Szilágyi Péter (archív felvétel)
Fotó: Árvai Károly/kormany.hu
Az identitás erősítése, a külhoni magyar családok segítése és a szülőföldön maradás támogatása áll a magyar nemzetpolitika középpontjában – mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára hétfőn Martonvásáron, a Kisebbségvédelem Európában címmel tartott nyári egyetem megnyitóján.
2018. július 09., 15:372018. július 09., 15:37
2018. július 09., 15:402018. július 09., 15:40
Szilágyi Péter előadásában hangsúlyozta: a magyar kultúra és oktatás terén 1,1 milliárd forintból háromezer szervezetet, csaknem 200 millió forintból pedig mintegy háromszáz ifjúsági szervezetet és mintegy 250 millió forintból 260 magyarországi település 300 külhoni magyar településsel közösen megvalósított programját támogatta az anyaország. Arról is beszélt:
Emlékeztetett: 2018-ban a külhoni magyar családok évét is meghirdették, melynek keretében egymilliárd forintot fordítanak a külhoni magyar családok támogatására, valamint az év elejétől az anyasági támogatást és a babakötvényt is elérhetővé tették a külhoni magyarok számára. Kitért arra is, hogy a Petőfi Sándor- és a Kőrösi Csoma Sándor-programban egyaránt növelték az ösztöndíjasok számát.
A helyettes államtitkár előadásában arra is rámutatott:
Szilágyi Péter indoklásként felidézte: a közelmúltban a román bíróság öt év börtönre ítélte a terrorizmussal vádolt székelyföldi aktivistákat, Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt, elutasították a katolikus egyház keresetét a Batthyáneum könyvtár visszaszolgáltatása ügyében, a Bánffy-családnak 2007-ben visszaszolgáltatott több mint 9000 hektárnyi erdő újra a román állam tulajdonába került, a Maros megyei önkormányzat elnöke pedig több mint 42 ezer lejes bírságot kapott székely zászló kitűzése miatt.
Csóti György, a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója a nyári egyetemet megnyitó köszöntőjében felidézte: a rendszerváltozás idején a nemzetpolitikával foglalkozók felismerték, hogy a külhoni magyarság fennmaradásának egyetlen biztosítéka a tényleges és teljes körű autonómia.
– tette hozzá. A Kisebbségvédelem Európában című, a Kisebbségi Jogvédő Intézet és a Nemzetpolitikai Kutatóintézet által hetedik alkalommal megrendezett nyári egyetemen a Fejér megyei Martonvásáron péntekig többek közt szó lesz az elmúlt huszonöt év kisebbségvédelmi erőfeszítéseiről, az Európai Parlamentben folyó kisebbségvédelmi munkáról, a Minority SafePack kezdeményezésről, és több aktuális külhoni témáról is.
Ukrajnának késő tavasszal vagy kora nyáron újabb orosz offenzívára kell számítania, amely az ukrajnai Donbasz keleti régiója körül összpontosul majd – állította Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés (HUR) főnöke.
Az Izrael és a Hamász közötti, tűzszünetről és túszmegállapodásról szóló kairói tárgyalásokon „jelentős előrelépés” történt, és számos vitás kérdésben konszenzus született – jelentette az Al Qahera News.
Ukrajnának semmi köze a zaporizzsjai atomerőműben vasárnap történt incidensekhez – jelentette ki vasárnap Andrij Juszov, az ukrán katonai hírszerzés szóvivője.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök azt közölte a kormány vasárnapi ülésének kezdetén, hogy egyetlen lépésre van a győzelem a Hamász elleni háborúban, és a terrorszervezet akadályozza a megállapodást.
Oroszország szombaton elítélte a moldovai, Dnyeszter menti szakadár terület egyik katonai létesítménye elleni dróntámadást, és az incidens kivizsgálását kérte.
A NATO főtitkára szerint Ukrajna dolga lesz majd annak eldöntése, hogy milyen kompromisszumokra hajlandó a háborút lezáró tárgyalásokon.
Kivonták az izraeli csapatok jelentős részét a Gázai övezetből – jelentette az izraeli hadsereg (IDF) szóvivője vasárnap.
Ukrajna kifogyhat a légvédelmi rakétákból, ha Oroszország folytatja intenzív, nagy hatótávolságú bombázó hadjáratát – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij elnök szombaton.
Újabb kormányellenes megmozdulásokat tartottak szombaton Izraelben, a tüntetők ismét Tel-Aviv, Cezárea és Haifa utcáira vonulva követelték Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök lemondását és az előrehozott választásokat.
Peter Pellegrini, a szlovák parlament és a második legnagyobb kormánypárt, a Hang (Hlas-SD) elnöke a leadott voksok 53,26 százalékával vezet a szlovák államfőválasztás szombaton tartott második, döntő fordulójában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!