Szijjártó Péter magyar és Teodor Meleşcanu román külügyminiszter augusztusi bukaresti megbeszélésén
Fotó: Külgazdasági és Külügyminisztérium
A magyar külpolitika kőkeményen kiáll a magyar érdekekért és a határon túl élő magyarok érdekeiért – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán az MTI-nek.
2017. szeptember 20., 09:342017. szeptember 20., 09:34
2017. szeptember 20., 09:362017. szeptember 20., 09:36
A tárcavezető New Yorkban részt vesz az ENSZ-közgyűlés 72. ülésszakán. Az ennek alkalmával román, valamint horvát kollégájával folytatott megbeszéléseiről beszámolva kifejtette: a magyar külpolitika nem hagyja magára a határokon túl élő magyarokat, és mindazokban a kérdésekben, amelyek fontosak a számukra, „a végsőkig kitartunk és nem engedjük, hogy a környező országokban folyamatosan a magyarokat sújtó döntéseket hozzanak”.
„Ennek Magyarország folyamatosan hangot ad a nemzetközi színtéren, az ezen országokkal szembeni nemzetközi nyomásgyakorlást folyamatosan szorgalmazza” – jelentette ki Szijjártó. Mint mondta, Románia esetében azért is „csalódást keltő” a marosvásárhelyi iskolával kapcsolatban kialakult helyzet, mert „a két ország között az elmúlt időszakban reményre okot adó, pozitív folyamatok indultak meg", és a két ország gazdasági egymásrautaltsága is világos. Szijjártó Péter kiemelte: Magyarország úgy tekint az ottani magyar közösségre, mint amely összeköti és nem elválasztja egymástól a két országot.
„A marosvásárhelyi iskola további működése kizárólag a román hatóságok és a román kormány jóindulatán, politikai akaratán múlik” – vélekedett a külügyminiszter. Úgy látja, ezért nem fogadható el semmiféle olyan magyarázat a román kormány részéről, amely valamifajta külső tényezőre fogná az iskola bezárását. Szijjártó Péter hozzátette: ezért továbbra is elvárja Magyarország a román kormánytól, hogy tegye meg azokat a szükséges lépéseket, amelyek nyomán az iskola tovább működhet.
A külügyminiszter emlékeztetett: több mint száz magyar gyermeknek kényszerűségből az utolsó pillanatban más iskolában kellett megkezdenie a tanulmányait. „Magyarország kormánya nemzetközi nyomásgyakorlás keretében világossá tette, hogy nem támogatja Románia OECD-tagságát” – közölte. Elmondta: a marosvásárhelyi katolikus iskola körül kialakult helyzetben a magyar kormány álláspontját a helyi magyarok álláspontja határozza meg, és kizárólag akkor hajlandó változtatni a kormány Románia OECD-tagságának blokkolásán, ha a helyi magyarok és a katolikus egyház képviselői azt jelzik, hogy a helyzetet megoldottnak tekintik. „Magyarország elvárja, hogy az ügyben Románia vegye elejét az esetleges nacionalista kitöréseknek" – fűzte hozzá.
A tárcavezető hangsúlyozta: lehet, hogy újdonságként hat, hogy a magyar külpolitika „kőkeményen kiáll” a magyar érdekekért és a határon túl élő magyarok érdekeiért, azonban a jövőben ez mindig így lesz, és „itt az ideje, hogy ehhez mindenki szokjon hozzá”.
Továbbra is többen szavaznak a diaszpórában a parlamenti választáson, mint négy évvel ezelőtt: a vasárnap 12 órás adatok szerint 243 904 román állampolgár adta le a voksát külföldön.
Terrortámadás lehetséges előkészületeire utaló aktivitást észleltek az ország keleti részén ؘ– jelentette be Szlovákia belügyminisztere.
Palesztinbarát tüntetők követelték a londoni Whitehallon a Gázai övezet elleni izraeli hadműveletek leállítását.
A parlamenti választásokon a külföldön szavazók száma szombaton este 20 órakor meghaladta a 145 ezret, a statisztikák szerint többen járulnak az urnákhoz a diaszpórából, mint négy évvel ezelőtt.
Orbán Viktor miniszterelnököt a jövő héten audiencián fogadja Ferenc pápa Rómában – erősítette meg az MTI-nek Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke szombaton.
Az ukrán katonai hírszerzés egységei sikeres légicsapásokat mértek a Krím félszigeten három nagy értékű orosz radarrendszerre – jelentette szombaton az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főcsoportfőnöksége.
A Központi Választási Iroda (BEC) tájékoztatása szerint szombaton délig 27 277 választópolgár voksolt a külföldi szavazóhelyiségekben vagy levélben a parlamenti választásokon.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint elképzelhető egy olyan tűzszüneti megoldás, amelynek alapján a NATO „védőernyő” alá vehetné a kijevi kormány által ellenőrzött ukrajnai területeket.
A svéd rendőrség közlése szerint azonosítatlan típusú drón péntek reggel átrepült a stockholmi orosz nagykövetség fölött és festéket dobott az épületre.
Romániai idő szerint pénteken 20 órakor elkezdődött a külképviseleti szavazás a parlamenti választásokon; elsőként az új-zélandi Auckland városában kialakított szavazókörzetet nyitották meg.
szóljon hozzá!