Orbán Viktor miniszterelnök Andrej Babis cseh kormányfővel folytatott szemlét a magyar-szerb határnál
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
A magyar déli határon próbálnak bejutni azok, akik elhagyják Afganisztánt; nőni fog a nyomás a határon – mondta Orbán Viktor miniszterelnök szerdán Röszkén, miután cseh kollégája, Andrej Babis társaságában ellátogatott a magyar–szerb határhoz.
2021. szeptember 22., 21:112021. szeptember 22., 21:11
2021. szeptember 22., 21:122021. szeptember 22., 21:12
A határszemlét követően a kormányfő újságíróknak úgy nyilatkozott, hogy a kerítés jó és erős, lehet, hogy több emberre lesz szükség, de akkor kérnek és vezényelnek ide embereket. „A gyenge pont Brüsszel, amely azt mondja, hogy aki el akar jönni Afganisztánból, azt be kell engedni” – fűzte hozzá, hangsúlyozva: „ez árulás”. Közölte: itt több ezren dolgoznak, hogy Európa belsejében mindenki biztonságban élhessen, Brüsszel azonban szerinte elárulja Magyarországot és az európai embereket. „Itt mi egész Európa biztonságát védjük, és remélhetőleg sikerül megállítani azt a tervet, hogy Afganisztánból hozzanak ide embereket” – mondta.
Orbán Viktor kifejtette: 175 kilométer határt védenek teljes hosszában kerítéssel, a magyar-horvát szakasz felét pedig szintén ilyen fizikai akadályokkal védik. Felidézte, ebből az irányból 2015-ben néhány hónap alatt több mint 400 ezer ember lépett be mindenfajta papír és engedély nélkül – „valóságos invázió volt” – arra hivatkozva, hogy őket Angela Merkel német kancellár meghívta Németországba. Emlékeztetett: a közbiztonság szinte fenntarthatatlanná vált, kibírhatatlan állapotok voltak, ezért döntötték el, hogy megépítik a kerítést.
Hangsúlyozta: ha az ember akarja, meg tudja védeni a határt, és az EU-ban nem a képesség, hanem az akarat hiányzik. Orbán Viktor kitért arra: 4500 emberrel védik a kerítést, ez az egyik legnagyobb költségvetési kiadás a rendészeti fejezetben. „Ehhez az EU-tól nem kapunk semmilyen különleges segítséget, csak amit minden más tagállam” – tette hozzá. Azt mondta: ez a schengeni külső határ is, és amikor a legnagyobb volt a baj, sokat jelentett a Csehországtól és a visegrádi négyektől kapott politikai és fizikai támogatás. „Szívesen fogadjuk a cseh miniszterelnök ajánlatát, hogy szükség esetén most is segítséget nyújt” – jegyezte meg.
A kormányfő kiemelte: a kerítés másik oldalán Szerbia van, de nem kéne itt lennie kerítésnek, mert Szerbiának az Európai Unió és a schengeni zóna tagjának kellene lennie, védekezni délen kellene, nem itt. Ha az EU, a brüsszeli bürokraták törődnének a biztonsággal, már fel kellett volna venni Szerbiát, és akkor mind nagyobb biztonságban lennénk – jelentette ki. Orbán Viktor kérdésre azt is elmondta, hogy ha nem lett volna kerítés, az elmúlt években több millió migráns lépett volna be ellenőrzés nélkül Schengen területére, a terrorcselekmények és a bűncselekmények száma a többszöröse lett volna, továbbá Németországban a nők kevésbé érezhetnék magukat biztonságban. Úgy fogalmazott, most még mindig zajlik a beáramlás, és ha a kerítést lebontanák, holnap tízezren jönnének át, a jövő héten százezren, egy hónap múlva millióan.
„Senki sem követelheti, hogy amiért az országainkban sok nemzedék megdolgozott, az sokmilliós migránsbeáramlással semmivé legyen” – mondta. Hozzátette: azonban segíthetünk, hogy az ő országaik is rendbe jöjjenek, „erre készen állunk”.
Andrej Babis kijelentette, hogy az EU sok értelmetlen dologgal foglalkozik, mint például a kvóták, amelyek helyett más megoldásokat javasoltak. Az embercsempészek ellen kell fellépni és Európán kívül kell segíteni, ott kell megállítani a migránshullámot – vélekedett. Kifejtette: azért látogatott el ide, hogy a gyakorlatban is megnézze, miért jött létre a kerítés, mi a jelentősége. „2015-ben, amikor 400 ezer migráns jött ide, Orbán Viktor várta, hogy mit tesz Brüsszel, de nem történt semmi” – mondta. Hozzáfűzte: amikor megépült a kerítés, ez volt az egyetlen jól működő schengeni határ, és azért itt épült meg, mert erre vezet a legrövidebb útvonal a migránsoknak Németország felé.
Megjegyezte, vannak, akik azt mondják, hogy nincsenek migránsok, de idén az ő számuk és az embercsempészek száma is a háromszorosára nőtt. Az embercsempészek 3500 ezer eurót kérnek fejenként, hogy segítsenek a migránsoknak Németországba jutni – közölte. A cseh kormányfő szerint lassan változik az álláspont Európában, de több országot kellene bevonni a schengeni zónába, és a tengeri határ védelmére is nagyobb hangsúlyt kellene helyezni.
Európa progresszív liberális óceánjában jelenleg Magyarország a különbözőség szigete, a megfelelő hely, ahol a konzervatívok szabadon beszélhetnek és politikai terveket szőhetnek a jövőre vonatkozóan – jelentette ki Orbán Viktor magyar miniszterelnök.
Orosz rakétatámadás érte szerda reggel az észak-ukrajnai Csernyihiv városát, legkevesebb nyolcan meghaltak, 18-an megsebesültek – közölte a Telegramon Olekszandr Lomako polgármester.
Az európai polgárok többsége érdeklődik a júniusi európai parlamenti választások iránt, a romániai szavazók is jelentős arányban el kívánnak menni szavazni – derül ki az EP által megrendelt legfrissebb Eurobarométer felmérésből.
Mihai Popşoi moldovai külügyminiszter kedden az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének ülésén (PACE) felszólította Oroszországot, hogy vonja ki csapatait és fegyvereit Dnyeszteren túli területéről.
Az amerikai repülőgépek nem fognak az ukrán légtérben repülni, hogy felvegyék a harcot az orosz támadásokkal szemben – közölte Matthew Miller külügyminisztériumi szóvivő keddi sajtótájékoztatóján.
Külföldi miniszterelnökök, illetve még a nemzeti konzervativizmussal kritikus szervezetek képviselői is elítélik, hogy betiltottak Brüsszelben egy konzervatív konferenciát, amelyet amúgy is csak a harmadik lehetséges helyszínen tudtak elkezdeni.
Miközben Izrael még mindig nem válaszolt az ellen Irán által indított rakéta- és dróntámadásra, és az izraeli háború kabinet szerdán újra összeül a helyzet megvitatására, a világ vezetői nyugalomra intenek.
Irán „mind ez idáig soha nem használt fegyverekkel, másodpercek alatt” adna választ egy esetleges izraeli támadásra – szögezte le hétfő este az iráni külügyminiszter-helyettes az állami televíziónak adott interjújában.
Terrorcselekménynek minősítette az ausztrál rendőrség kedden azt a késes támadást, amelyet előző nap követtek el egy sydney-i asszír keresztény templomban, és bejelentették a feltételezett elkövető, egy 16 éves fiú őrizetbe vételét is.
Kigyulladt a dán főváros egykori tőzsdéjének történelmi épülete, a hatóságok a környező utcákat lezárták – közölte a dán rendőrség kedden az X közösségi oldalon.
szóljon hozzá!