Kiril Petkov akkori bolgár kormányfő és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megbeszélése Kijevben tavaly áprilisban
Fotó: Ukrán elnöki hivatal
Bulgária már jóval az első hivatalos katonai segélycsomag előtt küldött fegyvereket közvetítőkön keresztül Ukrajnának – közölte Kiril Petkov korábbi bolgár miniszterelnök helyi csütörtöki sajtójelentések szerint.
2023. január 19., 22:082023. január 19., 22:08
2023. január 19., 22:172023. január 19., 22:17
A fegyverexport nem közvetlenül, hanem bolgár és külföldi közvetítő cégeken keresztül zajlott. Kiril Petkov megerősítette, hogy lengyel, román, amerikai és brit partnerek vásároltak fegyvereket a bolgár védelmi ipartól. „A fegyverek egy része az ukrán hadseregnek ment” – mondta.
Kiril Petkov kormánya – amelyet tavaly júniusban buktattak meg bizalmi szavazással – a közvetlen katonai támogatást elutasító akkori koalíciós partnere, a Moszkva-barát Bolgár Szocialista Párt (BSZP) miatt nem tudott lépni az ügyben. „Ugyanakkor világosan meg kell mondani, hogy nem volt közvetlen fegyverexport Ukrajnába” – idézte az MTI Kiril Petkovot. A bolgár fegyvergyártó cégek még a kommunista időkben jöttek létre, Ukrajnának egyebek között lőszereket ajánlhattak. A bolgár védelmi ipari termelés mintegy 20 százalékkal növekedett 2022 májusában 2021 májusához képest.
A napokban derült fény egyébként arra, hogy Kiril Petkov volt bolgár miniszterelnök még 2022 áprilisában nem nyilvános ígéretet tett Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek arra, hogy Bulgária fegyvert és dízelt szállít az ukrán hadseregnek. A német Die Welt tényfeltáró riportja szerint közvetett módon Bulgária jelentős dízelmennyiséget, páncélosokat és más katonai felszerelést küldött el a harcoló ukránoknak.
Dimitar Sztojanov, az ügyvivő bolgár kormány védelmi minisztere kedden úgy nyilatkozott, Bulgária nem szállított nehézfegyvereket Ukrajnának. „Az elmúlt évben a védelmi minisztérium senkinek sem adott el T-72-es típusú harckocsikat. A harckocsik a bolgár hadsereg tulajdonát képezik, és alakulatainknál vannak. A bolgár parlament döntéséből egyértelmű, hogy fegyverzetet és műszaki eszközöket adhatunk Ukrajnának támogatás gyanánt. Nem adtunk át azonban sem T-72-eseket, sem Sz-300-as légvédelmi rakétarendszereket, de MiG-29-es vadász- és Szu-25-ös csatarepülőgépeket sem” – hangsúlyozta a miniszter.
Kilép a bolgár kormánykoalícióból a Bolgár Szocialista Párt (BSZP), ha a kormány úgy dönt, hogy fegyvereket szállít Ukrajnának – jelentette be pénteken a párt vezetője.
Elesett négy újabb izraeli katona pénteken a főként palesztinok lakta Gázai övezet középső részén, Hán-Júnisznál – jelentette be az izraeli katonai szóvivő péntek este. Benjámin Netanjahu miniszterelnök részvétét fejezte ki az érintett családoknak.
Donald Trump szerint az amerikai költségvetés számára milliárdos megtakarítást jelentene, ha megszűnnének Elon Musk vállalkozásainak kormányzati szerződései – az elnök erről a közösségi médiában írt, válaszul a milliárdos által megfogalmazott kritikára.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök megerősítette, hogy Izrael felfegyverzi azokat a gázai klánokat, amelyek szerinte a Hamásszal szemben állnak – közölte a BBC.
A NATO-tagországok széles körben támogatják a védelmi és biztonsági kiadásaira vonatkozó új célkitűzést, a GDP-arányos 5 százalékos szintet – jelentette ki Mark Rutte főtitkár csütörtökön Brüsszelben.
Európai-amerikai együttműködést sürgetett az ukrajnai háború rendezésének érdekében Friedrich Merz német kancellár csütörtökön Washingtonban, Donald Trump amerikai elnökkel tartott találkozóján.
Megduplázta a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást a kormány, az erről szóló kormányhatározatot csütörtökön írta alá Orbán Viktor miniszterelnök.
A NATO egészében a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát kitevő védelmi kiadásokra lesz szükség – jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben a NATO védelmi miniszteri találkozója előtt újságíróknak nyilatkozva csütörtökön.
Az orosz hadsereg 1 ballisztikus rakétát és 103 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen csütörtökre virradó éjjel, 5 ember életét vesztette, sokan megsebesültek a támadásban, a csapásmérő eszközök 16 helyszínen célba találtak.
A Kárpát-medencei magyarság számára a legnagyobb kihívás a háború, pontosabban az azt tápláló brüsszeli háborús politika – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) csütörtöki plenáris ülésén.
Az Európai Unió Bírósága 2025. június 5-én meghozta végső döntését a Minority SafePack kezdeményezés ügyében: a testület elutasította a fellebbezést, és ismételten helybenhagyta az Európai Bizottság döntését.
szóljon hozzá!