Moldova szakadár régiója, a Dnyszter Menti Köztársaság Oroszországhoz csatolását kezdeményezte Mihail Burla, a terület törvényhozásának elnöke – adta hírül kedden a moldovai sajtó.
2014. március 18., 18:262014. március 18., 18:26
A Digi 24 bukaresti hírcsatorna emellett úgy tudja, hogy Mihail Formuzal, az autonóm Gagauzia vezetője is hasonló kéréssel fordult Moszkvához.
A híradások szerin Mihail Burla Szergej Nariskinhez, az orosz parlament alsóházának, a dumának az elnökéhez fordult azzal a kérdéssel, hogy Moszkva vizsgálja meg Transznisztria Oroszországhoz való csatlakozásának lehetőségét. Burla emlékeztet: Transznisztriában az orosz a hivatalos nyelv, és 200 ezer orosz állampolgár él ott.
A tiraszpoli kormány 2006-ban már kiírt egy referendumot a terület Oroszországhoz való csatlakozásáról, amikor a résztvevők 97,2 százaléka voksolt az Oroszországhoz való csatlakozásra, annak eredményét azonban a nemzetközi közösség nem ismerte el.
Nicolae Timofti moldovai elnök kedden úgy nyilatkozott: az ilyen kezdeményezések nem hoznak semmi jót sem Moldova, sem Oroszország számára. Egyben leszögezte: a krími népszavazás eredményét Moldova nem ismeri el, mivel törvénytelennek tartja a referendumot.
Mint ismeretes, a többségében orosz ajkúak lakta, mintegy 500 ezres lakosságú Transznisztria 1990-ben kiáltotta ki függetlenségét, majd rövid fegyveres konfliktus után 1992-ben olyan békemegállapodás született, amely nyomán Moldova nem tud beleszólni a transznisztriai ügyekbe.
Bár Moszkva gazdaságilag támogatja a szakadár területet, a világ többi országához hasonlóan nem ismerte el a tartomány függetlenségét. Iurie Leancă moldovai miniszterelnök a közelmúltban úgy nyilatkozott: a katalánokéhez hasonló, széles körű önrendelkezést ajánlanak fel Transznisztriának. A tiraszpoli vezetés azonban nem fogadta kedvezően az ajánlatot.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Három volt, illetve jelenlegi román európai parlamenti (EP) képviselő neve is fölmerült az uniós törvényhozást érintő legújabb korrupciós ügyben.
Alaposan kiosztotta Klaus Iohannis volt román államfőt Donald Trump amerikai elnök.
Orbán Viktor miniszterelnök az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 177. évfordulója alkalmából levelet intézett a külhoni magyarokhoz.
„Nagyon csalódást keltő pillanat lenne az egész világnak, ha Oroszország nem fogadná el az ukrajnai tűzszünetre vonatkozó ajánlatot” – jelentette ki Donald Trump csütörtökön, mielőtt tárgyalóasztalhoz ült Mark Rutte NATO-főtitkárral Washingtonban.
Vlagyimir Putyin orosz elnök legfőbb külpolitikai tanácsadója, Jurij Usakov csütörtökön közölte: tudatta Washingtonnal, hogy az Egyesült Államok által javasolt 30 napos tűzszünet az ukrajnai háború szüneteltetése érdekében csak Ukrajnának lenne jó.
Több házkutatást hajtottak végre Belgiumban és Portugáliában egy, az Európai Parlamentet érintő újabb korrupciós ügyben, amelyben a gyanú szerint a Huawei kínai távközlési vállalat próbált befolyást szerezni az uniós döntéshozatalban.
Az európaiak körében „nagyon széles körű konszenzus van kialakulóban” az ukrán hadsereg támogatását illetően az Oroszországgal folytatott konfliktust követően – jelentette ki Sébastien Lecornu francia védelmi miniszter.
A romániai elnökválasztás törlése „nem felel meg az európai demokratikus normáknak” – jelentette ki Andrzej Duda leköszönő lengyel konzervatív elnök, akinek országában májusban szintén elnökválasztást tartanak.
A romániai helyzet a „demokrácia karikatúrájának” példájává vált, és ezt még az amerikai kommentátorok is elismerik – jelentette ki Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője.
Az izraeli hadsereg vizsgálja, hogy a katonák használtak-e emberi pajzsként palesztin civileket a gázai hadműveletek során – közölte az Izraeli Védelmi Erők (IDF) kedd este a CNN hírtelevízióval.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!