Nagy a tét. Mark Rubio szerint a keddi tárgyalások nyomán eldől, hogy feloldják a katonai támogatás szüneteltetését vagy sem
Fotó: X/Marco Rubio
Az Egyesült Államok hallani akarja, hogy Ukrajna milyen engedményekre lenne hajlandó az Oroszországgal folytatott háború befejezéséről szóló tárgyalásokon – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter a két ország keddi, nagy tétekkel teli találkozója előtt.
2025. március 11., 08:582025. március 11., 08:58
2025. március 11., 10:582025. március 11., 10:58
„Tényleg meg akarjuk állapítani, hogy hol állnak ebben a kérdésben, és mit hajlandók tenni a béke érdekében” – mondta Rubio hétfőn újságíróknak a CNN szerint.
Ukrajnának le kell mondania Oroszország által 2014 óta elfoglalt egyes területekről a háború befejezéséhez – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter hétfőn, úton a Szaúd-Arábiába szervezett béketárgyalásokra.
Rubio szerint az engedmények „az egyetlen út” a 2022 februárjában indult teljes körű orosz invázió lezárásához, amely közel egymillió ember életét követelte mindkét oldalon, és a második világháború óta a legnagyobb háború Európában.
Ami Ukrajnát illeti, Kijev régóta kizárja, hogy olyan tűzszüneti megállapodás szülessen, amely területi veszteségekkel járna, beleértve a Krím-félszigetet, amelyet Vlagyimir Putyin orosz elnök még 2014-ben elcsatolt. Az ukrán kormány ehelyett „igazságos békét” követel, amelyben Moszkva háborús jóvátételt fizetne a három éve zajló pusztító háborúért.
Donald Trump amerikai elnök, JD Vance alelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vitába torkollt ovális irodai találkozóját követően az Egyesült Államok bejelentette, hogy „szünetelteti” a Kijevvel folytatott katonai segítségnyújtást és hírszerzési információcserét. Oroszország a felfüggesztés bevezetése óta eltelt időszakban is folytatta az Ukrajna elleni halálos támadássorozatát.
A lépés Trump hetek óta tartó, Zelenszkijjel szembeni bírálatait követte, és azután hozta meg, hogy Rubio, Mike Waltz nemzetbiztonsági tanácsadó és Steve Witkoff különmegbízott Rijádban magas szintű orosz delegációval ült le tárgyalni – ukrán részvétel nélkül.
Hétfőn Rubio azt mondta, hogy
„Azt hiszem, ha jól zajlik a találkozó, amelytől jól érezzük magunkat, és amelyről beszámolhatunk az elnöknek, akkor szerintem döntések születnek majd a szüneteltetéssel kapcsolatban” – mondta.
A CNN arról számolt be, hogy az Egyesült Államok továbbra is megosztja Ukrajnával azokat a hírszerzési információkat, amelyek segíthetik csapatai védelmét, de két amerikai védelmi tisztségviselő szerint „visszavett” minden olyan hírszerzési információ megosztásából, amelyet Kijev az orosz erők elleni támadáshoz használhatna.
„Remélem, hogy holnap egy igazán jó találkozónk lesz, és hamarosan máshol tartunk” – mondta Rubio.
– mondta az amerikai diplomácia vezetője.
– mondta Rubio, hozzátéve, hogy „nem fog semmilyen feltételt támasztani azzal kapcsolatban, hogy mit kell tenniük”.
A vezető amerikai diplomata elismerte, hogy azok a lépések, amelyekre Ukrajna hajlandó lenne, „összeegyeztethetetlenek lehetnek azzal, amire az oroszok hajlandóak”.
„Ezt kell kiderítenünk. Nem az X-en fogjuk kideríteni. Nem a médiában, sajtótájékoztatókon fogjuk kideríteni. Zárt szobákban kell megtudnunk” – tette hozzá Rubio, alig több mint egy héttel azt követően, hogy Trump és Zelenszkij találkozója a kamerák előtt félresiklott.
Rubio szerint a beszélgetés nem lesz túlságosan részletes – „nem fogunk egy szobában ülve vonalakat rajzolni egy térképre” –, de
Ez pedig elég jó értékelést ad majd arról, hogy valójában milyen messze vagyunk egymástól”.
Zelenszkij múlt csütörtökön az X-en közzétett bejegyzésében azt mondta, reméli, hogy a találkozó „értelmes” lesz.
„Ukrajna a háború első pillanata óta békére törekszik, és mi mindig is kijelentettük, hogy a háború kizárólag Oroszország miatt tart. Ukrajna nemcsak kész megtenni a békéhez szükséges lépéseket, hanem mi is javasoljuk ezeket a lépéseket” – mondta. Zelenszkij várhatóan nem vesz részt a keddi találkozón, bár Szaúd-Arábiában tartózkodik.
Különben
„Zelenszkij levelet küldött az elnöknek. Bocsánatot kért az egész incidensért, ami az Ovális Irodában történt. Azt hiszem, ez fontos lépés volt” – mondta Witkoff.
A Fehér Ház vezető tisztségviselői a február 28-i ovális irodai összecsapást követően bocsánatkérést követeltek Zelenszkijtől. Az ukrán elnök március 4-én békülékeny nyilatkozatot adott ki, amelyben „sajnálatosnak” nevezte az incidenst, és kijelentette, hogy Trump „erős vezetése” alatt kész a békéért dolgozni.
Nem világos, hogy Witkoff ezt a nyilatkozatot értelmezte-e bocsánatkérésként, vagy a Zelenszkij és Trump közötti egyéb kommunikációra utalt.
Witkoff azt is elmondta, hogy
„Szeretném ezt előrelépésként jellemezni ... Remélem, hogy lesz megállapodás” – mondta Witkoff.
„Várakozásaink szerint a két fél jelentős előrelépést fog elérni a tárgyalások során” – tette hozzá.
„Ami az asztalon van, amit fontos megvitatni, az nyilvánvalóan az ukránok biztonsági protokolljai, ez érdekli őket .... Ezek nem bonyolult dolgok” – mondta Witkoff.
Az ukrán-amerikai kapcsolatok mélypontra jutottak a Fehér Házi összecsapást követően, mivel Washington szüneteltette a Kijevnek nyújtott katonai segélyeket és leállította a kritikus hírszerzési információk megosztását. Witkoff az interjúban korábban azt állította, hogy az Egyesült Államok nem állította le a védelmi célokra szükséges hírszerzési információk megosztását.
Eközben Ukrajna kedden kora reggel az orosz fővárost vette célba az eddigi legnagyobbnak tűnő dróntámadásban, ami miatt lezárták a várost kiszolgáló két repülőteret, tüzeket okozott és házakat rongált meg – közölték tisztségviselők és a média.
A háború kezdete óta a legnagyobb szabású dróntámadás érte keddre virradóan Oroszországot, a moszkvai katonai tárca szerint 337, pilóta nélküli ukrán repülőszerkezetet lőttek le az ország légterében. Egy ember életét vesztette, többen megsebesültek, lakóépületek rongálódtak meg.
Az orosz légvédelem 91 olyan drónt semmisített meg az éjszaka, amely Moszkva felé tartott. Emellett a kurszki régió légterében 126, a brajnszkiéban 38, a belgorodiéban 25, a rjazanyiéban 22, a kalugaiéban 10, a lipeckiében és az orjoliéban nyolc-nyolc, a voronyezsiében hat, a Nyizsnyij Novgorod-iéban pedig három távirányítású repülőszerkezetet semlegesítettek.
„Az ellenséges drónok Moszkva elleni legnagyobb szabású támadását visszaverték, több száz harci drónt lőttek le a különböző területeken” – írta Szergej Szobjanyin, az orosz főváros polgármestere Telegram-csatornáján.
A csapásmérő eszközök között több repülőgép típusú Ljutij drón volt. A Kommerszant hírportál szerint ezeket robbanótöltet mellett srapnellel is felszerelték, a cél tehát valószínűleg az volt, hogy a támadásnak minél több emberi áldozata legyen.
Moszkva régiójában egy ember életét vesztette, kilenc pedig megsebesült a támadásban. A domogyedovói vasútállomáson a forgalom leállt a vasúti pálya megrongálódása miatt, később a vonatok ritkított menetrend szerint újra el kezdtek közlekedni.
Tűz ütött ki a Domogyedovo területén lévő Miratorg húsfeldolgozó parkolójában.
Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) terrortámadás címén büntetőeljárást indított a dróntámadások miatt.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő kedd reggel a Telegramon rámutatott: nem ez volt az első eset, hogy a „kijevi rezsim” drónokat küldött Moszkvára egy magas rangú delegáció látogatásának napján. Ezúttal az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) főtitkára, Feridun Sinirlioglu tárgyal az orosz fővárosban.
Orosz hírmagyarázók a háború kezdete óta példátlan nagyságú dróntámadást azzal hozták összefüggésbe, hogy Kijev megpróbált erődemonstrációt tartani a dzsiddai ukrán-amerikai tárgyalások előtt.
„Egy moszkvai épület tetejét egy lezuhant UAV (pilóta nélküli légi jármű) lezuhanó törmelékei rongáltak meg kissé” – közölte Szobjanyin a Telegram üzenetküldő alkalmazáson közzétett bejegyzésében.
Egy korábbi bejegyzésében azt írta, hogy az előzetes jelentések szerint nincsenek sérültek.
Moszkva és környéke legalább 21 milliós lakosságával Isztambul mellett Európa egyik legnagyobb metropolisza.
Az egyik videón a Baza azt mutatta, hogy a Kremltől mintegy 50 kilométerre délkeletre, a moszkvai régió Ramenszkoje kerületében egy többemeletes lakóépületben lángol egy lakás.
Az orosz légiközlekedési felügyelet közölte, hogy a támadásokról szóló híreket követően a repülésbiztonság érdekében felfüggesztették a járatokat a Zsukovói és a Domogyedovói repülőtéren. Két másik repülőteret is bezártak, a Moszkvától keletre fekvő Jaroszlavl és Nyizsnyij Novgorod régiókban.
Egy novemberi, Moszkva elleni dróntámadás – a háború akkori legnagyobb támadása, amelyben legalább 34 drónt semmisítettek meg – legalább egy civilt megölt, és több tucatnyi házat tett tönkre a főváros környékén.
Kijev gyakran hangoztatta, hogy Oroszországon belüli csapásai a Moszkva általános háborús erőfeszítéseihez kulcsfontosságú infrastruktúra megsemmisítésére irányulnak, és válaszok Oroszország folyamatos ukrajnai bombázására.
Mindkét fél tagadja, hogy a támadások célpontjai civilek lennének, de a konfliktusban eddig több ezren haltak meg, túlnyomó többségük ukrán.
Eközben az Ukrajnának nyújtott, Washington által felfüggesztett amerikai katonai segítségnyújtás újraindítása is szóba került Keir Starmer brit miniszterelnök és Donald Trump hétfői telefonbeszélgetésén.
A londoni kormányfői hivatal bejelentette azt is, hogy
– számolt be róla az MTI.
A Downing Street szóvivője közölte: Starmer a Szaúd-Arábiában e héten tartandó amerikai-ukrán tárgyalások előtt beszélt Trumppal, akinek elmondta, hogy brit és ukrán kormányilletékesek a hétvégén egyeztetést tartottak a tartós béke eléréséről.
A brit kormányfő ezzel megerősítette azt a hétfői sajtóértesülést, amely szerint brit illetékesek készítették fel az ukrán kormány tagjait a szaúd-arábiai amerikai-ukrán tárgyalásokra.
A The Times című konzervatív brit napilap londoni kormányforrásokat idéző beszámolója szerint Jonathan Powell, a brit kormányfő nemzetbiztonsági főtanácsadója a hétvégén Kijevben egyeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel,
akit tanácsokkal látott el arról, hogy az ukrán delegáció milyen tárgyalási stratégiát kövessen a szaúdi ukrán-amerikai találkozón.
A Downing Street hétfői tájékoztatása szerint a brit kormányfő az amerikai elnökkel tartott telefonos megbeszélésén kifejezést adott annak a reményének is, hogy
A londoni miniszterelnöki hivatal hétfőn bejelentette azt is, hogy Keir Starmer szombatra újabb Ukrajna-konferenciát hívott össze.
A csúcsszintű értekezletet ezúttal online kapcsolaton keresztül rendezik, fő témája az ukrajnai tűzszünet elérése és a békemegállapodás elősegítése.
A Downing Street szóvivője szerint még folynak az egyeztetések arról, hogy mely országok vesznek részt a tanácskozáson.
Március 2-án már tartottak egy Ukrajna-csúcsértekezletet Londonban, 18 ország vezetőinek személyes részvételével.
Keir Starmer a londoni csúcstalálkozón megerősítette, hogy Nagy-Britannia kész katonákkal és légierővel részt venni a jövőbeni ukrajnai békefenntartásban.
Az értekezleten megállapodtak egy olyan koalíció kialakításáról is, amelynek alapján a cselekvésre hajlandó országok garanciát vállalnak a béke megőrzésére.
Trump: sem Ukrajna, sem Oroszország kezében nincsenek kártyák
Sem Ukrajnának, sem Oroszországnak nincs „kezében a lapja” az esetleges béketárgyalásokon – mondta Donald Trump amerikai elnök hétfőn újságíróknak az Egyesült Államok és Ukrajna között Szaúd-Arábiában zajló tárgyalások előtt.
Az ukrán és az amerikai delegáció kedden a szaúd-arábiai Dzsiddában tárgyal az Oroszország elleni háború befejezéséről.
A résztvevők várhatóan megvitatják a lehetséges tűzszüneti lehetőségeket és az USA és Ukrajna közötti ásványi nyersanyagokkal kapcsolatos megállapodást.
„Én azt mondom, hogy (Ukrajnánál) nincsenek kártyák. Igazából senki sem rendelkezik a kártyákkal. Oroszországnak nincsenek kártyái. Amit tenniük kell, az az, hogy alkut kell kötniük, és le kell állítaniuk az öldöklést. Ez egy értelmetlen háború, és meg fogjuk állítani” – mondta Trump.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ursula von der Leyen európai bizottsági, valamint António Costa európai tanácsi elnök üdvözölte, hogy kedden Ukrajna az Egyesült Államokkal folytatott szaúd-arábiai megbeszélések során beleegyezett egy 30 napos átmeneti tűzszünetbe.
Elfogadta Ukrajna az Egyesült Államok tűzszüneti javaslatát, ennek nyomán Washington újraindítja Kijev katonai és hírszerzési támogatását – ebben állapodott meg a két ország tárgyalódelegációja Szaúd-Arábiában.
Az ukrán fegyveres erők a román CA-95 rövid hatótávolságú légvédelmi rakétarendszert használják az orosz hadsereg ellen – jelentette az ukrán média.
Az illúziók korszaka most véget ért, Európának nagyobb felelősséget kell vállalnia saját védelméért: nem a távoli jövőben, hanem azonnal, nem fokozatosan, hanem a helyzet által megkövetelt merészséggel – hívta fel a figyelmet Ursula von der Leyen.
A Kreml kedden megfogalmazott álláspontja szerint „nem lesz legitim” a romániai elnökválasztás Călin Georgescu részvétele nélkül – írja az EFE.
Az ENSZ palesztin menekülteket segítő ügynöksége, az UNRWA vezetője azzal vádolta Izraelt, hogy a Gázába irányuló áru- és áramblokádjával fegyverként használja a humanitárius segélyeket.
Robert Fico szlovák miniszterelnök felszólította az Európai Bizottságot, hogy foglaljon hivatalosan állást a romániai elnökválasztás körüli vitában, miután Călin Georgescut kizárták a versenyből.
Ferenc pápa túl van a közvetlen életveszélyen, klinikai kórképe azonban továbbra is összetettnek számít – közölte a Szentszék a Gemelli-klinika véleménye alapján hétfőn este.
Szabadlábra helyezték a holland hatóságok azon négy személy egyikét – egy nőt –, akit azzal gyanúsítanak, hogy Romániából származó dák műtárgyakat lopott az asseni Drents Múzeumból.
Emmanuel Macron francia államfő hétfőn elítélte a Moldovával és „demokratikus intézményeivel” szembeni „egyre gátlástalanabb orosz destabilizációs kísérleteket”, miután hivatalában fogadta moldovai kollégáját, Maia Sandut.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!