Fotó: Facebook/Kis-Benedek József
A tálibok nyilvánvalóan tudatában voltak annak, hogy az afgán népcsoportok inkább őket, mint a megszálló amerikaiakat támogatják – magyarázta a gyors tálib hatalomátvétellel kapcsolatban a Krónikának nyilatkozó szakértő. Kis-Benedek József szerint Afganisztán iszlám ország lesz, és bevezetik a saríát.
2021. augusztus 17., 19:482021. augusztus 17., 19:48
Sok újságírónak, elemzőnek meglepő volt a villámgyors tálib hatalomátvétel, másokat cseppet sem lepett meg, hiszen a törzsi vezetők, hadurak gyorsan átállnak, akár pénzért is. Mi történt valójában az elmúlt hetekben Afganisztánban? – kérdeztük Kis-Benedek József nemzetbiztonsági szakértőtől. A budapesti Nemzeti Közszolgálati Egyetem címzetes egyetemi tanára szerint a „villámgyors” tálib hatalomátvételt már régóta készítik elő intenzíven, attól kezdve, amikor az amerikaiak bejelentették a kivonulást.
– fogalmazott a szakértő. Emlékeztetett arra, hogy a tálibok rendszeresen hajtottak végre támadásokat a kormányerők ellen.
„Valójában az afgán nemzeti hadsereg csak papíron létezik, akik működőképesek, azok kiszolgálják a nemzetközi erőket. Önállóan kevés feladatra készek. Nem úgy a tálibok. A hatalomátvételt pontos előkészítés nélkül nem lehetett volna végrehajtani. A terv lényege: az ország egyben tartása, a határok lezárása, kezdve északon, a nagyobb városok elfoglalása, végül Kabul. Nem támadni a lakosságot, hogy a bizalmat megőrizzék” – ismertette a végül sikeresnek bizonyult tálib stratégiát Kis-Benedek József.
Arra a kérdésünkre, hogy mire számítottak, milyen számításaik vannak most az épp kivonuló európai, amerikai szövetségeseknek, van-e egyáltalán afgán forgatókönyvük, az egyetemi tanár azt mondta, a szövetségesek célja minél előbb kivonulni. Mint hangsúlyozta,
– tette hozzá.
Azzal kapcsolatban, hogy milyen következményekkel járhat a tálibok hatalomátvétele, s várható-e újabb afganisztáni menekültáradat, Kis-Benedek József úgy véli, gyors lesz a tálib hatalomátvétel, a hatalom megerősítése viszont nem, csak akkor, ha külföldi támogatást kapnak, amit meg kell szolgálniuk.
Ettől függ a menekültek száma is, tömeges áradattal én nem számolok, a táliboknak nem célja a lakosság elűzése. Első lépésként mindenképpen a környező országok irányában számolhatunk. A menekültek megállításában nagy szerepe van Iránnak és Törökországnak. A tálibok és az irániak kapcsolata nem rossz” – ecsetelte a Krónikának a nemzetbiztonsági szakértő.
Humanitárius válság körvonalazódik
Az ENSZ menekültügyi főbiztossága, az UNHCR adatai szerint az év eleje óta már 400 ezer afgán kényszerült elhagyni otthonát. Segélyszervezetek azt vallják, ez még csak a kezdet, Afganisztánban sosem látott következményekkel járó humanitárius krízis fog kibontakozni a következő hónapokban. Heti 20–30 ezer ember hagyja el Afganisztánt 2021 eleje óta Caroline Van Buren, az UNHCR afganisztáni képviselőjének elmondása szerint. „Látjuk, hogy rengeteg ember hagyja el Afganisztánt: a járatok megteltek, és esetükben még olyan emberekről beszélünk, akiknek vannak úti okmányaik, akiknek vízumot tudunk szerezni, akiknek tartózkodási engedélyük van más országokban – mondta. – De már látjuk azt a tendenciát is, hogy az emberek szabálytalanul mozognak, vannak olyanok, akik saját biztonságuk érdekében kelnek útra okmányok nélkül, ezért nagy a kockázata annak, hogy kizsákmányolják őket” – idézte az Infostart portál Van Burent.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Izrael hadserege szombaton bejelentette, hogy a következő napokban több ezer tartalékost mozgósít, ami a gázai offenzíva kiterjesztésének tűnik, miközben a tűzszünet biztosítását célzó tárgyalások elakadtak.
Romániát nem zárták ki a vízummentességi programból, „csak még nem kapta meg a jóváhagyást” – állította James E. Trainor, a jelenleg Bukarestben tartózkodó, az elnökválasztást figyelemmel kísérő amerikai küldöttség vezetője.
Volodimir Zelenszkij elnök szombaton közölte, hogy az ukrán hadsereg 24 órán belül a második orosz katonai repülőgépet semmisítette meg, miután támadást hajtott végre egy katonai repülőtér ellen a megszállt Krímben.
Nincs semmilyen, román tisztségviselők elleni szankciókról szóló washingtoni feketelista – közölte szombaton este az Egyesült Államok bukaresti nagykövetsége.
Szükségállapotot hirdetett Novorosszijszk fekete-tengeri orosz kikötőváros polgármestere szombaton azután, hogy egy ukrán dróntámadás lakóépületeket rongált meg és legalább öt ember, köztük két gyerek megsebesült.
A külügyminisztérium szombaton közölte, hogy a külföldi szavazókörzetek választási irodájában valamennyi politikai pártnak van képviselője, így minden politikai szereplő tisztában van azzal, nincs valós akadálya a voksolásnak.
Romániai idő szerint szombaton 18 óráig több mint 295 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás első fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy Kijev nem tudja garantálni a nemzetközi vezetők biztonságát, akik május 9-én Moszkvába utaznak a náci Németország felett aratott győzelem 80. évfordulója alkalmából.
Egy hét alatt csaknem tízmillió forint bírságot szabtak ki az Építési és Közlekedési Minisztériumhoz (ÉKM) tartozó Közlekedési Hatóság munkatársai autószállító járművekre. A leggyakoribb szabálytalanság a túlsúly volt – közölte a szaktárca az MTI-vel.
Keményen bírálták az Egyesült Államok kormányzatának tagjai Berlint, miután a német alkotmányvédelmi hivatal szélsőjobboldalinak nyilvánította az Alternatíva Németországért pártot (AfD), amely a legnagyobb ellenzéki erő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!