Mehet. Egyre többen fordulnak el Donald Trumptól
Fotó: Facebook/Donald J. Trump
Ha a trumpizmus egyes elemei meg is maradnak, Donald Trumpnak január 6-a után nagyban csökkentek az esélyei, hogy még szerepet játsszon a politikában – állapította meg lapunknak Magyarics Tamás. A külpolitikai szakértőt többek között arról faggattuk, milyen rövid, illetve hosszú távú hatásai lehetnek az Egyesült Államokban a washingtoni Capitoliumnál történteknek. Van-e politikai jövője Donald Trumpnak; egységes marad-e a Republikánus Párt? Mi várható Joe Bidentől? Hogyan befolyásolhatja az amerikai diplomáciát a múlt heti, banánköztársaságokat idéző washingtoni botrány?
2021. január 10., 16:202021. január 10., 16:20
A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) oktatója szerint a Capitoliumnál történtek nem csupán az amerikai társadalmat, de az amerikai Republikánus Pártot is megosztják.
Az előző este Donald Trump hívei által megostromolt amerikai kongresszus képviselői hitelesítették csütörtök hajnalban Joe Biden demokrata párti jelölt elnökválasztási győzelmét. Trump szerint rendezett hatalomátadás lesz január 20-án, sokatmondóan hozzátette ugyanakkor: ez csak a „legnagyszerűbb” első ciklus végét jelenti.
„Ráadásul Trump utóbbi hetekben tanúsított magatartása a felmérések szerint hozzájárult a republikánus szenátorjelöltek vereségéhez Georgiában. Egyre több szenátor, képviselő, miniszter, kormányzati ember fordult el szerda után Trumptól, így erősen kérdéses, hogy játszhat-e szerepet még a politikai életben, holott ennek még megvolt az esélye a novemberi vereség után. A Republikánus Párt valószínűleg átvesz elemeket Trump politikájából – ami sok szempontból sikeres volt –, de Trump és a megosztó személyisége és retorikája nélkül” – fogalmazott a Krónikának Magyarics Tamás.
„A fékek és ellensúlyok nem fognak működni a törvényhozói és a végrehajtó hatalmi ág között; legfeljebb a szövetségi bíróságok tudnak határt szabni szélsőgesebb liberális, baloldali politikákkal szemben. A demokratáknak azonban önmérsékletre lesz szükségük, két év múlva kongresszusi választások lesznek, nagyon csekély többséget élveznek a törvényhozásban, és elveszíthetik azt, ha nagyon balra tolódik a párt” – tette hozzá Magyarics Tamás.
Úgy vélte, Trumpnak január 6-a után nagyban csökkentek az esélyei, hogy szerepet játsszon még a politikában, ha a trumpizmus egyes elemei meg is maradnak. „A Republikánus Pártnak, mint minden pártnak vereség után, önvizsgálatra van szüksége, és a kérdés az, hogy az alakulat radikális, trumpista vagy mérsékeltebb szárnya válik-e erősebbé. A választói bázisát mindenképpen bővíteni kellene, különösen a nők, az afroamerikaiak és a latinók körében, illetve a nagyobb városokban” – hangsúlyozta a Krónikának az elemző.
Csaknem négyórányi zavar után biztonságosnak nyilvánították az amerikai törvényhozás épületét, amelyet a Donald Trump távozó elnököt támogató tüntetők ostromoltak meg szerda este, megzavarva az elektori szavazatok hitelesítésének folyamatát.
Joe Biden a külpolitikában inkább támaszkodhat a szövetségesekre
Fotó: Joe Biden/Facebook
„Ha a progresszívek, így Bernie Sanders vagy Alexandria Ocasio-Cortez túlzottan balra viszik el a pártot, az visszaüthet a 2024-es elnökválasztáson. Ugyanakkor azért bizonyos választási ígéreteit be kell váltania, így az igazságszolgáltatás reformját, a bevándorlási törvény reformját, a munkahelyek megőrzését, egészségügyi reformot, bizonyos zöld politikákat, mint például a károsanyag-kibocsátás csökkentése, fosszilis energiahordozók visszaszorítása” – hívta fel a figyelmet a szakértő.
Szerinte Biden a külpolitikában inkább támaszkodni fog a szövetségesekre – tehát multilateralizmust helyezi előtérbe a bilateralizmus helyett –, és helyre kívánja állítani az Egyesült Államok vezető szerepét a világon. Közöttük az értékalapúságot, ami viszont a január 6-i események után nehezebb lesz, mert gyakran szembesülhet azzal a viszontválasszal, hogy Amerikában például a választási rendszer még rosszabb állapotban van, mint egyes bírált államokban.
Példátlan incidensek zajlanak az Egyesült Államokban, ahol Donald Trump szimpatizánsai megostromolták a washingtoni Capitoliumot, az amerikai törvényhozás épületét a hivatalban lévő elnök beszéde után.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A béke visszatér, ha nem ragadozóként, hanem zarándokként élünk a világban – jelentette ki XIV. Leó pápa a pünkösd vasárnapot megelőző virrasztáson a Szent Péter téren, ahol hetvenezren vettek részt az egy hónapja megválasztott egyházfőt ünnepelve.
Elesett négy újabb izraeli katona pénteken a főként palesztinok lakta Gázai övezet középső részén, Hán-Júnisznál – jelentette be az izraeli katonai szóvivő péntek este. Benjámin Netanjahu miniszterelnök részvétét fejezte ki az érintett családoknak.
Donald Trump szerint az amerikai költségvetés számára milliárdos megtakarítást jelentene, ha megszűnnének Elon Musk vállalkozásainak kormányzati szerződései – az elnök erről a közösségi médiában írt, válaszul a milliárdos által megfogalmazott kritikára.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök megerősítette, hogy Izrael felfegyverzi azokat a gázai klánokat, amelyek szerinte a Hamásszal szemben állnak – közölte a BBC.
A NATO-tagországok széles körben támogatják a védelmi és biztonsági kiadásaira vonatkozó új célkitűzést, a GDP-arányos 5 százalékos szintet – jelentette ki Mark Rutte főtitkár csütörtökön Brüsszelben.
Európai-amerikai együttműködést sürgetett az ukrajnai háború rendezésének érdekében Friedrich Merz német kancellár csütörtökön Washingtonban, Donald Trump amerikai elnökkel tartott találkozóján.
Megduplázta a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást a kormány, az erről szóló kormányhatározatot csütörtökön írta alá Orbán Viktor miniszterelnök.
A NATO egészében a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát kitevő védelmi kiadásokra lesz szükség – jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben a NATO védelmi miniszteri találkozója előtt újságíróknak nyilatkozva csütörtökön.
Az orosz hadsereg 1 ballisztikus rakétát és 103 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen csütörtökre virradó éjjel, 5 ember életét vesztette, sokan megsebesültek a támadásban, a csapásmérő eszközök 16 helyszínen célba találtak.
A Kárpát-medencei magyarság számára a legnagyobb kihívás a háború, pontosabban az azt tápláló brüsszeli háborús politika – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) csütörtöki plenáris ülésén.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!