Emellett nem szabad megfeledkeznünk az Északi-tengerről és a Nyugat-Balkánról sem, mert ezek jelentősége biztonságunk szempontjából tagadhatatlan. A jövőben fokozni fogjuk az együttműködést partnereinkkel, és ambiciózusabb partnerségi menetrendet fogunk kialakítani. A kiszolgáltatott és veszélyeztetett embereknek konkrét és időben elért eredményekre van szükségük. A déli szomszédságunkban élőknek folyamatos elkötelezettségre, támogatásra és párbeszédre van szükségük. És hasonlóan gondolkodó partnereink – elsősorban az indo-csendes-óceáni térségben élők – lesznek az elsők, akikkel együtt fogunk dolgozni a nemzetközi jog és a szabályokon alapuló rend fenntartásán. Ezután továbbfejlesztjük a válságmegelőzést és -kezelést, mint a biztonság és stabilitás előmozdításának eszközeit a Szövetség számára stratégiai jelentőségű régiókban” – mutatott rá.

A máspdik pont szerint

„Ezt úgy tudjuk elérni, hogy bármilyen támogatást nyújtunk, amire szükség van, bármeddig is tart. Erkölcsi, politikai és stratégiai kötelességünk annak biztosítása is, hogy Ukrajna folyamatosan haladjon előre a jövőbeni NATO-tagság, valamint az uniós tagság felé vezető úton” - hangsúlyozta.

A harmadik pontban rámutatott: javítanunk kell az interoperabilitást, és gyorsan ki kell alakítanunk egy erős védelmi ipari bázist a szövetségen belül.

„Ez a készletek feltöltésének, az elrettentő és védelmi képességeink növelésének, valamint Ukrajna támogatásának egymást kiegészítő céljait szolgálná. Ösztönözni fogjuk továbbá egy erősebb és ütőképesebb európai védelmi ipar kialakulását, amely kiegészíti a NATO-t és interoperábilis a NATO-val” - tudatta.

A negyedik pontban kifejti:

„Mindannyiunknak mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a védelmi kiadások tekintetében a lehető leghamarabb elérjük a GDP 2 százalékának megfelelő minimumot, és legalább 20%-ot fektessünk be a fő felszerelésekbe. A megfelelő finanszírozásnak eredményorientáltnak kell lennie, és hatékonyságnöveléssel kell párosulnia” – szögezte le.

korábban írtuk

Kibökte Iohannis: megpályázza a NATO-főtitkári tisztséget

Több mint két héttel az erről napvilágot látott sajtóinformációkat követően Klaus Iohannis államfő megerősítette, hogy megpályázza az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) főtitkári tisztségét.

Az ötödik pont szerint

A hatodikban azt hangsúlyozza: mivel az erősebb szövetség olyan szövetség, amelyben az egység, a szolidaritás és a transzatlanti kapcsolatok párhuzamosan működnek és erősítik egymást, nagyobb hangsúlyt fogunk fektetni a politikai konzultációra és koordinációra. Ez magában foglalja a NATO valamennyi érintett szervének hozzájárulását, a politikai és katonai struktúrák közötti megerősített párbeszéd alapján.

A hetedik pont szerint

„A két szervezet közötti természetes rokonság és a közös érdekek sokasága arra kötelez bennünket, hogy a magas szintű kötelezettségvállalás, az intézményi együttműködés és a párbeszéd megfelelő keverékén alapuló kapcsolatunk dinamikáját erősítsük” – fogalmazott.

A nyolcadik pont kifejti:

„Mindezt azonban úgy kell tennie, hogy közben az éghajlatváltozással és annak biztonsági következményeivel is foglalkoznia kell. Jelentősen javítanunk kell a kibervédelmet, ami tovább erősíti a védelmi pozícióinkat. Értékalapú szövetségként pedig komolyan be kell fektetnünk az emberi biztonságra vonatkozó menetrend minden részébe, a méltóságot és a befogadást tartva a középpontban” – vázolta fel Iohannis.

A kilencedik pont szerint

Az utolsó pont rámutat: szövetségünk folyamatos kiigazítását saját munkamódszereink önvizsgálatával kell kísérnie.

„A NATO napirendjének fő előmozdítóiként a szövetségesek azok, akik döntenek a tanácskozások lefolytatásának és a döntések előkészítésének új módjairól, miközben biztosítják a kiegyensúlyozott földrajzi képviseletet” – fogalmazott Iohannis, hozzátéve, hogy eljött az idő, hogy a NATO-t felkészítsük a jövőre.