Románia még egy századnyi katonát küld Koszovóba, ahol tovább nőtt a feszültség a szerbek és az albánok között

•  Fotó: Román védelmi minisztérium

Fotó: Román védelmi minisztérium

Románia egy újabb század gyalogos katonát küld Koszovóba a NATO parancsnoksága alatt működő KFOR békefenntartó haderő részeként, miután a NATO további védelmi erők mozgósítását engedélyezte a Nyugat-Balkánon kialakult feszült helyzet miatt – közölte kedden a védelmi minisztérium.

Hírösszefoglaló

2023. október 04., 09:072023. október 04., 09:07

A közlemény szerint Romániának jelenleg mintegy 330 katonája teljesít szolgálatot a nyugat-balkáni békemissziókban: 250-en a bosznia-hercegovinai EUFOR Althea-misszióban, amelynek vezérkari főnöki posztját is ellátja, és mintegy 80 román katona a boszniai KFOR-misszióban.

Románia NATO-szövetségesként és EU-tagként kötelezettséget vállalt arra, hogy katonai eszközökkel és erőkkel is hozzájárul a Nyugat-balkáni térség hosszú távú biztonságának szavatolásához – mutat rá a védelmi tárca közleménye.

Románia mintegy 130 katonája indul most Koszovóba, ezáltal nemcsak megháromszorozza katonái létszámát, hanem először küld harcoló alakulatokat a KFOR-misszióba, eddig ugyanis főleg a járművek karbantartását végző technikai személyzettel volt jelen Koszovóban.

A NATO legfőbb döntéshozó testülete pénteken jelentette be, hogy további védelmi erők mozgósítását engedélyezte Koszovóba, ugyanakkor mély aggodalmát fejezte ki az Észak-Koszovóban növekvő feszültségek miatt.

A KFOR kedden közleményben szólította fel Belgrádot és Pristinát, hogy térjen vissza a párbeszédhez, ugyanis ez az egyetlen módja a tartós béke és a stabilitás biztosításának.

Eközben Janez Lenarcic uniós biztos szintén kedden az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén kijelentette: az EU-t aggodalommal tölti el a Szerbia déli részén zajló haderőösszevonás, a szeptember 24-i terrortámadással kapcsolatos belgrádi retorika és a támadásban elhunyt szerbek emlékére hirdetett gyásznap.

A Szerbia és Koszovó közötti párbeszéd alakulásáról szóló vitában a humanitárius segélyezésért és a válságkezelésért felelős biztos felhívta a figyelmet: mindez jelentős eszkalációhoz vezethet, ami ellentétes az EU ismételt felhívásaival, miszerint Koszovó északi részén a feszültség csökkentésére van szükség.

Mint mondta a szeptember 24-i terrortámadás, amelynek során három rendőr meghalt és többen megsebesültek, azt mutatja, hogy a helyzet Koszovó északi részén rendkívül súlyos.

Az EU szorosan figyelemmel kíséri a folyamatban lévő nyomozást, és elvárja, hogy az elkövetőket bíróság elé állítsák, Szerbia pedig teljes mértékben együttműködjön, többek között a közigazgatási határvonalon keresztül történő fegyvercsempészet megakadályozásában.

„A gyors feszültségmentesítés sürgetőbb, mint valaha. Az elkövetőket pedig bíróság elé kell állítani. A támadás nem szolgálhat ürügyként arra, hogy eltereljék a figyelmet a normalizációról szóló párbeszédről” – jelentette ki a biztos.

Emlékeztetett, hogy az év elején Koszovó és Szerbia megállapodást kötött a normalizációhoz vezető útról, ami egyértelmű platformot kínál a kapcsolatok rendezéséhez. Az ebből a megállapodásból eredő kötelezettségek továbbra is érvényesek és kötelezőek – hívta fel a figyelmet.

Sajnálatát fejezte ki, hogy

a legutóbbi, szeptember közepi tárgyalások Brüsszelben Pristina és Belgrád között kudarcba fulladtak, mivel „egyik fél sem mutatott valódi elkötelezettséget a folyamat előmozdítása iránt, az Európai Unió folyamatos intenzív erőfeszítései ellenére”.

Mindkét fél megszegte a párbeszéddel kapcsolatos kötelezettségeit.

Visszafogottan kell fellépniük, és vissza kell térniük a párbeszéddel kapcsolatos kötelezettségvállalásaik végrehajtásához, illetve komolyan el kell kötelezniük magukat a normalizációs folyamat mellett – szögezte le Lenarcic, hozzátéve, hogy a feszültségek további fokozása nagyon kedvezőtlen hatással lesz mindkét ország uniós csatlakozási törekvésére, valamint a nyugat-balkáni régió stabilitására és biztonságára.

Lenarcic arra is felhívta a figyelmet, hogy

az előrehozott helyhatósági választások gyors megtartása Koszovó északi részén továbbra is kulcsfontosságú a feszültségek enyhítése érdekében.

Deli Andor, a Fidesz uniós parlamenti képviselője a vitához való hozzászólásában hangsúlyozta: a helyzet rendkívül feszült és összetett, a közelmúlt tragikus eseményei világosan mutatják, hogy a lehető leggyorsabban megoldást kell találni.

Mint mondta,

a tragikus események csak tünetei a koszovói szerb közösség évtizedek óta megoldatlan problémájának.

„A Szerb Önkormányzatok Közösségének létrehozásával a lehetséges megoldás alaprajza már megvan. Tulajdonképpen már egy évtizede, a 2013-as brüsszeli megállapodás óta. Emellett számos nemzetközi egyezmény és karta létezik, amelyek tágabb keretet biztosítanak a különleges közösségek helyzetének kezelésére, amelyek ráadásul az európai integráció folyamatában szükséges koppenhágai kritériumok kötelező elemei is” – mutatott rá.

Deli Andor szerint minden jogi eszköz rendelkezésre áll, az európai és amerikai közvetítők politikai hajlandósága megvan, és egy évtized után a pristinai kormánynak kell döntenie a szükséges lépések megtételéről.

Közben John Kirby, az Egyesült Államok biztonsági tanácsának szóvivője arról beszélt:

a szerb hadsereg megkezdte erői létszámának csökkentését az ország déli részében, ami a helyzet deeszkalálódásához vezet.

A Szerbia és Koszovó közötti feszültség az utóbbi hónapokban kiéleződött.

Koszovóban zavargások törtek ki május végén, amikor a helyi szerbek által bojkottált áprilisi helyhatósági választások után a többségében szerbek lakta észak-koszovói térségben az ott leadott albán szavazatok alapján, mindössze 3,5 százalékos részvételi arány mellett megválasztott albán polgármesterek el akarták foglalni hivatalukat.

A helyi szerbek koszovói rendőrökre és a KFOR katonáira támadtak, akik közül 20 magyar katona sebesült meg, többen közülük súlyosan.

Észak-Koszovóban szeptember 24-én lövöldözés tört ki szerb nemzetiségű maszkos fegyveresek és koszovói rendőrök között. A tűzpárbaj egész nap tartott, három rendőr meghalt, egy megsebesült, négy támadót lelőttek, hatot megsebesítettek, ötöt pedig letartóztattak a rendőrök. A koszovói rendőrség később nagy mennyiségű fegyvert talált és foglalt le a faluban.

Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amit Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 17., csütörtök

Provokációként értékelik a templomrongálást az ukrajnai magyar érdekvédelmi szervezetek

Mihamarabb állítsák elő és vonják felelősségre a palágykomoróci görögkatolikus templom megrongálóit, szólította fel az illetékeseket közös nyilatkozatban a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ).

Provokációként értékelik a templomrongálást az ukrajnai magyar érdekvédelmi szervezetek
2025. július 17., csütörtök

Gazdák hátrányban: román néppárti EP-képviselő is bírálja az EU új költségvetését

Romániát súlyosan érintheti az Európai Bizottság által benyújtott új többéves költségvetési javaslat – figyelmeztet Siegfried Mureșan európai parlamenti képviselő, az Európai Parlament főtárgyalója.

Gazdák hátrányban: román néppárti EP-képviselő is bírálja az EU új költségvetését
2025. július 17., csütörtök

Moszkva ismét a nukleáris válaszcsapás lehetőségével riogat

A Kreml ismét nukleáris megtorlással fenyegette meg a Nyugatot azon hírek kapcsán amelyek szerint Ukrajna nyugati nagy hatótávolságú fegyvereket kaphat, amelyeket Oroszország elleni támadásokhoz használhat.

Moszkva ismét a nukleáris válaszcsapás lehetőségével riogat
2025. július 17., csütörtök

„Késhegyre a magyarokat”: felgyújtottak egy templomot Kárpátalján – Orbán Viktor: nem fogjuk hagyni!

Felgyújtottak egy templomot Kárpátalján, az oldalára pedig azt írták: „késhegyre a magyarokat” – számolt be az újabb magyarellenes támadásról Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön a Facebook-oldalán.

„Késhegyre a magyarokat”: felgyújtottak egy templomot Kárpátalján – Orbán Viktor: nem fogjuk hagyni!
2025. július 17., csütörtök

Damaszkuszt bombázta az izraeli hadsereg, Washington „félreértésről” beszél

Izrael szerdán erőteljes csapások sorozatát hajtotta végre a szíriai főváros, Damaszkusz ellen, fokozva ezzel a hadjáratot, amelyről azt állítja, hogy az ország drúz lakosságát támogatja.

Damaszkuszt bombázta az izraeli hadsereg, Washington „félreértésről” beszél
2025. július 17., csütörtök

Ukrajna drónokkal támadta Moszkvát, Szentpétervárt és más orosz régiókat

Csütörtökre virradóra több oroszországi régiót is ukrán drónok vettek célba, az ukrán hadsereg szélesebb körű dróntámadást indított Oroszország nyugati régiói, köztük Moszkva ellen – jelentették orosz médiaforrások és tisztségviselők.

Ukrajna drónokkal támadta Moszkvát, Szentpétervárt és más orosz régiókat
2025. július 17., csütörtök

Az Európai Bizottság a 2028-2034 közötti időszakra 2000 milliárd eurós költségvetést javasol

Az Európai Bizottság a 2028–2034 közötti időszakra 2000 milliárd eurós hosszú távú uniós költségvetést (MFF) javasol, amely megfelel a kontinens ambícióinak, szembenéz Európa kihívásaival és erősíti a függetlenségét – jelentette be Ursula von der Leyen.

Az Európai Bizottság a 2028-2034 közötti időszakra 2000 milliárd eurós költségvetést javasol
2025. július 16., szerda

Hatalmas tűz pusztította el a világ egyik legnagyobb zenei fesztiváljának a színpadát [VIDEÓ]

Hatalmas tűz ütött ki a Tomorrowland fesztiválon Belgiumban. A tűzesetről készült videók és fotók elárasztották a közösségi média felületeket.

Hatalmas tűz pusztította el a világ egyik legnagyobb zenei fesztiváljának a színpadát [VIDEÓ]
2025. július 16., szerda

Új katonai folyosót alakít ki az izraeli hadsereg a Gázai övezetben

Az izraeli hadsereg új katonai folyosót alakít ki Hán-Júniszban, a Gázai övezet déli részén.

Új katonai folyosót alakít ki az izraeli hadsereg a Gázai övezetben
2025. július 16., szerda

Trump: a vámok mellett más szankciók is jöhetnek Oroszország ellen, de orosz források szerint Putyin folytatni akarja a háborút

Donald Trump szerint vámok mellett egyéb szankciók is lehetségesek Oroszországgal szemben, amennyiben 50 napon belül nincs előrelépés az ukrajnai háború lezárásához vezető békefolyamatban.

Trump: a vámok mellett más szankciók is jöhetnek Oroszország ellen, de orosz források szerint Putyin folytatni akarja a háborút