Fotó: NATO.int
Egy orosz harci repülőgép „véletlenül” az ukrán határhoz közeli, oroszországi Belgorod város központját bombázta – közölte péntekre virradóra az orosz védelmi minisztérium.
2023. április 21., 08:062023. április 21., 08:06
A közlés szerint miközben egy Szu-34-es harci repülő csütörtökön este Belgorod fölött repült át, véletlenül kioldódott egy rakéta, amely a központra zuhant.
A becsapódás két épületet megrongált, két nőt pedig megsebesített, halálos áldozat nincs.
A becsapódás helyén húsz méter átmérőjű bombatölcsér keletkezett.
Az incidenst az orosz hatóságok vizsgálják.
A főtitkár először tett – előre nem bejelentett – látogatást az ukrajnai háború tavaly februári kezdete óta az ukrán fővárosban. Stoltenberg a Szent Mihály-kolostor külső falánál tisztelgett az elesett ukrán katonák emléke előtt, és megtekintette egy kilőtt orosz páncélos kiállított roncsát a főváros központjában.
„Szeretném egyértelműen kijelenteni, hogy Ukrajna jogos helye az euro-atlanti családban, a NATO-ban van. A mi támogatásunk segíteni fog abban, hogy ez lehetővé váljon” – mondta Stoltenberg a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón.
Stoltenberg az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás folytatását is megígérte, és elmondta, hogy eddig a NATO-szövetségesek már több tízezer ukrán katonát képeztek ki és 65 milliárd eurós (24 500 milliárd forint) katonai segítséget nyújtottak az országnak.
A NATO főtitkára április elején úgy nyilatkozott, hogy „a NATO Ukrajna mellett fog állni, ameddig szükséges”, és meghívta Zelenszkij elnököt a katonai szövetség július 11-12-én a litván fővárosban rendezendő csúcsértekezletére. Zelenszkij kifejezte háláját a meghívásért, véleménye szerint a csúcstalálkozó történelmi jelentőségű lehet.
Ukrajna a NATO-szövetségben látja a jövőjét, és tavaly szeptemberben bejelentette, hogy gyorsított tagságra pályázik, miután Oroszország annektálta az általa részben elfoglalt négy ukrajnai régiót.
Zelenszkij a NATO-főtitkár előtt kijelentette, hogy itt az ideje annak, hogy a katonai szövetség felajánlja Ukrajnának a tagságot, hozzátéve hogy még több fegyverre van szüksége Kijevnek.
Közben szintén csütörtökön az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) azt közölte: hazaárulással vádolnak több ukrán katonát, akik egy jóvá nem hagyott küldetésre indultak, s eközben olyan információkat fedtek fel, amelyek alapján Oroszország csapást tudott mérni egy légitámaszpontra.
Az SZBU szerint az érintett csoport
A művelet során azonban részleteket fedtek fel az ukrán légierő személyzetének és gépeinek elhelyezkedéséről, ami lehetővé tette, hogy Oroszország sikeres csapást mérjen az ukrajnai Kirovohrad megyében lévő Kanatove „titkos” katonai repülőtere ellen.
Tavaly az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) arról számolt be, hogy
Az FSZB azt állította, hogy a dezertálásra biztatott orosz pilótákhoz az ukrán katonai hírszerzés térképet juttatott el, amelyen feltüntette, hogy hol vannak az elkerülendő ukrán légvédelmi eszközök.
megkapták az ukrán féllel folytatott kommunikáció frekvenciáját is. A beszervezési kísérletről szóló orosz sajtójelentések szerint precíziós tengeri és légi indítású fegyverekkel ezen adatok alapján semmisítették meg a Kanatove légitámaszpontot.
Az SZBU közlése szerint a Kanatovére mért csapás következtében egy ukrán parancsnok meghalt, tizenhét katona megsebesült, két harci repülőgép, illetve a felszállópálya, repülőtéri épületek és más felszerelések súlyos károkat szenvedtek.
Putyin szerint a megszállt ukrán régiók régóta „harcolnak” azért, hogy Oroszországhoz tartozzanak
A Donyecki és Luganszki Népköztársaságok, valamint a Zaporozsjei és a Herszon régió lakói hosszú évek óta harcolnak azért, hogy Oroszországhoz tartozzanak – mondta csütörtökön Vlagyimir Putyin az OroszHírek.hu jelentése szerint.
Putyin az önkormányzati tanács ülésén hangsúlyozta: az új területeken dolgozó önkormányzati tisztviselőkkel szívélyesen és figyelmesen kell bánni, és „minden szükséges segítséget meg kell adni az új régióknak az orosz államigazgatás egységes rendszerébe integrálásához”.
Az Oroszországhoz „visszatért” területek lakóinak és tisztviselőinek számos kihívással meg kell küzdeniük, hiszen „sok éven át teljesen más regionális és önkormányzati körülmények között éltek, amelyek nem hasonlítanak az oroszországi viszonyokhoz” – folytatta, majd felhívta a figyelmet arra, hogy „sok önkéntes van az önkormányzati közösségben, akik maguk döntöttek úgy, hogy ott lesznek a különleges katonai művelet területén, ahol nehéz a helyzet”.
„Ők példát mutatnak a haza és annak érdekei iránti hűségből, és most védik történelmi területeiket, védik az ott élő embereket” – szögezte le Vlagyimir Putyin.
Legalább 155 kínai állampolgár harcol Ukrajna területén, de valószínű, hogy ennél többen is vannak – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdai kijevi sajtótájékoztatóján.
Az Európai Bizottság a korábbinál szigorúbban fogja értékelni a tagállami választási folyamatok igazságosságát, kiegyensúlyozottságát és integritását, továbbá komolyabban oda fog figyelni arra, hogy az EU jogrendszere és szelleme érvényesül-e.
Németország visszatért – jelentette ki Friedrich Merz leendő német kancellár, miután az általa vezetett konzervatívok szerdán koalíciós megállapodást kötöttek a balközép szociáldemokratákkal (SPD).
Donald Trump 90 napos szünetet rendelt el az amerikai vámok alkalmazása terén, egyben azonnali hatállyal megemelte a Kínára vonatkozó vámtételt 125 százalékra.
Oroszország válaszintézkedésként kiutasítja a moszkvai román nagykövetség védelmi attaséját és helyettesét – közölte szerdán az orosz külügyminisztérium.
Az Európai Unió tagállamai megszavazták az Európai Bizottságnak az Amerikai Egyesült Államok által kivetett vámokkal szembeni ellenintézkedések bevezetésére vonatkozó javaslatát – tájékoztatott az uniós bizottság szerdán.
Kína megerősítette szerdán, hogy tárgyal Ukrajnával azon információk ügyében, amelyek szerint Donyec megyében ukrán katonák foglyul ejtettek az orosz erők oldalán harcoló két kínai állampolgárt.
Románia és az Egyesült Államok között nincs szakadás – véli Románia Egyesült Államokba akkreditált nagykövete.
Az ENSZ főtitkára szerint „a segélyek elapadtak [és] a borzalom zsilipjei újra megnyíltak” a Gázai övezetben, miután Izrael minden áru bejutását megakadályozta, és újraindította a Hamász elleni háborút.
Az Egyesült Államok figyelmeztette Oroszországot: nem tűri a rosszhiszemű tárgyalásokat és a kötelezettségvállalások megszegését az Ukrajnában zajló háborúval kapcsolatban.
szóljon hozzá!