Fotó: Benjamin Netanjahu/Facebook
Az Egyiptom és a Gázai övezet közötti határt le kell zárni, mielőtt Izrael és a Hamász közötti háború véget ér – jelentette ki Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök szombaton.
2024. január 14., 11:472024. január 14., 11:47
Az Izrael és a Hamász közötti háború 100. napja alkalmából tartott sajtótájékoztatón Netanjahu hangsúlyozta, hogy Izrael nem tudja befejezni a háborút, amíg nem zárják le a Philadelphia folyosót, azt a 14 kilométeres földsávot, amely az Egyiptom és Gáza közötti határként szolgál.
Elpusztítjuk a Hamászt, demilitarizáljuk a Gázai övezetet, de katonai felszerelés és más halálos fegyverek továbbra is be fognak jutni ezen a déli nyíláson keresztül – ezért természetesen le kell zárnunk”
– mondta Netanjahu.
Izrael többféle módon is átveheti a folyosó ellenőrzésétt, de az illetékesek még nem döntötték el, hogy pontosan hogyan járnának el ennek során – mondta Netanjahu, hangsúlyozva továbbá, hogy csak azt a döntést hozták meg, hogy az átkelőt „le kell zárni”.
Netanjahu azt is leszögezte, hogy
A kormányfő szerint a döntés összhangban van a nemzetközi joggal.
„Az ember kiviszi a civileket egy háborús övezetből, és nem hozza vissza őket, amíg az még mindig veszélyes” – mondta az izraeli miniszterelnök.
A palesztin vezetők megfogadták, hogy nem hagyják, hogy a háború miatt a gázaiak végleg elhagyják otthonaikat, mivel a regionális vezetők figyelmeztettek, hogy a konfliktusnak ez lehet a következménye.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter egy nemrégiben tett látogatása során világossá tette az izraeli kormány számára, hogy lehetővé kell tennie a palesztinok hazatérését, „amint a körülmények megengedik” – mondta Blinken egy eheti sajtótájékoztatón.
Közben Ahmed Abu Zeid külügyminisztériumi szóvivő szombaton Netanjahu bejelentésére reagálva azt állította:
„Egyiptom teljes mértékben ellenőrzi határait, és ezek a kérdések az érintett országok közötti jogi és biztonsági megállapodások tárgyát képezik” – mondta Abu Zeid a Szada el-Balad egyiptomi televíziós csatornának adott szombati interjújában.
A külügyminisztériumi szóvivő
„Az első naptól kezdve világossá tettük, hogy minden olyan döntés, amely akadályozza a segélyek bejutását, alapvetően izraeli intézkedés, és ez különböző módszerekkel történik, többek között a teherautók ellenőrzésének szigorításával, az ellenőrzési folyamat jelentős időveszteségével, az orvosi segélyek bejutásának megtiltásával és akadályozásával, valamint az újságírók és tisztségviselők bejutásának akadályozásával” – mondta.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Donald Trump szerint az amerikai költségvetés számára milliárdos megtakarítást jelentene, ha megszűnnének Elon Musk vállalkozásainak kormányzati szerződései – az elnök erről a közösségi médiában írt, válaszul a milliárdos által megfogalmazott kritikára.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök megerősítette, hogy Izrael felfegyverzi azokat a gázai klánokat, amelyek szerinte a Hamásszal szemben állnak – közölte a BBC.
A NATO-tagországok széles körben támogatják a védelmi és biztonsági kiadásaira vonatkozó új célkitűzést, a GDP-arányos 5 százalékos szintet – jelentette ki Mark Rutte főtitkár csütörtökön Brüsszelben.
Európai-amerikai együttműködést sürgetett az ukrajnai háború rendezésének érdekében Friedrich Merz német kancellár csütörtökön Washingtonban, Donald Trump amerikai elnökkel tartott találkozóján.
Megduplázta a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást a kormány, az erről szóló kormányhatározatot csütörtökön írta alá Orbán Viktor miniszterelnök.
A NATO egészében a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát kitevő védelmi kiadásokra lesz szükség – jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben a NATO védelmi miniszteri találkozója előtt újságíróknak nyilatkozva csütörtökön.
Az orosz hadsereg 1 ballisztikus rakétát és 103 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen csütörtökre virradó éjjel, 5 ember életét vesztette, sokan megsebesültek a támadásban, a csapásmérő eszközök 16 helyszínen célba találtak.
A Kárpát-medencei magyarság számára a legnagyobb kihívás a háború, pontosabban az azt tápláló brüsszeli háborús politika – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) csütörtöki plenáris ülésén.
Az Európai Unió Bírósága 2025. június 5-én meghozta végső döntését a Minority SafePack kezdeményezés ügyében: a testület elutasította a fellebbezést, és ismételten helybenhagyta az Európai Bizottság döntését.
Oroszország célja, hogy 10 000 katonát vezényeljen Dnyeszteren túli területre, és hogy Kreml-barát kormányt állítson fel Moldovában, hogy ezt lehetővé tegye – mondta Dorin Recean moldovai miniszterelnök a Financial Times-nak adott interjúban.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás