Antony Blinken amerikai külügyminiszter is megszólalt a romániai választások ügyében
Fotó: Facebook/Antony Blinken
„A román hatóságok az elnökválasztás befolyásolására tett nagyszabású és jól finanszírozott orosz erőfeszítést lepleztek le” – jelentette ki csütörtökön Antony Blinken amerikai külügyminiszter.
2024. december 05., 20:132024. december 05., 20:13
2024. december 05., 20:252024. december 05., 20:25
Az amerikai diplomácia vezetője az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) külügyminiszteri szintű tanácsülésén szólalt fel Máltán. Emlékeztetett, hogy idén az EBESZ több mint egy tucat választást figyelt meg, és értékelései továbbra is a szabad és tisztességes választási verseny mércéjét jelentik. „A Moldovai Köztársaságban az EBESZ szerint az elnökválasztás második fordulója az orosz beavatkozás ellenére jól szervezetten zajlott, most pedig a román hatóságok az elnökválasztás befolyásolására tett nagyszabású és jól finanszírozott orosz erőfeszítéseket fedeztek fel” – nyilatkozta Blinken.
Reagált a romániai belpolitikai fejleményekre a német külügyminisztérium is. A berlini szaktárca az X platformon közzétett közleményében Oroszországot olyan államnak nevezi, amely a romániai választásokat befolyásoló kampányt folytat. A német külügy elítéli Oroszország és Vlagyimir Putyin orosz elnök vélelmezett akcióit, amelyek Berlin szerint az EU és a NATO egységének aláásását, a szervezetek megosztását célozzák. „A román hatóságok jelentései arról, hogy az orosz dezinformáció befolyásolja a romániai elnökválasztást, azt mutatják, hogy Putyin meg akar osztani minket, és alá akarja ásni az EU és a NATO egységét. Európa azonban továbbra is egységes marad. Együtt meg fogjuk védeni demokráciáinkat a hibrid fenyegetésekkel szemben” – olvasható a bejegyzésben.
Az Egyesült Államok aggódik amiatt, hogy Oroszország beavatkozott a romániai választásokba, amelyeket ennek nyomán egy olyan jelölt – Călin Georgescu – nyerhet meg, aki a bírálta a NATO-val való együttműködést, és arra utalt, hogy államosíthatja az országban működő külföldi vállalatoka
Mint arról beszámoltunk, Blinken nyilatkozatát megelőzően az amerikai külügyminisztérium szóvivője, Matthew Miller figyelmeztetett: komoly negatív hatással lenne az Egyesült Államok és Románia biztonsági együttműködésére, ha Romániát külföldi szereplők eltérítenék arról a fejlődési pályáról, amely nehezen megszerzett euroatlanti tagságán alapul, a külföldi befektetések korlátozására irányuló döntés pedig eltántorítaná az amerikai vállalatokat a romániai befektetésektől – írja az AFP és a dpa.
A bukaresti külügyminisztérium csütörtökön tájékoztatott arról, hogy a román hatóságok tájékoztatták a Bukaresttel szövetséges országokat a romániai elnökválasztás befolyásolását célzó példátlan külföldi beavatkozási kísérletekről. A külügyi közleményben felidézték: a román hatóságok feloldották a titkosítást, és nyilvánosságra hozták azokat a jelentéseket, amelyek szerint a román elnökválasztás illegális finanszírozással és a digitális kampányok mesterséges felerősítésével véghez vitt rosszindulatú külső műveletek, illetve nagyszabású kibertámadások célpontjává vált.
A tisztségéből december 21-én távozó Klaus Iohannis államfő szerdán feloldotta azoknak a titkosszolgálati és belügyminisztériumi jelentéseknek a titkosítását, amelyek alapján múlt héten a CSAT megállapította, hogy a választási eredményt befolyásoló, a nemzetbiztonságot veszélyeztető külföldi beavatkozás történt a romániai elnökválasztáson, és „a NATO más keleti tagállamaihoz hasonlóan Románia állami és nem állami szereplők, kiváltképpen Oroszország ellenséges kibertevékenységének célpontjává vált”.
A legfőbb ügyészség csütörtökön bejelentette, hogy hivatalból eljárást indított „a választási törvény lehetséges megszegése és egyéb ehhez kötődő bűncselekmények” gyanújával.
Romániai idő szerint pénteken 21 óráig több mint 200 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójának első napján – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
A szemben álló felek ezer-ezer fős hadifogolycserében állapodtak meg Isztambulban, az orosz-ukrán tárgyalásokon – jelentette be Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője pénteken, a tárgyalások befejezése után az orosz sajtónak.
13 óra környékén meghaladta az 50 ezret a külföldi szavazókörökben urnákhoz járuló román állampolgárok száma, így a 3139 levélvokssal együtt már 55 ezerhez közelített a szavazatok száma.
A tavalyi elnökválasztás érvénytelenítéséhez kapcsolódó botrány is hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok kizárta Romániát a vízummentességi rendszerből.
Az izraeli hadsereg csütörtökön fokozta a Gázai övezetben folyó hadműveleteket, amelyek során több mint 100 ember halt meg, miközben Donald Trump amerikai elnök „szabadságövezet” létrehozását javasolta az enklávéban.
Romániai idő szerint csütörtökön 22 órakor megnyílt az első külképviseleti szavazóhelyiség az új-zélandi Aucklandben, és ezzel elkezdődött a külföldi szavazás az elnökválasztás második fordulójában.
Ukrajna Rusztem Umerov védelmi miniszter vezetésével küld delegációt Isztambulba, hogy pénteken tárgyalásokat folytasson az orosz féllel – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtöki ankarai sajtótájékoztatóján.
XIV. Leó pápa címert választott magának, és feltűnt mellette személyi titkára is, Edgard Iván Rimaycuna 36 éves perui pap.
A magyar kormány nem foglal állást egyik jelölt mellett sem, a jövőbeni megválasztott elnökkel viszont – az RMDSZ-szel egyeztetve – jó kapcsolatot kívánnak kialakítani a jövőben jelentette ki a Híradó.hu kérdésére Nacsa Lőrinc.
Rómában folytatta külföldi turnéját szerdán George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, a szélsőjobboldal államfőjelöltje.
szóljon hozzá!