Fotó: X/Irán ENSZ-missziója
Elkerülhető lett volna, hogy Teherán „megbüntesse” Izraelt a múlt heti, a damaszkuszi iráni konzulátus elleni halálos csapásért, ha a támadást elítélik az ENSZ-ben – közölte csütörtökön Irán ENSZ-képviselete.
2024. április 12., 09:012024. április 12., 09:01
„Ha az ENSZ Biztonsági Tanácsa elítélte volna a cionista rezsimnek a damaszkuszi diplomáciai létesítményünk ellen elkövetett elítélendő agresszív cselekményét, és ezt követően bíróság elé állította volna az elkövetőket, talán elkerülhető lett volna az a kényszer, hogy Irán megbüntesse ezt a gazember rezsimet” – közölte a misszió az X-en.
António Guterres ENSZ-főtitkár április 1-jén elítélte a támadást – olvasható Stephan Dujarric ENSZ-szóvivő közleményében. A Biztonsági Tanács április 2-án megbeszélést tartott a támadásról, de
Az Egyesült Államok magas készültségben van, és aktívan készül egy „jelentős”, a térségben lévő izraeli vagy amerikai eszközöket célzó iráni támadásra, válaszul a damaszkuszi csapásra, amelyben vezető iráni parancsnokok – az iráni teokrata rezsim egyik legfőbb támaszának számító Forradalmi Gárda tábornokai – haltak meg.
– közölte a Pentagon szóvivője.
A hívás egy nappal azután történt, hogy Ali Hamenei ajatollah, Irán legfelsőbb vezetője kijelentette, hogy Izraelt „meg kell büntetni, és meg is fogják büntetni”, miután csapást mértek az iráni nagykövetség szíriai épületére, amelyben hét iráni tisztviselő vesztette életét.
– mondta Gallant a beszélgetés során az irodája által kiadott közlemény szerint.
Izrael „nem fog eltűrni egy iráni támadást a területe ellen” – állt a közleményben, hozzátéve, hogy a két védelmi vezető megvitatta „egy Izrael Állam elleni iráni támadás részletes előkészületeit” is.
A közlemény szerint ez a második megbeszélés, amelyet Gallant és Austin a héten folytatott. Gallant elismerését fejezte ki Austin személyes elkötelezettségéért Izrael biztonsága iránt, valamint a két ország védelmi intézményei, illetve az Izraeli Védelmi Erők és az amerikai CENTCOM közötti együttműködés elmélyüléséért.
David Cameron brit külügyminiszter azt mondta Hoszein Amirabdollahian iráni külügyminiszternek, hogy az Egyesült Királyság „mélyen aggódik amiatt, hogy a téves számítás további erőszakhoz vezethet. Iránnak ehelyett inkább a de-eszkaláción kellene dolgoznia, és meg kellene akadályoznia a további támadásokat” – olvasható az X-en közzétett bejegyzésben.
Az iráni félhivatalos Tasznim hírügynökség szerint Amirabdollahian azt mondta Cameronnak, hogy az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok hallgatása azt követően, hogy Izrael a múlt héten megtámadta az iráni konzulátust Damaszkuszban, csak arra bátorította Izraelt, hogy folytassa a háborút Gázában és terjessze ki a konfliktust a térségben.
Hamász: tűzszünet kell a túszok megtalálásához
A Hamász politikai irodájának egyik tagja szerint az Izraellel folytatandó fogoly- és túszcseréről a nagyobb tűzszüneti tárgyalások részeként tárgyalnak.
„A tárgyalások része a tűzszüneti megállapodás elérése, hogy legyen elég idő és biztonság a végleges és pontosabb adatok összegyűjtésére” a Gázában fogva tartott túszokról Baszem Naim csütörtöki nyilatkozata szerint.
„Ők (a túszok) különböző helyeken vannak, és különböző csoportok tartják őket fogva, néhányukat a romok alatt megölték a saját embereinkkel együtt” – tette hozzá.
Naim a sajtó azon kérdéseire reagált, hogy a Hamász azért utasította-e el a legutóbbi, hétvégén Kairóban tett túszcserejavaslatot, mert nem tud 40 túszt elengedni a háromlépcsős tűzszüneti megállapodás első szakaszában.
Egy izraeli tisztségviselő és egy, a megbeszéléseket ismerő forrás szerint a Hamász jelezte, hogy jelenleg nem tudja azonosítani és felkutatni a 40, a megállapodásban megjelölt izraeli túszt – jórészt nőket és idős személyeket –, ami felveti a félelmet, hogy több túsz halott lehet, mint amennyiről nyilvánosan tudnak.
A CNN által a túszok körülményeiről készített felvételek is arra utalnak, hogy 40-nél kevesebb élő túsz van, aki megfelel a javasolt kritériumoknak.
Nem sikerült konszenzusra jutni a teljes körű palesztin ENSZ-tagságról
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának elnöke szerint az ENSZ szakbizottsága csütörtökön nem jutott konszenzusra a palesztin ENSZ-tagságról.
A bizottság tagjainak kétharmada támogatta a tagság kiterjesztését, sok ország azzal érvelt, hogy „Palesztina teljesíti az összes kritériumot, amely szükséges” ahhoz, hogy teljes jogú állami tagsági státuszt kapjon – mondta Vanessa Frazier máltai nagykövet és a Biztonsági Tanács elnöke.
Hozzátette, hogy senki sem ellenezte kifejezetten a tagságot.
Frazier azt is elmondta, hogy már pénteken köröztetni fogja a tanácskozásról szóló jelentéstervezetet. Ha a bizottság nem jut egyetértésre a jelentéssel kapcsolatban, akkor újabb ülést tarthat a nézeteltérések elsimítására.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Donald Trump szerint az amerikai költségvetés számára milliárdos megtakarítást jelentene, ha megszűnnének Elon Musk vállalkozásainak kormányzati szerződései – az elnök erről a közösségi médiában írt, válaszul a milliárdos által megfogalmazott kritikára.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök megerősítette, hogy Izrael felfegyverzi azokat a gázai klánokat, amelyek szerinte a Hamásszal szemben állnak – közölte a BBC.
A NATO-tagországok széles körben támogatják a védelmi és biztonsági kiadásaira vonatkozó új célkitűzést, a GDP-arányos 5 százalékos szintet – jelentette ki Mark Rutte főtitkár csütörtökön Brüsszelben.
Európai-amerikai együttműködést sürgetett az ukrajnai háború rendezésének érdekében Friedrich Merz német kancellár csütörtökön Washingtonban, Donald Trump amerikai elnökkel tartott találkozóján.
Megduplázta a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást a kormány, az erről szóló kormányhatározatot csütörtökön írta alá Orbán Viktor miniszterelnök.
A NATO egészében a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát kitevő védelmi kiadásokra lesz szükség – jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben a NATO védelmi miniszteri találkozója előtt újságíróknak nyilatkozva csütörtökön.
Az orosz hadsereg 1 ballisztikus rakétát és 103 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen csütörtökre virradó éjjel, 5 ember életét vesztette, sokan megsebesültek a támadásban, a csapásmérő eszközök 16 helyszínen célba találtak.
A Kárpát-medencei magyarság számára a legnagyobb kihívás a háború, pontosabban az azt tápláló brüsszeli háborús politika – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) csütörtöki plenáris ülésén.
Az Európai Unió Bírósága 2025. június 5-én meghozta végső döntését a Minority SafePack kezdeményezés ügyében: a testület elutasította a fellebbezést, és ismételten helybenhagyta az Európai Bizottság döntését.
Oroszország célja, hogy 10 000 katonát vezényeljen Dnyeszteren túli területre, és hogy Kreml-barát kormányt állítson fel Moldovában, hogy ezt lehetővé tegye – mondta Dorin Recean moldovai miniszterelnök a Financial Times-nak adott interjúban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!