Fotó: gov.ro
Ukrajna jelentős előrelépést ért el, de nem szabad alábecsülni Oroszországot, amelynek hadserege folytatja az ukrán városok, civilek és a kritikus infrastruktúra elleni rakétatámadásokat – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerdán, a NATO-tagállamok külügyminisztereinek kétnapos bukaresti értekezletét lezáró sajtótájékoztatón.
2022. november 30., 16:172022. november 30., 16:17
Az észak-atlanti szövetség vezetőjének beszámolója szerint az értekezlet résztvevői egyetértettek abban, hogy az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás továbbra is alapvető fontosságú, különösen a légvédelem terén. Elmondta: arról is döntés született Bukarestben, hogy a NATO üzemanyaggal és áramfejlesztőkkel is segíti a háború sújtotta országot.
Az Ukrajna NATO-csatlakozásának időpontjával kapcsolatos kérdésre válaszolva Jens Stoltenberg azt mondta: egyelőre az a legsürgősebb feladat, hogy „Ukrajna szuverén, demokratikus és független európai nemzetként győzedelmeskedjen” az Oroszország által elindított háborúban. „Ehhez a lehető legtöbb katonai, gazdasági, pénzügyi és humanitárius támogatást kell biztosítanunk, és most pontosan ezt tesszük” – fűzte hozzá.
Beszámolt arról is, hogy Finnország és Svédország csatlakozási folyamata a végéhez közeledik. „Eljött az ideje, hogy a szövetség teljes jogú tagjaiként üdvözöljük őket” – fogalmazott.
Tobias Billström svéd külügyminiszter kijelentette szerdán Bukarestben, hogy országa kész hozzájárulni Európa és a világ biztonságához, amikor teljes jogú tagja lesz az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének.
Kínával kapcsolatban Stoltenberg elmondta, hogy a NATO nem tekinti Pekinget ellenfélnek, és tárgyalni fog vele, ha a szövetség érdeke ezt megkívánja, de figyelmeztetett, hogy csökkenteni kell a Kínától való függőséget. Hozzátette, hogy Bukarestben a külügyminiszterek megvitatták Kína ambiciózus katonai fejlesztéseit, technológiai fejlődését, valamint növekvő hibrid és kibertevékenységét – írja az Agerpres.
„Az ukrajnai háború megmutatta, hogy mennyire veszélyes az orosz gáztól való függőségünk. Ennek arra kellene késztetnie bennünket, hogy vizsgáljuk felül a más önkényuralmi rendszerektől, köztük Kínától való függőségünket az ellátási láncok, a technológia vagy az infrastruktúra tekintetében. Természetesen továbbra is folytatjuk a kereskedelmet és a gazdasági tárgyalásokat Kínával, de tisztában kell lennünk a függőségünkkel. Csökkentenünk kell a sebezhetőségünket és fel kell mérnünk a kockázatokat” – fejtette ki a NATO főtitkára.
Jens Stoltenberg végül megköszönte Romániának, hogy „kiváló házigazdája” volt a külügyminiszterek értekezletének. „Ez Románia NATO iránti erős elkötelezettségét mutatja” – fogalmazott a NATO vezetője.
Olasz külügyminiszter: meg kell állítanunk az oroszokat a Nyugat-Balkánon
Európának meg kellene erősítenie jelenlétét a Nyugat-Balkánon, hogy korlátozza Oroszország befolyását - jelentette ki szerdán Bukarestben Antonio Tajani olasz külügyminiszter. A NATO-külügyminiszterek Bukarestben zajló értekezletének második napján Tajani kifejtette, a Nyugat-Balkán stabilitása nagyon fontos a béke megőrzése szempontjából. „Meg kell állítanunk az oroszokat a Nyugat-Balkánon, Európa fokozott jelenlétére van szükségünk” – fogalmazott.
„Meg kell védenünk az összes nyugat-balkáni és Ukrajnához közeli országot, mert ebben az időszakban nagy jelentősége van az együttműködésünknek, ami erős üzenet Oroszország felé” – mondta az olasz diplomácia vezetője annak kapcsán, hogy a bukaresti találkozó második napjára meghívták olyan NATO-partnerek külügyminisztereit is, mint Bosznia-Hercegovina, Grúzia és a Moldovai Köztársaság.
Bosznia-Hercegovina az 1990-es évek balkáni háborúja óta nem ment keresztül a mostanihoz hasonlóan súlyos politikai válságon; a boszniai szerbek ugyanis hallgatólagos orosz támogatással, hosszú ideje tartó elszakadási törekvéseik részeként szembefordultak az állami intézményekkel. A találkozón részt vevő Bisera Turković boszniai külügyminiszter szerdán aggodalmát fejezte ki ezzel kapcsolatban. Azt mondta, Bosznia-Hercegovina kormányában vannak, akik „Oroszország megbízottjai”. „Mélyen megosztott az országunk” – mondta a nyugat-balkáni állam külügyminisztere.
Több mint 650 ezer hátrányos helyzetű családból származó óvodás és iskolás részesül idén az 500 lej értékű tanszertámogatásból.
A legfelsőbb bíróság szerdai döntése értelmében vizsgálati fogságban marad Marta Dalida Achim, a tisztségéből felfüggesztett ügyvédnő, aki a gyanú szerint bérgyilkost fogadott a fia haláláért általa felelősnek tartott három személy meggyilkolására.
Magánrendelőt tervez nyitni Nelu Tătaru volt egészségügyi miniszter, miután a legfelsőbb bíróság megtiltotta, hogy állami kórházakban gyakorolja a szakmáját.
Döntő házként fogadta el szerdán a szenátus a harminckét F-35-ös repülőgép beszerzéséről szóló törvénytervezetet.
Tehéntejből készült sajtot hívnak vissza a Carrefour üzletlánc boltjaiból, miután Listeria monocytogenes baktériumot találtak benne.
A gyanú mellett egyértelmű bizonyítékok vannak arra vonatkozóan, hogy George Simion, az AUR elnöke találkozott az orosz katonai hírszerzés tisztjeivel, és békés tüntetéseket, választási felvonulásokat próbált eltéríteni.
Nagyon is igazak a romániai választásokba való orosz beavatkozási kísérletekről szóló hírek – jelentette ki a Krónikának Barabás T. János elemző.
Tíz diákból hét állítja, hogy iskolai bántalmazás áldozata volt. A leggyakrabban említett ok, hogy az elkövető pénzt vagy értéktárgyakat akar szerezni. Az az elkövető, aki egy friss tanulmány szerint az esetek 94 százalékában egykor maga is áldozat volt.
Sorin Moldovan, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselője kedden kijelentette, hogy 2030-ban érkeznek Romániába az első amerikai F-35-ös vadászgépek, amelyek beszerzéséről aznap fogadott el törvénytervezetet a képviselőház.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) törvénymódosítással kitiltaná a játéktermekből a 21 év alatti fiatalokat is – közölte kedden Adrian Cozma képviselő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!