Románia még egy századnyi katonát küld Koszovóba, ahol tovább nőtt a feszültség a szerbek és az albánok között

•  Fotó: Román védelmi minisztérium

Fotó: Román védelmi minisztérium

Románia egy újabb század gyalogos katonát küld Koszovóba a NATO parancsnoksága alatt működő KFOR békefenntartó haderő részeként, miután a NATO további védelmi erők mozgósítását engedélyezte a Nyugat-Balkánon kialakult feszült helyzet miatt – közölte kedden a védelmi minisztérium.

Hírösszefoglaló

2023. október 04., 09:072023. október 04., 09:07

A közlemény szerint Romániának jelenleg mintegy 330 katonája teljesít szolgálatot a nyugat-balkáni békemissziókban: 250-en a bosznia-hercegovinai EUFOR Althea-misszióban, amelynek vezérkari főnöki posztját is ellátja, és mintegy 80 román katona a boszniai KFOR-misszióban.

Románia NATO-szövetségesként és EU-tagként kötelezettséget vállalt arra, hogy katonai eszközökkel és erőkkel is hozzájárul a Nyugat-balkáni térség hosszú távú biztonságának szavatolásához – mutat rá a védelmi tárca közleménye.

Románia mintegy 130 katonája indul most Koszovóba, ezáltal nemcsak megháromszorozza katonái létszámát, hanem először küld harcoló alakulatokat a KFOR-misszióba, eddig ugyanis főleg a járművek karbantartását végző technikai személyzettel volt jelen Koszovóban.

A NATO legfőbb döntéshozó testülete pénteken jelentette be, hogy további védelmi erők mozgósítását engedélyezte Koszovóba, ugyanakkor mély aggodalmát fejezte ki az Észak-Koszovóban növekvő feszültségek miatt.

A KFOR kedden közleményben szólította fel Belgrádot és Pristinát, hogy térjen vissza a párbeszédhez, ugyanis ez az egyetlen módja a tartós béke és a stabilitás biztosításának.

Eközben Janez Lenarcic uniós biztos szintén kedden az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén kijelentette: az EU-t aggodalommal tölti el a Szerbia déli részén zajló haderőösszevonás, a szeptember 24-i terrortámadással kapcsolatos belgrádi retorika és a támadásban elhunyt szerbek emlékére hirdetett gyásznap.

A Szerbia és Koszovó közötti párbeszéd alakulásáról szóló vitában a humanitárius segélyezésért és a válságkezelésért felelős biztos felhívta a figyelmet: mindez jelentős eszkalációhoz vezethet, ami ellentétes az EU ismételt felhívásaival, miszerint Koszovó északi részén a feszültség csökkentésére van szükség.

Mint mondta a szeptember 24-i terrortámadás, amelynek során három rendőr meghalt és többen megsebesültek, azt mutatja, hogy a helyzet Koszovó északi részén rendkívül súlyos.

Az EU szorosan figyelemmel kíséri a folyamatban lévő nyomozást, és elvárja, hogy az elkövetőket bíróság elé állítsák, Szerbia pedig teljes mértékben együttműködjön, többek között a közigazgatási határvonalon keresztül történő fegyvercsempészet megakadályozásában.

„A gyors feszültségmentesítés sürgetőbb, mint valaha. Az elkövetőket pedig bíróság elé kell állítani. A támadás nem szolgálhat ürügyként arra, hogy eltereljék a figyelmet a normalizációról szóló párbeszédről” – jelentette ki a biztos.

Emlékeztetett, hogy az év elején Koszovó és Szerbia megállapodást kötött a normalizációhoz vezető útról, ami egyértelmű platformot kínál a kapcsolatok rendezéséhez. Az ebből a megállapodásból eredő kötelezettségek továbbra is érvényesek és kötelezőek – hívta fel a figyelmet.

Sajnálatát fejezte ki, hogy

a legutóbbi, szeptember közepi tárgyalások Brüsszelben Pristina és Belgrád között kudarcba fulladtak, mivel „egyik fél sem mutatott valódi elkötelezettséget a folyamat előmozdítása iránt, az Európai Unió folyamatos intenzív erőfeszítései ellenére”.

Mindkét fél megszegte a párbeszéddel kapcsolatos kötelezettségeit.

Visszafogottan kell fellépniük, és vissza kell térniük a párbeszéddel kapcsolatos kötelezettségvállalásaik végrehajtásához, illetve komolyan el kell kötelezniük magukat a normalizációs folyamat mellett – szögezte le Lenarcic, hozzátéve, hogy a feszültségek további fokozása nagyon kedvezőtlen hatással lesz mindkét ország uniós csatlakozási törekvésére, valamint a nyugat-balkáni régió stabilitására és biztonságára.

Lenarcic arra is felhívta a figyelmet, hogy

az előrehozott helyhatósági választások gyors megtartása Koszovó északi részén továbbra is kulcsfontosságú a feszültségek enyhítése érdekében.

Deli Andor, a Fidesz uniós parlamenti képviselője a vitához való hozzászólásában hangsúlyozta: a helyzet rendkívül feszült és összetett, a közelmúlt tragikus eseményei világosan mutatják, hogy a lehető leggyorsabban megoldást kell találni.

Mint mondta,

a tragikus események csak tünetei a koszovói szerb közösség évtizedek óta megoldatlan problémájának.

„A Szerb Önkormányzatok Közösségének létrehozásával a lehetséges megoldás alaprajza már megvan. Tulajdonképpen már egy évtizede, a 2013-as brüsszeli megállapodás óta. Emellett számos nemzetközi egyezmény és karta létezik, amelyek tágabb keretet biztosítanak a különleges közösségek helyzetének kezelésére, amelyek ráadásul az európai integráció folyamatában szükséges koppenhágai kritériumok kötelező elemei is” – mutatott rá.

Deli Andor szerint minden jogi eszköz rendelkezésre áll, az európai és amerikai közvetítők politikai hajlandósága megvan, és egy évtized után a pristinai kormánynak kell döntenie a szükséges lépések megtételéről.

Közben John Kirby, az Egyesült Államok biztonsági tanácsának szóvivője arról beszélt:

a szerb hadsereg megkezdte erői létszámának csökkentését az ország déli részében, ami a helyzet deeszkalálódásához vezet.

A Szerbia és Koszovó közötti feszültség az utóbbi hónapokban kiéleződött.

Koszovóban zavargások törtek ki május végén, amikor a helyi szerbek által bojkottált áprilisi helyhatósági választások után a többségében szerbek lakta észak-koszovói térségben az ott leadott albán szavazatok alapján, mindössze 3,5 százalékos részvételi arány mellett megválasztott albán polgármesterek el akarták foglalni hivatalukat.

A helyi szerbek koszovói rendőrökre és a KFOR katonáira támadtak, akik közül 20 magyar katona sebesült meg, többen közülük súlyosan.

Észak-Koszovóban szeptember 24-én lövöldözés tört ki szerb nemzetiségű maszkos fegyveresek és koszovói rendőrök között. A tűzpárbaj egész nap tartott, három rendőr meghalt, egy megsebesült, négy támadót lelőttek, hatot megsebesítettek, ötöt pedig letartóztattak a rendőrök. A koszovói rendőrség később nagy mennyiségű fegyvert talált és foglalt le a faluban.

Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amit Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 13., kedd

Szexuális zaklatás vádjával másfél év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték Gérard Depardieu-t

Tizennyolc hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték Gérard Depardieu-t kedden, amiért egy 2021-es forgatáson két nőt szexuálisan zaklatott.

Szexuális zaklatás vádjával másfél év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték Gérard Depardieu-t
2025. május 13., kedd

India figyelmeztette Pakisztánt: bármikor kiújulhatnak a harcok

Pakisztán csak akkor menekülhet meg az indiai csapásoktól, ha felszámolja terrorista infrastruktúráját – figyelmeztetett Narendra Modi indiai miniszterelnök hétfő esti televíziós beszédében.

India figyelmeztette Pakisztánt: bármikor kiújulhatnak a harcok
2025. május 13., kedd

Kalmár: a nemzeti kisebbségek védelmének európai ügynek kellene lennie

A nemzeti kisebbségek védelmének európai ügynek kellene lennie, és nem belügynek – hívta fel a figyelmet Kalmár Ferenc, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszteri különmegbízottja, főtanácsadója hétfőn Budapesten.

Kalmár: a nemzeti kisebbségek védelmének európai ügynek kellene lennie
2025. május 13., kedd

Weimari csoport: Oroszország nem mutat komoly szándékot a békére, erős ukrán hadseregre van szükség

Haladéktalan és feltételek nélküli 30 napos tűzszünetet sürgettek az ukrajnai hadszíntéren a weimari csoport néven ismert európai diplomáciai és geopolitikai szövetség külügyminiszterei hétfői londoni tanácskozásukon.

Weimari csoport: Oroszország nem mutat komoly szándékot a békére, erős ukrán hadseregre van szükség
2025. május 13., kedd

Átadta a Hamász a másfél éve elrabolt amerikai túszt

Átadta a Hamász palesztin terrorszervezet a Nemzetközi Vöröskereszt képviselőinek a Gázai övezet déli részén, Hán-Júnisznál az amerikai-izraeli állampolgárságú Edan Alexandert.

Átadta a Hamász a másfél éve elrabolt amerikai túszt
2025. május 13., kedd

Magyar Péter Budapestről Nagyváradra gyalogol „a békéért és a nemzeti összefogásért”

Magyar Péter szerdán elindul Nagyváradra, és egymillió lépést tesz meg egy magyar nemzeti lobogóval „a békéért és a nemzeti összefogásért” – ezt maga a Tisza Párt elnöke jelentette be hétfőn Facebook-oldalán.

Magyar Péter Budapestről Nagyváradra gyalogol „a békéért és a nemzeti összefogásért”
2025. május 12., hétfő

Hét volt amerikai nagykövet a választások előtt: veszélybe kerülhet Románia EU-tagsága és az amerikai szövetség

Nyílt levélben fordult Románia polgáraihoz az Egyesült Államok hét korábbi romániai nagykövete a megismételt elnökválasztás vasárnapi második fordulója előtt egy héttel.

Hét volt amerikai nagykövet a választások előtt: veszélybe kerülhet Románia EU-tagsága és az amerikai szövetség
2025. május 12., hétfő

Román áldozatokat szedett a magyarországi kamionos baleset

Három kamion volt érintett abban a balesetben, amely hétfőn történt a magyarországi M5-ös autópálya Budapest felé vezető oldalán, Ócsa térségében. Az ütközésben egy román állampolgárságú sofőr súlyosan megsérült, női utasa pedig életét vesztette.

Román áldozatokat szedett a magyarországi kamionos baleset
2025. május 12., hétfő

Száznál is több drónnal támadták az oroszok Ukrajnát a tárgyalások előtt

Több mint száz drónt vetett be ukrajnai polgári infrastrukturális célpontok ellen az orosz hadsereg hétfőre virradóra, Szumi megyében egy ember meghalt, többen megsebesültek a támadás következtében.

Száznál is több drónnal támadták az oroszok Ukrajnát a tárgyalások előtt
2025. május 12., hétfő

Szijjártó: azt kellene mondanunk, hogy nem fogunk együttműködni Románia következő elnökével?

Orbán Viktor kormányfő romániai elnökválasztással kapcsolatos kijelentéseiről is szót ejtett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfői budapesti sajtótájékoztatóján.

Szijjártó: azt kellene mondanunk, hogy nem fogunk együttműködni Románia következő elnökével?