Győri Enikő európai parlamenti képviselő magyar gazdák körében a brüsszeli gazdatüntetésen
Fotó: Facebook/Győri Enikő
A kelet-európai gazdaszervezetek képviseletében tüntettek kedden Brüsszelben a mezőgazdasági termelők. A gazdák az ellen tiltakoztak, hogy az olcsó ukrajnai mezőgazdasági termékek uniós importja súlyos zavarokat okoz a piacon, miközben az uniós intézmények nem ajánlanak hatékony megoldást. Győri Enikő fideszes európai parlamenti képviselő a Krónikának elmondta: elutasítjuk a kettős mércét, amivel az Európai Bizottság kezeli az ukrajnai mezőgazdasági termékek uniós importját.
2023. május 26., 10:442023. május 26., 10:44
2023. május 26., 21:272023. május 26., 21:27
– Milyennek tartja a kelet-európai országokból érkezett gazdák brüsszeli tüntetését?
– Nagyon jó, hogy erre a tüntetésre sor került. El kell felejteni, hogy csak a nyugat-európai gazdák kiváltsága a demonstráció. A mi gazdáinknak ugyanannyi joguk van, hogy kimutassák elégedetlenségüket, mint nyugat-európai társaiknak. Brüsszel sok mindent látott már. Az 1960-as években tej és vaj is folyt a belga főváros utcáin, vagy a tiltakozók az epret öntötték ki.
Szép volt a Schuman tér a sok lengyel, magyar, román, cseh, szlovák és litván zászlótól.
– Voltak-e azonnali politikai reakciók a gazdatüntetésre?
– Nem tartom jó megoldásnak, ha egy ilyen horderejű problémát csak diplomáciai úton próbálunk elintézni. A kelet-európai miniszterelnökök összefogtak, mi, európai parlamenti képviselők szintén összefogtunk, de a gazdák elégedetlenségének is látható jele kellett legyen. Kedd délután, a demonstrációt követően a tüntető gazdák Janusz Wojciechowski agrárbiztossal találkoztak.
– Az ukrán mezőgazdasági termékek vámmentes behozatalát az Európai Unió területére egy évvel ezelőtt, 2022. június 5-én liberalizálta az Európai Bizottság. A döntés negatív következményei már tavaly ősszel, illetve a télen látszottak. Miért húzódott el ilyen sokáig az uniós intézmények reakciója?
– Az Európai Bizottság nagyon későn reagált a Kelet-Európában nagy gondokat okozó ukrajnai gabonaexport ügyében. Csak annak hatására léptek, hogy a miniszterelnökök közös levelet írtak, illetve mi, európai parlamenti képviselők összefogtunk és a gazdák is elkezdték felemelni a hangjukat. Enélkül nem lett volna semmi. A Bizottság sodródott az eseményekkel. Ráadásul először csak három országnak nyújtottak kártérítést, amiből a magyar gazdák kimaradtak. Ez tovább fokozta a termelők jogos felháborodását. Az Európai Bizottság gyakorlatilag nem kezelte a kialakult, súlyos helyzetet, csak futott az események után.
– Mi indokolta a teljes liberalizációt, olyan körülmények között, amikor sejteni lehetett, hogy a jóval olcsóbb és gyengébb minőségű ukrán mezőgazdasági termékek komoly piaci zavarokat okoznak majd az uniós tagállamokban?
– Az Európai Uniónak 2016-tól érvényben van egy szabadkereskedelmi megállapodása Ukrajnával. De tavaly nyárig az ukrán agrárkereskedelem vámokhoz és kvótákhoz volt kötve, pont azok érzékenysége miatt.
Egyetértek azzal, hogy megtámadott országként Ukrajna kapjon meg minden segítséget, de nagyon fontos, hogy ne a gazdáinkkal fizettessék meg a háború árát. Csak Magyarország esetében hétezer százalékkal nőtt az Ukrajnából behozott kukorica, és ezer százalékkal a búza mennyisége.
Győri Enikő brüsszeli irodájában. A fideszes politikus a kettős mérce ellen harcol
Fotó: Facebook/Győri Enikő
– Az eredeti uniós megállapodás arról szólt, hogy az Ukrajnával határos kelet-európai országok úgynevezett ,,zöld folyosót” biztosítanak az ukrajnai mezőgazdasági termékek unión kívüli exportjához. Mégis az történt, hogy ezek a termékek jórészt helyben maradtak. Mi ennek az oka?
– Amikor az ukrán gabona bejött a kelet-európai országokba, azért maradtak nagy mennyiségek helyben, mert a spekulánsok úgy döntöttek, hogy megvárják, amíg a gabonának magasabb ára lesz, hogy nagyobb haszonnal adjanak túl rajta. Ahelyett, hogy elvitték volna az éhezőkhöz Afrikába vagy a Közel-Keletre, hatalmas mennyiségek landoltak helyi gabonasilókban, amit később továbbadtak nyugat-európai országokba, ahonnan ezzel kiszorították a magyar gabonát.
Az Európai Bizottság viszont ezt nem vette komolyan, azzal védekezve, csupán regionális problémáról van szó. Arról nem is beszélve, hogy az ukrajnai gabona egy részével komoly gondok vannak, számos esetben mérgező anyagokat találtak benne, mivel Ukrajnában olyan növényvédő szereket is alkalmaznak, amelyeket az Unióban rég betiltottak.
– Az Európai Parlament megszavazta, hogy egy évvel meghosszabbítsák az agrártermékekre vonatkozó kereskedelemliberalizációt Ukrajnával. Mit lehet ezek után tenni?
– Az EP beleegyezése azt követően született meg, hogy az Európai Bizottság megígérte, amint az előző egyezmény június 5-én lejár, és hatályba lép az újabb egy évre szóló megállapodás, az Európai Bizottság élesíti a védzáradékot, hogy az érintett öt tagállam piacára ne hozhassanak be Ukrajnából búzát, kukoricát, napraforgó- és repcemagot. Az egy évvel meghosszabbított kereskedelemliberalizációs intézkedés pont erre a védintézkedésre ad jogalapot. Áll a kelet-európai gazdáknak ígért százmillió eurós támogatás ügye is,
Az Európai Bizottságnak sürgős megoldást kell találnia arra, hogy a gabonafelesleget miként juttatja el az Európai Unión kívüli országok felé, illetve olyan uniós tagállamok veszik át a felesleget, ahol arra szükség van, mint Portugália, Spanyolország vagy Olaszország.
– Hogyan érzékeli a nyugat-európai politikum és gazdatársadalom a kelet-európai gazdák nehéz helyzetét?
– A nyugat-európai hozzáállás a szokásos: ez egy regionális probléma, amit Kelet-Európának kell megoldania. Parlamenti felszólalásomban két hete elmondtam, hogy ha Nyugaton jelentkezne ez a probléma – olasz, francia vagy spanyol gazdák életét keserítené meg –, meggyőződésem, hogy ők kevésbé lettek volna békések. Egy nyugat-európai elégedetlenségi hullám esetén az Európai Bizottság sokkal hamarabb intézkedett volna. Nagyon kényes vagyok az egyenlő elbánásra! A másik nagy baj, hogy
Azért is volt fontos a brüsszeli tüntetés, hogy az európai biztos is érzékelje, ezzel nincs vége a történetnek.
– Ukrajnával szemben kettős mércét alkalmaz az Európai Unió. Amit másnak nem szabad, az esetükben megengedhető. Mennyire veszélyes ,,játék” ez?
– Szokás szerint a nyugatiak nem túl megértőek a mi gondjain tekintetében. Ráadásul azt mondják, mi nem vagyunk elég szolidárisak. Szörnyű, hogy Ukrajnában háború van, de ez
A visszalépés ezeken a területeken már a háború előtt megtörtént. Sajnos, ez az ügy sem talál értő fülekre Nyugat-Európában, mint ahogy az agrártermékek okozta válságot sem akarják érzékelni.
– Mi várható a jövőben, amikor Ukrajna az Európai Unió teljes jogú tagjává válik?
– Most egy kis ízelítőt kaptunk arról, hogy mi lesz, ha majd Ukrajna belép az Unióba. Jelenleg ott tartunk, hogy a háború hatására gyorsított eljárással kapta meg a tagjelölti státust. Azért bízom benne, hogy a tagfelvételi kritériumok nem fognak megváltozni, és ugyanolyan kötelezettségeknek kell megfelelnie Ukrajnának, mint eddig bárkinek. Rengeteg tárgyalás áll még előttünk.
Arról se feledkezzünk meg, hogy a balkáni országok régóta sorban állnak, miközben sok elvárásnak már megfeleltek. Nem tehetjük meg, hogy azért előzze be őket Ukrajna, mert háború van. Nagyon kényesen fogunk figyelni az egyelő mérce és bánásmód betartására. Biztos vagyok benne, hogy amíg a kisebbségeink Ukrajnában nem élvezik ugyanazokat a jogokat, mint ami megilleti őket, Magyarország nem adja beleegyezését Ukrajna európai uniós tagságához.
Nagyszabású gazdatüntetésre készülnek kedden, május 23-án a kelet-európai országok mezőgazdasági érdekvédelmi szervezetei. Az egy évvel meghosszabbított ukrajnai vámmentes mezőgazdasági termékbehozatal felfüggesztését kérik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ukrajna kész tárgyalni, de nem fogja megadni magát – jelentette ki Julija Szviridenko ukrán miniszterelnök-helyettes, gazdasági miniszter szerdán az X-en, az ukrajnai háború lezárását célzó londoni nemzetközi egyeztetés kapcsán.
Amerikai, ukrán és európai tisztségviselők szerdán Londonban találkoznak, hogy megvitassák az ukrajnai orosz háború befejezését, de az áttörés esélye csekélynek tűnik, miután a legtöbb külügyminiszter az Egyesült Államok nyomása ellenére visszalépett.
Tömeges dróncsapás ért több ukrán megyét, kilencen meghaltak és legalább harmincan megsebesültek egy munkásokat szállító buszt ért találat miatt – közölték katonai és helyi közigazgatási forrásokra hivatkozva vezető ukrán hírügynökségek és hírportálok.
Átvitték Ferenc pápa koporsóját a pápa lakhelyéül szolgáló Szent Márta-házból a Szent Péter-bazilikába, ahol az emberek péntek estig róhatják le kegyeletüket ravatalánál.
Az izraeli hadsereg kedden az elmúlt hetek egyik legnagyobb csapáshullámát mérte a Gázai övezetre – közölték helyi lakosok.
Volodimir Zelenszkij kedden kijelentette, hogy Ukrajna kész tárgyalni Oroszországgal, a Financial Times pedig arról számolt be, hogy Vlagyimir Putyin elnök felajánlotta, hogy a jelenlegi frontvonalakon megállítja az orosz inváziót.
Sulyok Tamás köztársasági elnök részt vesz Ferenc pápa temetésén – közölte a Sándor-palota kedden az MTI-vel.
Fegyveresek nyitottak tüzet egy belföldi turistacsoportra Kasmír egyik népszerű kirándulóhelyén, Pahalgam közelében, egy réten. A jelentések szerint sok a sebesült, többen kritikus állapotban vannak, több mint húsz ember meghalt.
Gyorsan érte a halál Ferenc pápát, az egyházfő nem szenvedett utolsó pillanataiban – közölte a Vatican News vatikáni hírportál keddi jelentésében, az elhunyt egyházfő utolsó óráit bemutatva.
Az új pápa megválasztásáig elhalasztják Bódi Mária Magdolna szombatra tervezett boldoggá avatását – közölte a Veszprémi Érsekség kedden az MTI-vel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!