Kit látna az utódjaként? Robert Golob szlovén miniszterelnök Jens Stoltenberg NATO-főtitkár oldalán
Fotó: NATO.int
Megtörténhet, hogy újabb ország áll be a NATO főtitkári tisztségére pályázó román államfő, Klaus Iohannis mögé: a szlovén miniszterelnök nem zárta ki, hogy országa inkább Iohannist támogassa.
2024. március 22., 10:012024. március 22., 10:01
2024. március 22., 14:172024. március 22., 14:17
Robert Golob szlovén kormányfő egy csütörtöki nyilatkozatban nyitva hagyta annak lehetőségét, hogy országa támogatni fogja Klaus Iohannis elnök NATO-vezetői jelöltségét, noha
Klaus Iohannis államfő az Európai Tanács csütörtöki ülése előtt kijelentette, hogy a NATO jövőjével kapcsolatos elképzelése némileg eltér a katonai szövetség főtitkári tisztségére szintén pályázó Mark Ruttéétól.
Golob csütörtökön találkozott Jens Stoltenberg jelenlegi NATO-főtitkárral, és a közös sajtótájékoztatón egy szlovén újságíró megkérdezte a miniszterelnököt, hogy támogatja-e Mark Ruttét.
„Ami az új főtitkárt illeti, az igazság az, hogy körülbelül egy hónappal ezelőtt kifejeztük támogatásunkat Mark Rutte iránt. Az igazság az, hogy akkor Rutte úr volt az egyetlen jelölt, így nyilvánvalóan nem haboztunk akkor kifejezni a támogatásunkat” – mutatott rá Robert Golob.
Időközben azonban Klaus Iohannis is bejelentette indulási szándékát.
„Nagyon komolyan vettük” – mondta a szlovén miniszterelnök, kifejtve, hogy
„És ezt (a NATO vezetésére való jelölést – a szerk.) továbbra is vizsgáljuk, ami azt jelenti, hogy most, hogy két jelölt van, mindkettőt komolyan fogjuk venni” – mondta a szlovén kormányfő.
Minél erősebb az RMDSZ képviselete a romániai politikában, annál jobban lehet támaszkodni a pártra a kétoldalú kapcsolatok továbbfejlesztésében – jelentette ki Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter pénteken Sepsiszentgyörgyön.
„Nem azt mondjuk, hogy felülvizsgáljuk a döntésünket, de mindkettőt megvizsgáljuk, és a végén egyhangú döntést kell majd hozni” – mondta Golob.
Azt mondta, Szlovénia mindent megtesz annak a jelöltnek a támogatásáért, aki a legtöbb szavazatot kapja.
„Jelenleg úgy tűnik, hogy ez Mark Rutte lesz. De azt mondanám, hogy még néhány hetet várnunk kell, hogy döntő legyen” – tette hozzá a szlovén kormányfő, utalva arra, hogy egyelőre nyílt verseny van a holland miniszterelnök és Klaus Iohannis államfő között, és lehetséges a fordulat.
Mint arról beszámoltunk, a román államfő március 12-én jelentette be indulási szándékát.
Mint elmondta,
Megfogalmazása szerint „teljes felelősséggel” pályázza meg a tisztséget, és döntése mögött szerinte „Románia teljesítménye, két államelnöki mandátuma során szerzett tapasztalata” áll, továbbá az, hogy „alapvetően tudatában van” a NATO előtt tornyosuló kihívásoknak.
Úgy döntött, hogy indul a NATO-főtitkári tisztségért folyó versenyben – jelentette be kedden Klaus Iohannis, Románia idén leköszönő elnöke.
Klaus Iohannis sajtónyilatkozatában kifejtette, itt az ideje, hogy Románia „még felelősségteljesebb szerepet vállaljon az euroatlanti vezető struktúrákban”. Úgy vélekedett, hogy a gyökeres változásokon átment, „kiszámítható és megbízható szövetséges” Románia esetében „legitim törekvésnek” számít a katonai szervezet főtitkári tisztségének megpályázása. Hozzátette, Oroszország súlyos és hosszú távú fenyegetést jelent Európa számára, éppen ezért a kontinens lakossága az elmúlt évtizedek legveszélyesebb időszakát éli.
„Egy ebből a régióból érkező, kiegyensúlyozott, erős és befolyásos képviselettel a szövetség képes lesz a legjobb döntések meghozatalára, amelyek megoldást adhatnak valamennyi tagállam szükségleteire és aggodalmaira” – jelentette ki a román elnök. Hozzátette, Románia megérdemli, hogy az euroatlanti struktúrák vezetésében képviseltesse magát, ugyanis az ország az elmúlt két évtizedben radikális változásokon ment keresztül, és tapasztalatával hozzájárulhat a kihívásokra és fenyegetésekre adható lehetséges válaszok kidolgozásához.
Klaus Iohannis román elnök nem lenne alkalmas NATO-főtitkárnak – jelentette ki a Krónikának Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet elemzője. A Románia-szakértő szerint Iohannisnak a tisztség megpályázásáról tett bejelentése hatalmi játszma része lehet.
A Krónikának Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet elemzője úgy nyilatkozott: Iohannis nem alkalmas a NATO főtitkári tisztségére.
Leszögezte:
Még Románia elnöki tisztségére is alkalmatlan volt; az, hogy mindkét mandátumot behúzta, inkább annak az olcsó politikusi kampánybókolásnak a cáfolata, hogy a választóknak mindig igazuk van. De Jens Stoltenberg elég mélyre ásta le a mércét ahhoz, hogy ezt akár még Iohannis is megüsse, esetleges megválasztása (értsd: kinevezése), a meglehetősen nagyra pumpált személyes hiúságának táplálásán túlmenően, nem oszt, nem szoroz. Mircea Geoană sem hagyott túl mély nyomokat – mutatott rá az elemző.
Iohannist a balti államok, Lengyelország, Bulgária, Törökország és Magyarország támogathatja, ugyanakkor a 32 tagállam közül 20 – köztük a legbefolyásosabb Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Németország és Franciaország – Mark Rutte mellett tette le a garast.
Tízpontos tervet vázolt fel Klaus Iohannis román államfő a NATO jövőjével kapcsolatosan, miután kedden hivatalosan is bejelentette, hogy harcba száll a katonai szövetség főtitkári tisztségéért.
Vajon megtörténhet, hogy Klaus Iohannis a NATO főtitkára lesz, ráadásul magyar támogatással? Jelen állás szerint akár még ez is bekövetkezhet, bár a valószínűsége azért nem nevezhető egetverőnek.
Péter apostol sírjánál kezdődik, majd a Szent Péter téren folytatódik XIV. Leó jelképekben gazdag beiktatási szertartása, amely politikai találkozókra is lehetőséget ad vasárnap.
Romániai idő szerint szombaton 11 óráig több mint 270 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Nem kívánta kommentálni a Krónika kérdésére az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma (DHS) azt az értesülést, miszerint Romániának a vízummentességi programból való kizárásához hozzájárult a tavalyi elnökválasztás eredményének érvénytelenítése.
Romániai idő szerint pénteken 21 óráig több mint 200 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójának első napján – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
A szemben álló felek ezer-ezer fős hadifogolycserében állapodtak meg Isztambulban, az orosz-ukrán tárgyalásokon – jelentette be Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője pénteken, a tárgyalások befejezése után az orosz sajtónak.
13 óra környékén meghaladta az 50 ezret a külföldi szavazókörökben urnákhoz járuló román állampolgárok száma, így a 3139 levélvokssal együtt már 55 ezerhez közelített a szavazatok száma.
A tavalyi elnökválasztás érvénytelenítéséhez kapcsolódó botrány is hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok kizárta Romániát a vízummentességi rendszerből.
Az izraeli hadsereg csütörtökön fokozta a Gázai övezetben folyó hadműveleteket, amelyek során több mint 100 ember halt meg, miközben Donald Trump amerikai elnök „szabadságövezet” létrehozását javasolta az enklávéban.
Romániai idő szerint csütörtökön 22 órakor megnyílt az első külképviseleti szavazóhelyiség az új-zélandi Aucklandben, és ezzel elkezdődött a külföldi szavazás az elnökválasztás második fordulójában.
Ukrajna Rusztem Umerov védelmi miniszter vezetésével küld delegációt Isztambulba, hogy pénteken tárgyalásokat folytasson az orosz féllel – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtöki ankarai sajtótájékoztatóján.
szóljon hozzá!