Fotó: Orosz elnöki hivatal
Oroszország az ukrajnai „különleges hadművelet” eredményeképpen megerősítette szuverenitását – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a vlagyivosztoki Keleti Gazdasági Fórum plenáris ülésén.
2022. szeptember 07., 19:292022. szeptember 07., 19:29
2022. szeptember 07., 20:482022. szeptember 07., 20:48
„Úgy gondolom, hogy semmit sem veszítettünk, és nem is fogunk semmit sem veszíteni a háborúval. Ami a nyereségeket illeti, azt mondhatom, hogy a fő nyereség a szuverenitásunk megerősítése, és ez elkerülhetetlen következménye annak, ami most történik” – mondta az orosz államfő.
Putyin hangoztatta, hogy Moszkva nem elkezdte a katonai műveleteket Ukrajnában, hanem csak megpróbálja befejezni őket. Az orosz vezető szerint a harcok 2014-ben kezdődtek, miután Ukrajnában puccsot hajtottak végre azok, „akik a saját népüket akarták elnyomni”.
Álláspontja szerint
„Ez a kötelességünk, amelyet a végsőkig teljesítünk” – fogalmazott Putyin.
Hangot adott azon álláspontjának, miszerint a konfliktussal párhuzamosan Oroszországban és a világban végbemenő polarizáció csak haszonnal jár majd, mert lehetővé teszi mindennek az elvetését, ami akadályozza a fejlődést és továbblépést.
A gazdasági konfrontációra kitérve azt fejtegette: az egész világot fenyegető nyugati „szankciós láznak” az a katalizátora, hogy az Egyesült Államok kezéből „kicsúszik a dominancia”, a nyugati elit pedig képtelen az objektív tények elfogadására. Mint mondta, ennek eredményeképpen Európa fejlettségi szintjét és életminőségét „a szankciók kohójába vetik, (...) feláldozzák annak érdekében, hogy fenntartsák az Egyesült Államok diktatúráját a világ ügyeiben”.
Azt hangoztatta, hogy az európai vállalatok versenyképességét csökkenti az orosz kapcsolatok megszakítása, és „nem lenne meglepő”, ha helyüket mind a kontinensen, mind a világpiacon amerikai vetélytársaik vennék át. Meglátása szerint
Putyin kijelentette, hogy megbízhatónak és hitelesnek tartja a zaporizzsjai atomerőmű helyzetéről a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) missziója által elkészített jelentést.
„Természetesen nyomás alatt vannak (...) és nem mondhatják közvetlenül, hogy a lövések ukrán területről jönnek, de ez nyilvánvaló dolog” – mondta.
Bejelentette, hogy
Közölte, hogy utasította a Roszatomot: dolgozzon ki további javaslatokat az atomerőmű biztonságának fokozására. Megjegyezte: nem az jelenti a fő veszélyt, ha a reaktorokat találat éri, hanem ha a kiégett fűtőelemek tárolására szolgáló létesítményeket.
Moszkva nem fog tükörintézkedésekkel válaszolni az orosz állampolgárokkal szembeni vízumszigorításokra, és nem tesz olyat, ami nem szolgálja az érdekeit. Leszögezte, hogy Oroszország maga nem fogja megszakítani a kapcsolatokat a Nyugattal, a gazdaság mellett beleértve a kultúrát, az oktatást és a sportot is.
Azzal kapcsolatban, hogy Borrell jelentések szerint lefasisztázta Oroszországot, azt mondta, hogy „Isten legyen a bírája, mondjon, amit akar”. Megjegyezte, hogy szerinte az 1930-as évek Spanyolországában a diplomata „a puccsisták oldalára állt volna”, ahogy most is a 2014-es államcsíny nyomán uralomra került ukrán kurzus pártját fogja.
„Ukrajnában a hatalom valójában szélsőséges nacionalisták és neonácik kezébe került, akik totális terrort alkalmaznak. Sokan még a szájukat is félnek kinyitni, hogy kimondják, amit valójában gondolnak” – mondta.
„Mi néha kritikusak vagyunk egyes állampolgárainkkal szemben, akik sajátos módon értelmezik a Donyec-medence védelmében tett lépéseinket, mert nem tudják, hogy ott az utcán bírósági tárgyalás nélkül lövik le azokat, akiknek más a véleményük, mint a hatalmon lévőknek. Ott egyszerűen fizikailag semmisítik meg őket” – fogalmazott az orosz vezető.
Putyin szerint
A brit miniszterelnök-váltásról azt mondta, hogy „messze nem demokratikus eljárás” keretében történt, mert a brit népnek nem volt benne szerepe. Azt mondta, a brit elitre tartozik, hogy Liz Truss kormányzása alatt London hogyan fogja alakítani a Moszkvával való kapcsolatait. Hozzátette, hogy az oroszok dolga a saját érdekeikkel törődni, amit következetesen meg is fognak tenni, „efelől senkinek ne legyenek kétségei”.
Nagyszabású rendőrségi művelet zajlik egy lövöldözés után a hesseni Bad Nauheim városában, miután szombat délután 6 óra körül két férfit agyonlőttek egy lakóház előtt.
Ferenc pápa kerekesszékben ülve megjelent a Szent Péter-bazilikában, és a főoltárnál imádkozott a nagyszombat esti virrasztás szertartása előtt.
Ha tényleg megvalósul a teljes tűzszünet húsvét idejére, akkor Ukrajna azt javasolja, hogy hosszabbítsák meg azt az április 20. utáni időszakra is – írta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton az X-en.
A szentszéki sajtóközpont bejelentette, hogy Ferenc pápa húsvét vasárnap jelen kíván lenni a Szent Péter téren az ünnepi misét követő Urbi et Orbi áldáson. Ferenc pápa virágvasárnap jelent meg a Szent Péter téren rövid időre.
Oroszország egyoldalúan ideiglenes tűzszünetet hirdetett Ukrajnában április 19-től április 21-ig, a döntést Vlagyimir Putyin orosz elnök jelentette be. A Kreml bízik benne, hogy Kijev is betartja a megállapodást.
A NATO adminisztratív területein a Politico című brüsszeli lap információi szerint megkezdődött az eddigi „gender-inkluzív” nyelvhasználat helyett a hagyományos megszólítások, terminológiák visszaállítása.
Jézus keresztútjával a mai világban is naponta szembetalálkozunk Ferenc pápa meditációi szerint, amelyek szövegét a római Colosseumnál felelevenedő stációkon olvassák fel péntek este.
Ha nem jön létre béke az orosz-ukrán háborúban, „akkor azt hiszem, az elnök (Donald Trump) valószínűleg eljut egy olyan pontra, amikor azt mondja: oké, ennyi volt” – közölte Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Donald Trump amerikai elnök „okos” hozzáállást sürgetett Európában a bevándorláshoz csütörtökön Washingtonban a Georgia Meloni olasz miniszterelnökkel folytatott megbeszélése után tartott sajtóeseményen.
A Hamász egy magas rangú Hamász-tisztségviselő szerint elutasította a hét elején benyújtott izraeli tűzszüneti javaslatot, és helyette egy „átfogó” javaslatot kért a háború befejezésére.
szóljon hozzá!