Románia még egy századnyi katonát küld Koszovóba, ahol tovább nőtt a feszültség a szerbek és az albánok között

Románia még egy századnyi katonát küld Koszovóba, ahol tovább nőtt a feszültség a szerbek és az albánok között

Fotó: Román védelmi minisztérium

Románia egy újabb század gyalogos katonát küld Koszovóba a NATO parancsnoksága alatt működő KFOR békefenntartó haderő részeként, miután a NATO további védelmi erők mozgósítását engedélyezte a Nyugat-Balkánon kialakult feszült helyzet miatt – közölte kedden a védelmi minisztérium.

Hírösszefoglaló

2023. október 04., 09:072023. október 04., 09:07

A közlemény szerint Romániának jelenleg mintegy 330 katonája teljesít szolgálatot a nyugat-balkáni békemissziókban: 250-en a bosznia-hercegovinai EUFOR Althea-misszióban, amelynek vezérkari főnöki posztját is ellátja, és mintegy 80 román katona a boszniai KFOR-misszióban.

Románia NATO-szövetségesként és EU-tagként kötelezettséget vállalt arra, hogy katonai eszközökkel és erőkkel is hozzájárul a Nyugat-balkáni térség hosszú távú biztonságának szavatolásához – mutat rá a védelmi tárca közleménye.

Románia mintegy 130 katonája indul most Koszovóba, ezáltal nemcsak megháromszorozza katonái létszámát, hanem először küld harcoló alakulatokat a KFOR-misszióba, eddig ugyanis főleg a járművek karbantartását végző technikai személyzettel volt jelen Koszovóban.

A NATO legfőbb döntéshozó testülete pénteken jelentette be, hogy további védelmi erők mozgósítását engedélyezte Koszovóba, ugyanakkor mély aggodalmát fejezte ki az Észak-Koszovóban növekvő feszültségek miatt.

A KFOR kedden közleményben szólította fel Belgrádot és Pristinát, hogy térjen vissza a párbeszédhez, ugyanis ez az egyetlen módja a tartós béke és a stabilitás biztosításának.

Eközben Janez Lenarcic uniós biztos szintén kedden az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén kijelentette: az EU-t aggodalommal tölti el a Szerbia déli részén zajló haderőösszevonás, a szeptember 24-i terrortámadással kapcsolatos belgrádi retorika és a támadásban elhunyt szerbek emlékére hirdetett gyásznap.

A Szerbia és Koszovó közötti párbeszéd alakulásáról szóló vitában a humanitárius segélyezésért és a válságkezelésért felelős biztos felhívta a figyelmet: mindez jelentős eszkalációhoz vezethet, ami ellentétes az EU ismételt felhívásaival, miszerint Koszovó északi részén a feszültség csökkentésére van szükség.

Mint mondta a szeptember 24-i terrortámadás, amelynek során három rendőr meghalt és többen megsebesültek, azt mutatja, hogy a helyzet Koszovó északi részén rendkívül súlyos.

Az EU szorosan figyelemmel kíséri a folyamatban lévő nyomozást, és elvárja, hogy az elkövetőket bíróság elé állítsák, Szerbia pedig teljes mértékben együttműködjön, többek között a közigazgatási határvonalon keresztül történő fegyvercsempészet megakadályozásában.

„A gyors feszültségmentesítés sürgetőbb, mint valaha. Az elkövetőket pedig bíróság elé kell állítani. A támadás nem szolgálhat ürügyként arra, hogy eltereljék a figyelmet a normalizációról szóló párbeszédről” – jelentette ki a biztos.

Emlékeztetett, hogy az év elején Koszovó és Szerbia megállapodást kötött a normalizációhoz vezető útról, ami egyértelmű platformot kínál a kapcsolatok rendezéséhez. Az ebből a megállapodásból eredő kötelezettségek továbbra is érvényesek és kötelezőek – hívta fel a figyelmet.

Sajnálatát fejezte ki, hogy

a legutóbbi, szeptember közepi tárgyalások Brüsszelben Pristina és Belgrád között kudarcba fulladtak, mivel „egyik fél sem mutatott valódi elkötelezettséget a folyamat előmozdítása iránt, az Európai Unió folyamatos intenzív erőfeszítései ellenére”.

Mindkét fél megszegte a párbeszéddel kapcsolatos kötelezettségeit.

Visszafogottan kell fellépniük, és vissza kell térniük a párbeszéddel kapcsolatos kötelezettségvállalásaik végrehajtásához, illetve komolyan el kell kötelezniük magukat a normalizációs folyamat mellett – szögezte le Lenarcic, hozzátéve, hogy a feszültségek további fokozása nagyon kedvezőtlen hatással lesz mindkét ország uniós csatlakozási törekvésére, valamint a nyugat-balkáni régió stabilitására és biztonságára.

Lenarcic arra is felhívta a figyelmet, hogy

az előrehozott helyhatósági választások gyors megtartása Koszovó északi részén továbbra is kulcsfontosságú a feszültségek enyhítése érdekében.

Deli Andor, a Fidesz uniós parlamenti képviselője a vitához való hozzászólásában hangsúlyozta: a helyzet rendkívül feszült és összetett, a közelmúlt tragikus eseményei világosan mutatják, hogy a lehető leggyorsabban megoldást kell találni.

Mint mondta,

a tragikus események csak tünetei a koszovói szerb közösség évtizedek óta megoldatlan problémájának.

„A Szerb Önkormányzatok Közösségének létrehozásával a lehetséges megoldás alaprajza már megvan. Tulajdonképpen már egy évtizede, a 2013-as brüsszeli megállapodás óta. Emellett számos nemzetközi egyezmény és karta létezik, amelyek tágabb keretet biztosítanak a különleges közösségek helyzetének kezelésére, amelyek ráadásul az európai integráció folyamatában szükséges koppenhágai kritériumok kötelező elemei is” – mutatott rá.

Deli Andor szerint minden jogi eszköz rendelkezésre áll, az európai és amerikai közvetítők politikai hajlandósága megvan, és egy évtized után a pristinai kormánynak kell döntenie a szükséges lépések megtételéről.

Közben John Kirby, az Egyesült Államok biztonsági tanácsának szóvivője arról beszélt:

a szerb hadsereg megkezdte erői létszámának csökkentését az ország déli részében, ami a helyzet deeszkalálódásához vezet.

A Szerbia és Koszovó közötti feszültség az utóbbi hónapokban kiéleződött.

Koszovóban zavargások törtek ki május végén, amikor a helyi szerbek által bojkottált áprilisi helyhatósági választások után a többségében szerbek lakta észak-koszovói térségben az ott leadott albán szavazatok alapján, mindössze 3,5 százalékos részvételi arány mellett megválasztott albán polgármesterek el akarták foglalni hivatalukat.

A helyi szerbek koszovói rendőrökre és a KFOR katonáira támadtak, akik közül 20 magyar katona sebesült meg, többen közülük súlyosan.

Észak-Koszovóban szeptember 24-én lövöldözés tört ki szerb nemzetiségű maszkos fegyveresek és koszovói rendőrök között. A tűzpárbaj egész nap tartott, három rendőr meghalt, egy megsebesült, négy támadót lelőttek, hatot megsebesítettek, ötöt pedig letartóztattak a rendőrök. A koszovói rendőrség később nagy mennyiségű fegyvert talált és foglalt le a faluban.

Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amit Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. július 15., hétfő

Két uniós biztos – köztük a román – is lemondott tisztségéről; brüsszeli munka miatt távozik az észt miniszterelnök

Lemondott Adina Vălean közlekedésért felelős uniós biztos, valamint Virginijus Sinkevicius környezetvédelmi és halászati biztos – tájékoztatott az Európai Bizottság hétfőn.

Két uniós biztos – köztük a román – is lemondott tisztségéről; brüsszeli munka miatt távozik az észt miniszterelnök
2024. július 15., hétfő

Az FBI szerint magányos merénylő lőtt rá Trumpra, a fegyvert a támadó apja vásárolta legálisan

A Donald Trump kampánygyűlésén merényletet elkövető férfi egyedül cselekedett, és egyelőre nem találják nyomát annak, hogy valamilyen mentális betegségben szenvedett volna vagy bármilyen ideológiát követett volna.

Az FBI szerint magányos merénylő lőtt rá Trumpra, a fegyvert a támadó apja vásárolta legálisan
2024. július 15., hétfő

Stoltenberg szerint Ukrajnának jogában áll oroszországi célpontokat támadni, több orosz célpontot is dróntámadás ért

Ukrajnának a nemzetközi jog értelmében joga van ahhoz, hogy megtámadja az orosz területen található katonai célpontokat – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár az United News tévécsatornának adott interjújában vasárnap.

Stoltenberg szerint Ukrajnának jogában áll oroszországi célpontokat támadni, több orosz célpontot is dróntámadás ért
2024. július 15., hétfő

Biden a Trump elleni merényletről: az erőszak nem normalizálódhat, a politika nem lehet csatatér

A politikai erőszak elfogadhatatlan, normalizálni kell a hangnemet, és csökkenteni kell a politikai viták hevességét – így reagált Joe Biden amerikai elnök vasárnap esti beszédében a Donald Trump korábbi elnök elleni szombati merényletkísérletre.

Biden a Trump elleni merényletről: az erőszak nem normalizálódhat, a politika nem lehet csatatér
2024. július 14., vasárnap

Trump: egyedül Isten akadályozta meg az elképzelhetetlent

Az isteni beavatkozás segített neki túlélni a merényletkísérletet a pennsylvaniai kampánygyűlésen – erről írt Donald Trump volt amerikai elnök, republikánus elnökjelölt vasárnap a közösségi médiában megosztott bejegyzésében.

Trump: egyedül Isten akadályozta meg az elképzelhetetlent
2024. július 14., vasárnap

Hibázhatott a Secret Service, kivizsgálják, felkészült-e a szolgálat Trump megfelelő védelmére

Egyre többen vélekednek úgy az Egyesült Államokban, hogy az amerikai biztonsági erők hanyagsága is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a 20 éves támadó rálőtt Donald Trumpra, kis híján kioltva a volt elnök életét.

Hibázhatott a Secret Service, kivizsgálják, felkészült-e a szolgálat Trump megfelelő védelmére
2024. július 14., vasárnap

Sokk, döbbenet, ima: Brüsszeltől Budapesten, Bukaresten át Pekingig és Moszkváig reagáltak a vezetők a Trump elleni merényletre

A világ számos állami vezetője elítélte vasárnap a Donald Trump korábbi amerikai elnök ellen helyi idő szerint szombaton elkövetett merényletkísérletet.

Sokk, döbbenet, ima: Brüsszeltől Budapesten, Bukaresten át Pekingig és Moszkváig reagáltak a vezetők a Trump elleni merényletre
2024. július 14., vasárnap

„Gyűlölöm Trumpot”. Napokkal ezelőtt videófelvételen tárhatta fel indítékát a Trump elleni merényletkísérlet elkövetője

Egy 20 év körüli pennsylvaniai férfit gyanúsítanak azzal, hogy megpróbálta meggyilkolni Donald Trump volt amerikai elnököt, a támadót a hatóságok fejbe lőttek.

„Gyűlölöm Trumpot”. Napokkal ezelőtt videófelvételen tárhatta fel indítékát a Trump elleni merényletkísérlet elkövetője
2024. július 14., vasárnap

RENDKÍVÜLI – Rátámadtak Donald Trumpra egy választási gyűlésen, a volt elnök megsérült

Donald Trumpot támadás érte Pennsylvania állambeli választási gyűlésén szombaton, a biztonsági személyzet és a hatóságok közbelépése után a republikánus elnökjelöltet védőgyűrűben vitték le a színpadról.

RENDKÍVÜLI – Rátámadtak Donald Trumpra egy választási gyűlésen, a volt elnök megsérült
2024. július 13., szombat

Moszkva: Európa a mi rakétáink célpontja

Oroszország elítélte Washingtonnak és Berlinnek a NATO-csúcson tett bejelentését, miszerint 2026-tól nagy hatótávolságú rakétákat telepítenek Németországba. A Kreml illetékese a hidegháborúhoz való visszatérésről beszélt.

Moszkva: Európa a mi rakétáink célpontja