Fotó: Izrael kormánya
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök kedden kijelentette, hogy Izrael „nem engedi szabadon terroristák ezreit” a Hamásszal kötött megállapodás részeként, és fogadkozott, hogy addig folytatja a gázai gadműveletet, amíg Izrael eredeti háborús céljait el nem éri.
2024. január 31., 08:242024. január 31., 08:24
2024. január 31., 08:282024. január 31., 08:28
Elutasítva a Hamász kinyilvánított fő célját, azt is kijelentette, hogy Izrael nem vonja ki csapatait a Gázai övezetből.
„Mindenféle alkuról hallok nyilatkozatokat” – mondta a megszállt Ciszjordániában izraeli telepesek előtt tartott beszédében. „Ezért világossá akarom tenni, hogy nem fogjuk befejezni ezt a háborút kevesebbel, mint az összes cél elérésével. Ez a Hamász felszámolását, valamennyi túszunk visszatérését, és azt az ígéretet jelenti, hogy Gáza többé nem jelent fenyegetést Izraelre nézve” – szögezte le.
Netanjahu kijelentette, hogy
A miniszterelnök megjegyzései annak kapcsán hangzottak el, hogy a Hamász közölte, hogy tanulmányozza egy esetleges túszalkura és tűzszünetre vonatkozó javaslatát, de az izraeli erők teljes kivonulását akarja Gázából.
Mint arról beszámoltunk, a tervezet szerint a polgári túszok szabadon bocsátásának első szakaszára egy 6 hetes szünet alatt kerülne sor, és minden egyes Gázából visszaadott polgári túsz után három, Izrael által fogva tartott palesztin foglyot engednének szabadon. Az izraeli hadsereg katonái esetében ez az arány várhatóan emelkedik, és a későbbi szakaszokban a hat héten túl hosszabb szünet is lehetséges.
A javaslat Izrael, a Hamász, Katar és Egyiptom különböző javaslatainak, valamint az Egyesült Államok további elképzeléseinek ötvözete. A javaslatok a szünet időtartamát és a foglyok és túszok cseréjének arányát illetően különböztek.
miután izraeli és palesztin tisztségviselők szerint különleges titkos erők behatoltak a megszállt ciszjordániai Dzsenín városában lévő Ibn Szína kórházba, és megöltek három palesztin férfit.
Herci Halevi, a védelmi erők vezérkari főnöke azt állította, hogy az érintettek egy olyan terrorista sejtben vettek részt, amely „súlyos támadást” tervezett végrehajtani izraeli civilek ellen.
A Hamász korábban tagadta ezeket a vádakat.
„Nem akarjuk a kórházakat csatatérré változtatni” – mondta Halevi. „De még inkább eltökéltek vagyunk abban, hogy nem engedjük, hogy a kórházak Gázában, Júdeában és Szamáriában, Libanonban, a föld felett vagy a kórházak alatti alagútaknákban és alagutakban olyan helyekké váljanak, amelyek fedezéket nyújtanak a terrorizmusnak, és amelyek lehetővé teszik a terroristák számára, hogy fegyvereket rejtsenek el, pihenjenek, hogy támadást hajtsanak végre” – mutatott rá. (Júdea és Szamária a Ciszjordánia zsidó bibliai elnevezése.)
A hadsereg tartalékosaihoz intézett beszédében Halevi azt mondta, hogy az izraeli hadsereg „még a legbonyolultabb helyekre is be fog hatolni, hogy felszámolja a terrorizmust, hogy kárt tegyen a terrorizmusban, hogy lecsapjon a terroristákra”.
Eközben
– jelentette be az izraeli hadsereg kedd este.
A bejelentésben „meghatározó technológiai áttörésként” jellemezték az eljárást. Kiemelték, figyelnek arra, hogy a művelet a talajvízben ne okozzon károkat és ne zavarja meg a lakosság ivóvíz-ellátását, ezért csak a talajvizsgálatok alapján alkalmasnak ítélt alagutakba pumpálnak nagy mennyiségű tengervizet.
– tették hozzá.
Az amerikai sajtóban már tavaly decemberben megjelent, hogy az izraeli hadsereg teszteli azoknak az alagutaknak az elárasztását, amelyekről úgy vélik, nem bújtatnak ott túszokat. A keddi volt az első alkalom, hogy Izrael elismerte, hogy valóban alkalmazza ezt a taktikát.
A Hamász alagútrendszere amerikai sajtójelentések szerint 480-720 kilométer hosszúra tehető. A The Wall Street Journal című amerikai lap úgy értesült, hogy a föld alatti járatok mintegy 60-80 százaléka máig sértetlen.
és azok közül nagyjából 500-at sikerült lerombolni. Az alagutak korábban azt a célt szolgálták, hogy embereket, árukat és fegyvereket csempésszenek be a Gázai övezetbe, megkerülve ezzel a terület izraeli blokádját.
Eközben az amerikai ENSZ-nagykövet kedden, reagálva a segélyszervezet munkatársainak terrorizmusban való érintettségéről szóló vitára leszögezte:
Linda Thomas-Greenfield azt követően nyilatkozott, hogy kedden az ENSZ Biztonsági Tanácsa aggodalmának adott hangot a humanitárius helyzet romlása miatt a Gázai övezetben. A diplomata ugyanakkor hangsúlyozta, hogy „át kell tekinteni a szervezetet, és annak működését Gázában, valamint az alkalmazottakkal kapcsolatos eljárásokat”.
Hozzátette, hogy
annak érdekében, hogy az UNRWA (United Nations Relief and Works Agency for Palestine Refugees in the Near East) folytathassa a szükséges tevékenységét.
Az izraeli hírszerzés múlt héten publikált információi szerint
Az izraeli dokumentum azt is feltételezi, hogy a segélyszervezet összesen 190 tagja egyben a Hamász vagy az Iszlám Dzsihád radikális palesztin szervezeteknek is tagja. Az Egyesült Államok nagykövete üdvözölte az ENSZ döntését arról, hogy vizsgálatot indít, és áttekinti ügynökségének működését.
Az amerikai külügyminisztérium szóvivője keddi sajtótájékoztatóján közölte, hogy
Matthew Miller ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy egy év alatt az Egyesült Államok összesen 121 millió dollárt juttatott a segélyszervezetnek.
Az ENSZ-ügynökség dolgozóiról szóló feltételezések megjelenése után számos ország jelentette be, hogy felfüggeszti támogatását. Az Egyesült Államok mellett többi között Németország, Franciaország. Nagy-Britannia, Olaszország, Japán és Kanada hozott ilyen értelmű döntés.
Néhány állam közölte, hogy az UNRWA-nál zajló vizsgálat idején is folytatja a gázai palesztinok segélyezését, így Norvégia, Törökország, Írország, valamint szervezetként az Európai Unió is így döntött.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megduplázta a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást a kormány, az erről szóló kormányhatározatot csütörtökön írta alá Orbán Viktor miniszterelnök.
A NATO egészében a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát kitevő védelmi kiadásokra lesz szükség – jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben a NATO védelmi miniszteri találkozója előtt újságíróknak nyilatkozva csütörtökön.
Az orosz hadsereg 1 ballisztikus rakétát és 103 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen csütörtökre virradó éjjel, 5 ember életét vesztette, sokan megsebesültek a támadásban, a csapásmérő eszközök 16 helyszínen célba találtak.
A Kárpát-medencei magyarság számára a legnagyobb kihívás a háború, pontosabban az azt tápláló brüsszeli háborús politika – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) csütörtöki plenáris ülésén.
Az Európai Unió Bírósága 2025. június 5-én meghozta végső döntését a Minority SafePack kezdeményezés ügyében: a testület elutasította a fellebbezést, és ismételten helybenhagyta az Európai Bizottság döntését.
Oroszország célja, hogy 10 000 katonát vezényeljen Dnyeszteren túli területre, és hogy Kreml-barát kormányt állítson fel Moldovában, hogy ezt lehetővé tegye – mondta Dorin Recean moldovai miniszterelnök a Financial Times-nak adott interjúban.
Az Egyesült Államok szerdán megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozattervezetét, amely „azonnali, feltétel nélküli és tartós tűzszünetet” követelt Izrael és a Hamász fegyveresei között Gázában.
Vlagyimir Putyin választ fog adni az orosz repülőterek elleni támadásra – írta Donald Trump amerikai elnök Truth Social nevű közösségi portálján szerdán.
A magyar kormány úgy döntött, hogy a megduplázza a közmédia egész napos adománygyűjtő műsorában befolyt felajánlásokat, tehát „minden felajánlott forint mellé odatesz még egyet” – közölte Orbán Viktor miniszterelnök.
Június 4-e a gyász, a tanulságok levonásának és a megmaradás büszkeségének napja; a nemzeti összetartozás napjának tanulsága az, hogy a nemzetcsonkítás fájdalmát nemzet- és országépítéssel lehet meghaladni – mondta Semjén Zsolt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!