kelet most ki van téve az orosz támadásoknak” – magyarázta Pîrvulescu.

Kelemen Hunor: nem számít meglepetésnek az államfő bejelentése; feltűnhet egy harmadik jelölt is
Nem számít meglepetésnek Klaus Iohannis államfő bejelentése, miszerint megpályázza a NATO főtitkári tisztségét – jelentette ki Kelemen Hunor kedden este. Szerinte nem zárható ki, hogy bejelentkezik egy harmadik főtitkárjelölt is. Az RMDSZ elnöke a TVR Infónak nyilatkozott erről. Szerinte várható volt, hogy Iohannis előbb-utóbb elmondja az embereknek, milyen tervei vannak az államfői megbízatásának lejárta utáni időszakra. „Gondolom, senki számára nem volt meglepetés a bejelentése” – fogalmazott. Hozzátette, az elkövetkezőkben tárgyalások várhatók, tekintve, hogy Mark Rutte holland miniszterelnök és Klaus Iohannis személyében van „két erős jelölt” a NATO-főtitkári posztra. „Három-négy ország már bejelentette, hogy támogatja Mark Ruttét (..,). Lássuk, kik lesznek Klaus Iohannis támogatói, de mivel a főtitkár megválasztásához konszenzusra van szükség, tárgyalások várhatók” – magyarázta. Emlékeztetett, Törökország, Bulgária és Magyarország bejelentette, nem támogatja Mark Ruttét abban, hogy a NATO következő főtitkára legyen.
Kelemen Hunor szerint két erős jelölt esetén az is előfordulhat, hogy feltűnik egy harmadik, és a „meglepetésjelölt” körül alakul ki konszenzus. Az RMDSZ elnöke beszélt arról is, hogy a NATO leendő vezetőjének rátermett, kiegyensúlyozott személynek kell lennie, aki tud tárgyalni, jól kommunikál, az eltérő nézeteket valló emberek között is képes konszenzust teremteni. „Klaus Iohannis rendelkezik ezekkel az adottságokkal, az más kérdés, hogy olykor jobbra jelzett és balra ment. De szerepe volt bizonyos koalíciók létrehozásában és vetett véget koalícióknak” – fogalmazott a szövetségi elnök.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. július 19., péntek

Bár hajlamosak vagyunk elfelejteni, nem tűnt el nyomtalanul a koronavírus-fertőzés

Romániában egy hét alatt csaknem duplájára emelkedett az újonnan diagnosztizált koronavírus-fertőzések száma, ami a szakemberek szerint az omikron vírustörzs egy új alváltozatának megjelenésével áll összefüggésben.

Bár hajlamosak vagyunk elfelejteni, nem tűnt el nyomtalanul a koronavírus-fertőzés
2024. július 19., péntek

Intézkedéscsomaggal tenné zavartalanná a villamosenergia szolgáltatását a kormány

A kormány azonnali és középtávú intézkedéseket tartalmazó tervet készít a polgárok és a gazdaság számára szükséges villamosenergia minden körülmények között történő biztosítására – jelentette be a kormányfő az energiaparancsnokság pénteki ülése után.

Intézkedéscsomaggal tenné zavartalanná a villamosenergia szolgáltatását a kormány
2024. július 19., péntek

Viharosra fordul az időjárás tizenegy megyében, de más régiókban is leszakadhat az ég

Fokozott légköri labilitásra vonatkozó elsőfokú, vagyis sárga figyelmeztetést adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország tíz megyéjére.

Viharosra fordul az időjárás tizenegy megyében, de más régiókban is leszakadhat az ég
2024. július 18., csütörtök

Fogorvosnő holttestére bukkantak a rendelőjében, valószínűleg meggyilkolták

A brăilai törvényszéki ügyészség szerint erőszakos halált halt az a nő, akinek holttestére július 16-án este bukkantak rá a város egyik fogorvosi rendelőjében.

Fogorvosnő holttestére bukkantak a rendelőjében, valószínűleg meggyilkolták
2024. július 18., csütörtök

Jelentős állami finanszírozás által valósul meg a találkozó, melyen a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház is részt vesz

A kormány csütörtöki ülésén jóváhagyta mintegy 7 millió lej átutalását a művelődési minisztériumnak különböző kulturális programok finanszírozására – jelentette be Mihai Constantin.

Jelentős állami finanszírozás által valósul meg a találkozó, melyen a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház is részt vesz
2024. július 18., csütörtök

Folytatná a Bukarest-Duna csatorna építését a román kormány

A román kormány folytatná a Bukarest-Duna-csatorna építését, december végéig aktualiztálják a beruházás megvalósíthatósági tanulmányát – közölte csütörtökön Sorin Grindeanu szállításügyi miniszter.

Folytatná a Bukarest-Duna csatorna építését a román kormány
2024. július 18., csütörtök

A cél az amerikai vízummentesség: kampányt indított a román kormány

Bejelentette Marcel Ciolacu miniszterelnök a csütörtöki kormányülés elején annak a kampánynak az elindítását, amellyel a cél az amerikai vízummentességi program (Visa Waiver) követelményeinek a teljesítése.

A cél az amerikai vízummentesség: kampányt indított a román kormány
2024. július 18., csütörtök

Augusztusban ismét feltöltik az élelmiszervásárlást szolgáló szociális kártyákat

Augusztusban újabb 250 lejt töltenek fel az alapélelmiszerek és meleg étel vásárlására fordítható szociális kártyákra – közölte a csütörtöki kormányülés elején a miniszterelnök.

Augusztusban ismét feltöltik az élelmiszervásárlást szolgáló szociális kártyákat
2024. július 18., csütörtök

Csak augusztus végén derül ki, ki a PSD államfőjelöltje

Csak augusztus végén derül ki, kit küld harcba a kormány vezető erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) az év végén esedékes államfőválasztáson – ezt maga Marcel Ciolacu pártelnök-kormányfő jelentette be.

Csak augusztus végén derül ki, ki a PSD államfőjelöltje
2024. július 18., csütörtök

Arafat: naponta 1000–1500-zal többen hívnak mentőt a rendkívüli hőség miatt

A rendkívüli hőség miatt naponta 1000–1500-zal több hívást kapnak a mentőszolgálatok – jelentette ki Raed Arafat.

Arafat: naponta 1000–1500-zal többen hívnak mentőt a rendkívüli hőség miatt